Jogi szemszögből valóban necces a kormány terve a "szupertitkosszolgálat" felállításáról
Habár a szocialisták szájából különösen erős politikai blöff a III/III-as csoportfőnökség felemlegetése a formálódó titkosszolgálati szuperközpont apropóján, de a PestiSrácok.hu forrásai megerősítették: azért vannak aggályok az elképzelés körül. A TIBEK becenevű szerv égisze alatt létrejövő központi adatbázis ugyanis a legapróbb botlásainkba is alig kontrollált betekintést tenne lehetővé a titkosszolgálatoknak, miközben a portálunk által megismert törvénytervezet értelmében csökkenne az Országgyűlés közvetlen felügyeleti jogköre a szolgálatok fölött. Az Alaptörvény szerint ilyen komoly változtatást az ellenzék nélkül nem is lehet végrehajtani. Megtudtuk azt is, hogy a kormány egy régóta dédelgetett tervezetet porolt le a brüsszeli terrortámadás után.
"Brüsszel tanulságait le kell vonni, egyértelmű számunkra hogy fokozni kell a biztonsági intézkedéseket" - a múlt csütörtöki kormányinfón így indokolta Pintér Sándor belügyminiszter a kormány "terrorizmus elleni intézkedéscsomagját". Azt is hozzátette: az Igazságügyi Minisztérium megkapta javaslataikat, amelyek alapján az ünnepek alatt elkészíti a szövegtervezetet. A PestiSrácok.hu közben megtudta, miről szól a tervezet. Kiderült, a Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Ellenőrző Központ (TIBEK) koncepciója nem új keletű, az nagyban hasonlít az anno kormányoldalon belül is kemény kritikát kapó, s végül visszavont 2011-es elképzelésre.
„Az előnyeit látjuk annak, hogy ma már Európán belül gyakorlatilag igazolvány, útlevél felmutatása nélkül tudunk utazni, és minden probléma nélkül lépjük át a valamikor vasfüggönnyel lezárt határokat. Azonban érvényes ez a bűnözőkre, terroristákra is, ezért sokkal komolyabb erőfeszítéseket kell tennünk ahhoz, hogy megóvjuk Magyarországot, például a kábítószer további terjedésétől vagy a fegyvercsempészettől”
- ezt még 2011-ben mondta el Kontrát Károly, a Belügyminisztérium államtitkára, amikor egy lazább "főtitkosszolgálat", a Nemzeti Információs és Bűnügyi Elemző Központ (NIBEK) felállításáról szólt a parlamenti vita. A Jobbiktól az MSZP-ig anno azzal a fő érvvel vonták kétségbe az összevont szolgálat szükségességét, hogy nincs terrorveszély. Sajnos ezt immár nem lehet kijelenteni.
A szocik már 2011-ben III/III-as világot kiáltottak
„A honvédelmi és rendészeti bizottság ülésén egy fideszes képviselőtársunk bevallotta, hogy a kor technikai eszközeivel hasonlóan működött a BM III/III-as főcsoportfőnöksége is” - ezzel vezette fel 2011-ben Harangozó Tamás, a szocialista párt rendészeti szakpolitikusa a Pintér Sándor belügyminiszterhez címzett interpellációját Így érvelt:
„De ez tényleg a III/III-as világ, hiszen a NIBEK nemcsak a többi titkosszolgálati szerv adatbázisát kapcsolhatja össze, és turkálhat benne bármikor, hanem ugyanezt teheti valamennyi állami, hatósági nyilvántartásban is. Például a légügyi hatóság reptéri utaslistájából engedély nélkül is információt szerezhet arról, mikor milyen repülőgépen ültünk, milyen mobilszámot vagy e-mail címet adtunk meg, milyen bankszámláról mennyit fizettünk. Az autó-nyilvántartáson át titkosszolgálati aktáinkig mindent megszerezhetnek. Ráadásul a központi érdeklődésnek nem kell bűnügyhöz kapcsolódnia. Ez azt jelenti, hogy a zsebtolvajlástól a gyorshajtásig bármiből bűntényi tényállás fabrikálható, konkrét profilkép készíthető az állampolgárról, és a NIBEK bármelyik szervezetet nyomozásra utasíthatja.”
