Nagy utat jártak be a gárdaegyenruhától a kockás ingig - mondja Rétvári Bence (PS-interjú)

„Bazdmeg inkább elmegyek tanulni külföldre!” Diákok ezt a táblát vitték ki a legutóbbi pedagógustüntetésre. Mit szól hozzá?

Nem hiszem, hogy egy ilyen tábla közelebb visz az oktatási kérdések érdemi megoldásához, de bárki élhet a gyülekezési jogával, ma ez mindenki számára garantált. Nem úgy, mint tíz évvel ezelőtt, amikor könnygáztámadást és kardlapozást kockáztatott meg, aki kiment az utcára. Szabadon lehet tüntetni, de a megoldás a tárgyalóasztal mellett fog megszületni.

A tüntetések szervezői viszont porhintésnek nevezik a kerekasztal-tárgyalásokat, aminek egyetlen célja, hogy kifogja a szelet a tiltakozás vitorlájából…

Furcsa olyanoktól hallani, hogy nem elég széleskörű az egyeztetés, akik meghívót kaptak rá, mégis bojkottálják a tárgyalásokat. Szinte érthetetlen, hogy érdekvédőnek nevezik magukat és nem mennek el a képviseltjeik érdekeit védeni a felkínált egyeztetésre. Akik így viselkednek, azoknál óhatatlanul felmerül, hogy valójában nem is a pedagógusok gondjait akarják megoldani, hanem más céljaik vannak.

Többszörös tapasztalattal bíró tüntetők

Egyetért avval, ha „pedagógustüntetésnek” nevezik a tiltakozásokat? Tudják, hogy valójában hány tanár elégedetlen és mennyien csatlakoztak a tüntetőkhöz csupán kormánybuktató hevületből?

Szinte minden fővárosi és vidéki akción feltűntek a többszörös tapasztalattal bíró tüntetők, liberális, szocialista és DK-s aktivisták, helyi potentátok, akik az elégedetlenség hullámaira kapaszkodva szeretnének politikai muníciót gyűjteni, akik szerveztek már tüntetést a bevándorlás mellett, vagy korrupciós témában. Elég sokat elárul az úgynevezett pedagógustüntetés motivációiról, hogy múlt szombaton Gyurcsány Ferenc direkt későbbre tolta a DK kongresszusát, nehogy a küldöttek lecsússzanak a Kossuth téri tüntetésről.

Mit gondol arról, hogy a diákok nevében egy MSZP-s politikus fia mondta el a tiltakozó beszédet, aki mellesleg nem a közoktatás rendszerében tanul?

A sajtóban úgy láttam, nem csak ő róla, hanem több magát civilnek nevező szereplőről, szervezőről, támogatóról is kiderült, hogy igen erős kötődése van a baloldali pártokhoz. Úgy látszik a felszólalóknál fontosabb a politikai megbízhatóság, mint a hitelesség.

Ki garantálja, hogy végrehajtják majd a kerekasztal körül elfogadott megállapodást?

Amiben eddig sikerült megállapodni, máris végrehajtottuk. Ilyen például a pedagógusminősítéssel kapcsolatos bürokrácia azonnali csökkentése. Tudni kell azt is, hogy a kerekasztalt megelőző 198 köznevelési fórumra minden tankerületből, az ország összes állami iskolájának igazgatója és pedagóguskara meghívót kapott, s a szülőknek is biztosítunk lehetőséget a részvételre. Ilyen széleskörű egyeztetésre Magyarországon még nem volt példa. Több mint 4500 javaslat gyűlt össze, amiket összegeztünk és vitára bocsátottunk.

Azért biztosan hallotta azt a régi bölcsességet, hogy „ha valamit nem akarsz megoldani, hozz létre egy bizottságot!”. Ismerje el, hogy egy picit ilyen íze van a dolognak!

Szűk két éve a felsőoktatásban hasonló kerekasztalt hoztunk létre, az ott született megoldások törvény formájában is megjelentek azután. Most is ezt vállaljuk, ezért visszautasítom, ha látszategyeztetésnek nevezik a folyamatot.