Harangozó Tamás a ParlamentbenA legújabb terrortámadások tükrében már szelídebb hangot ütöttek meg a szocialisták:
"Az MSZP minden olyan javaslatot támogatni fog, amely a magyar állampolgárok biztonságát kellő és megfelelő garanciák mellett erősíti, és semmi olyat nem szavaznak meg, amely a magyar állampolgárok kontroll és garancia nélküli indokolatlan jogkorlátozását célozza" - közölte a párt a múlt csütörtöki bejelentés után.
Tóbiás: Magunk között keressük a terroristákat?
Azonban péntekre már mérséklődött az MSZP-s konstruktivitás,
Tóbiás József pártelnök szavaival leporolta a 2011-es vádakat:
"Vajon miről szól az javaslat, amelynek alapján a magyar állampolgárok telefonjait lehet lehallgatni. Magunk között keressük a terroristákat, vagy képesek vagyunk végre kimondani, hogy csak közös európai fellépéssel lehet megakadályozni ezeket a tragikus, szörnyű eseményeket?"
A Jobbik is hajlandó tárgyalni, legalábbis erre utal reagálásuk:
"A Jobbik kész a tárgyalásokra, és minden olyan intézkedést támogatunk, mely a magyar emberek biztonságát szolgálja. Szükségesnek tartunk számos jogszabályi változtatást, akár szigorítást, mely a terrorizmus érdemi visszaszorításáról szól, de óva intjük a kormányt attól, hogy az emberek naivitására építve, valós félelmüket kijátszva olyan tervezettel álljon elő, mely a terrorizmus elleni küzdelem helyett saját hatalmi érdekét szolgálja."
A Demokratikus Koalíció pedig egyenesen a demokrácia felszámolásáról értekezett a múlt csütörtöki közleményében. A Párbeszéd Magyarországért sem tagadta meg önmagát, amikor "önkényuralmi csomagnak" minősítette a tervezetet.
Valóban csökkenne a parlament rálátása
Ilyen előzmények után a PestiSrácok.hu megkísérelte kideríteni, van-e alapja az ellenzék orwelli félelmeinek. Portálunk jól tájékozott forrása rávilágított: közjogi szempontból valóban érdekes helyzetet teremthet az új, még formálódó tervezet. 1990-óta ugyanis a mindenkori titkosszolgálati vezető, aki a polgári titkosszolgálatok adatait megkapja, közjogi státuszát tekintve államtitkár, vagy tárca nélküli miniszter volt, vagyis interpellálható, a parlamentben közjogilag és politikailag is elszámoltatható. Most egy olyan szervet iktatnának az egyes szolgálatok és a parlament közé, amely adott esetben maga rendelkezhet a kényes információmonopóliummal, és nem csak jelentéseket készít, hanem értékelő-elemző munkát is végez.
Elaludt a titkosszolgálat?
Pintér Sándor belügyminiszter a tervezetet ismertető kormányinfón kifejtette, hogy a Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Ellenőrző Központ (TIBEK) feladata az értékelés, elemzés és más szervezetek támogatása lesz. Pintér kiemelte, "nemzetközi együttműködések tökéletesek ahhoz, hogy ne aludjon el" a magyar titkosszolgálat. Az új szerv felállítását a terrorveszély mellett avval indokolta, hogy "a legmodernebb szintre akarják emelni a technológiai eszköztárat a védelemhez".
Megpróbáltuk kideríteni, mire gondolhatott a miniszter, amikor szavaival az "elalvástól" óvta szolgálatokat? Forrásaink felhívták a figyelmet egy 2015 márciusi fordulatra: Göbölös László ugyanis akkor köszönt le az Alkotmányvédelmi Hivatal vezetői posztjáról. Belügyi informátoraink szerint ennek oka az volt, hogy a főigazgató „komoly miniszteri kritikát kapott”. A távozás után megbízott főigazgatóként Földes Gyula irányította a hivatalt, mellette miniszteri biztosként Kiss Zoltán segédkezett. Végül az utóbbi lett a befutó.