A tanárok többsége értékeli a béremelést

Tudnak a kormányt támogató tanárokról is?

Mást ne mondjak, az egész tiltakozási hullám kiindulópontját jelentő miskolci Herman Ottó Gimnázium igazgatója is elégedett a tárgyalások megindulásával. Ha lehámozzuk a politikai hangulatkeltést, kiderül, hogy a tiltakozó pedagógusok többsége nem a kormány mellett, vagy ellen határozza meg magát, hanem szakmai érvei, vitája van. Úgy gondolom, hogy a pedagógusok nagy része pontosan tudja és értékeli, hogy minden ágazat közül az elsők voltak, akik ilyen mértékű béremelésben részesültek. Egy gyakornok besorolású, főiskolai végzettségű tanár 2011-ben 122 ezer forintot keresett, ami 2015-re 171 ezerre nőtt. Három-öt éves gyakorlattal bíró, egyetemi végzettségű pedagógus 2011-ben 135 975 forinttal számolhatott, ami 2015-re 227 035 forintra emelkedett. Egy már 18-20 év gyakorlattal rendelkező, egyetemi végzettségű pedagógus 2011-ben 172 882 forinttal, 2015-ben 283 794 forinttal számolhatott. Itt nem állunk, meg hiszen a pedagógus-béremelés idén és jövő ősszel is folytatódik.

Hogyan jött ki az az Öntől hallott adat, hogy mindeközben a tüntetők 18 százalékos béremelést követelnek?

Indirekt módon tartalmazza a tüntetők 25 pontja ezt. Az óraszámok csökkentése, a pótlékok bővítése, az órakedvezmények szélesítése, és az életpályamodellel járó szeptemberi béremelések mellett az éves januári béremelés követelése együtt adja ki ezt a számot.

A tüntetők részéről elhangzott az a vád is, hogy megfigyelik és megfélemlítik a hozzájuk csatlakozó tanárokat. Igaz ez?

Nem is értem a vádat, hiszen az ismert petícióhoz mindenki nyilvánosan csatlakozik, már csak ezért is képtelenség megfigyelésről, összeírásról beszélni. Pusztán hangulatkeltésről van szó, bármi konkrétum nélkül. A Teleki iskolával kapcsolatos minden dokumentumot nyilvánosságra hozott a honlapján a KLIK, nincs titkolni valónk semmi ilyen ügyben.

Ki lehet-e cipelni a gyerekeket a demonstációra?

Van a pressziónak egy másik oldala is, amikor gyerekeket visznek ki demonstrálni az iskolából, vagy rábírják, hogy tüntetőleg ne menjenek be tanulni. Törvényes ez?

Mindenféle nyomásgyakorlás megengedhetetlen és jogszerűtlen. Az is, ha valakit nem engednek el tüntetni, de az is, ha kötelezővé teszik – pláne gyerekek esetében – a kivonulást. Az órákat meg kell tartani, a gyerekeknek pedig ugyanolyan tanítási nap lesz, mint máskor. Egy politikai ízű akcióban nem helyes gyerekeket eszközként használni.

A Kádár-rendszer bájához tartozott, hogy „hibákról” volt szabad beszélni, hatalmaskodó téeszelnökökről, botladozó párttitkárokról, de azt senki nem vethette fel, hogy Kádár alkalmatlan, vagy, hogy mit keresnek itt az oroszok? Ezért is disszonáns, ha csak hibákat ismernek el, miközben az oktatási rendszer alapjairól nem folytatnak vitát.

Ez így nem igaz. Mivel egy nagyon nagy horderejű átalakítást történt, s a KLIK-kel Közép-Európa legnagyobb, százezer embert foglalkoztató munkáltatója állt fel, ezért valóban keletkeztek működési problémák a rendszerben. Lehetett volna jobb is az átállás, de be kell vallani, nem lett az. Ám a szóban forgó zavarokat hónapok alatt ki lehet iktatni. Nagy, koncepcionális kérdésekről is lehet vitatkozni, de mi alapvetően fontos és jó lépésnek tartjuk, hogy az önkormányzatok kezében eladósodott és szétzilált intézményrendszer működtetését átvette az állam, és ezzel sikerült meggátolni a tömeges iskolabezárásokat és az egyre nagyobb egyenlőtlenségeket. Ne felejtsük el, a 2010 előtti években 381 iskola ajtajára tettek lakatot az önkormányzatok, 17 ezer pedagógust bocsátottak el, az állásban maradóktól pedig elvettek egy havi fizetést. Muszáj volt gyorsan és határozottan lépnünk. Beszédes egyébként, hogy a most elégedetlenkedő Pedagógusok Szakszervezete akkor nem tüntetett és a sztrájkot is alkalmatlan eszköznek minősítette a közoktatás megvédésére.

A PestiSrácok.hu bloggere, Aristo írta, hogy a KLIK létrehozása bizonyosan öngól volt, mert lehetővé tette, hogy a nevelési-oktatási kudarcokat a kormány nyakába lehessen varrni. Nem gondolja, hogy valóban egy reménytelen csődtömeget rántottak magukra?

Politikai szempontból van ebben igazság, de társadalompolitikai szempontból az szükséges lépés volt. Itt az elv a lényeg: nem a nagyon eltérő gazdasági helyzetben lévő településekre hárítjuk a köznevelés és iskolafenntartást felelősségét, hanem az állam átvette ezt a felelősséget a településektől. Radikális beavatkozásra volt szükség, ne felejtsük el, hogy korábban még az ellenzék egy része, köztük Hiller István volt miniszter is a részleges állami fenntartást támogatta, de a Jobbik programjában is megtalálhattuk ezt a követelést.

Végtelenül szegregált és klerikalizált közoktatás?

Nem csak pénzügyi-szervezési gondokról vitatkoznak, hanem a közoktatás szellemi, morális irányáról is. A Heller-féle filozófusbotrányból ismert Gábor György egyetemi tanár például azt mondta az ATV-ben, hogy a közoktatás végtelenül „klerikalizált és szegregált lett” az elmúlt években.

Valóban nagy és közös feladatunk a közoktatás tartalmi megújítása, de ezek a vádak képtelenségek. A központosítás éppen a szegregáció csökkentését célozza, hiszen a különbségek leküzdése a cél. Félretéve az ötvenes éveket idéző megjegyzést, az igaz, hogy nőtt az egyházak szerepvállalása a közoktatásban, de az iskolákat minden esetben az érintettek kérésére és hozzájárulásával adták át egyházi fenntartásba. Egyesek jobban akarják tudni a belvárosból, hogy mire van szüksége egy kistelepülésnek, de szerintem jobb, ha ezt a döntést a Gábor Györgyök helyett inkább az ott élő emberekre bízzuk. Arról is szó lehet, hogy az új rendszerben aki akar, járhat hittanra, aki pedig nem, az a gyerek erkölcstant tanulhat. Elhiszem, hogy az egyház esküdt ellenségeit zavarja a tény, hogy egyre több szülő választja a hitoktatást, de ez számunkra öröm. Szerencsére véget ért a kommunizmus, amikor megmondták, hogy járhat-e a gyerek hittanra, ma végre mindenki szabadon választhat. Mi, keresztény hitű emberek igenis azt gondoljuk, hogy a vallásunk kétezer éve Európa történelmének és jövőjének része, nem lehet megtagadni senkitől.

Mit szól ahhoz, hogy nemcsak a Soros-ifjak és az MSZP, de a Jobbik is kockás ingben pózol, szolidaritást vállalva a tiltakozó tanárokkal?

Nagy utat jártak be a gárda egyenruhától a kockásingig. Nem tudom hova jutnak öt év múlva. Inkább meg kellett volna inkább szavazniuk a 2013-as költségvetés során a pedagógusoknak a 32 milliárdos emelést, a 2014-es 120 milliárdos emelést, a 2015-ös 38 milliárdos többletet és a 2016-os költségvetésben az újabb 34 milliárdos emelést. Nem tették. Szavak szintjén támogatják a pedagógusokat, de szavazatok szintjén nem.

Vezető képet Rétvári Bencéről Horváth Péter Gyula/PestiSrácok.hu készítette.