A magyarok elmismásolták az oroszok figyelését?
A Pintér által emlegetett "nemzetközi együttműködés" elősegítése a szolgálatok egy másik problémakörére is ráirányítja az avatott tekintetet. Itt érdemes felidézni, hogy szokatlan módon nemrég a Bild német bulvárlapban szivárogtatták ki a hírt, hogy a német Szövetségi Hírszerző Szolgálat (BND) és a Szövetségi Alkotmányvédelmi Hivatal (BfV) szerint a moszkvai vezetés Németország destabilizálására törekszik. A Bild szerint a BND és a belső elhárításért felelős BfV vezetői tájékoztatták a szolgálatokat felügyelő parlamenti testületet, hogy Moszkva egyre inkább igyekszik célzott akciókkal befolyásolni a német politikát és a közvéleményt. Arra is kitértek, hogy a menekültválságot is kihasználják az orosz szolgálatok.
Egyes belügyi forrásaink arról beszéltek, hogy szövetségeseink bizalma azért nem töretlen Magyarország iránt, mert a magyar szolgálatok nem jeleskednek az oroszok elleni tevékenységben. Most, hogy a változó diplomáciai helyzet lehetővé teszi, a kormány az új szuperszolgálattal ezt a hiátust is pótolná.
Azt is megtudtuk, hogy a fő „koordináló” és értékelő-elemző szerv létrehozásának jogszabályi indoklása ez lesz: szükségessé vált a nemzetbiztonsági és rendészeti szervek adatkezeléseinek egységesítése, és az adatelemzések gyorsítása.
Kövér Lászlónak 2011-ben nagyon nem tetszett a terv
A brüsszeli merényletek hatására a kormány végső soron a 2011-es elképzelését fogadta el, annak is a keményebb verzióját. Pedig anno Kövér László házelnök, a Fidesz választmányának elnöke, volt titkosszolgálati miniszter élesen bírálta és szét is bombázta a javaslatot az új nemzetbiztonsági csúcsszerv létrehozására. A TIBEK képében ismét előtűnő tervezet az öt évvel ezelőtti elképzeléshez képest újdonságokat is tartalmaz. Simicskó István honvédelmi miniszter a csütörtöki közös bejelentésen így írta le annak működését: a terrorelhárítási információs és bűnügyi központba minden polgári és katonai titkosszolgálatból delegálnának tagokat. A szerv hasonló lenne, mint a szervezett bűnözés elleni koordinációs központ, s azt szeretnék, hogy gyorsabban megalakuljon, mert - mint Simicskó megjegyezte - bármikor bekövetkezhet egy a brüsszeli robbantásokhoz hasonló esemény.
Az új kor új fegyvereket kíván?
Az új terrorellenes intézkedéscsomagról szólva Pintér Sándor belügyminiszter a múlt héten beszámolt arról is, hogy tervezik egy olyan törvény megalkotását, amelyben előírnák, hogy a magánszolgáltatók biztosítsák a rendőrség és a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat által lefoglalt adatszolgáltató eszközök dekódolását. A törvénycsomag továbbá lehetővé tenné a magánszemélyek bankszámláiba való betekintést, megfigyelve a pénzmozgásokat, a magánvállalkozások adatfolyamaiba való betekintést, tehát a netes és telefonos jelenlétet is ellenőrizhetnék: a nemzetbiztonsági szervek itt azt szeretnék, hogy az olyan magáncégek, amelyek titkosítást használnak (neten vagy mobilhálózaton), adjanak egy „hátsó bejáratot” a hatóságoknak, mivel az ilyen kommunikáció dekódolása sokkal hosszabb időt vesz igénybe (a miniszter hangsúlyozta, hogy mindkét esetben bírói végzés alapján járnának el.) A belügyminiszter hozzátette, tervezik egy olyan törvény megalkotását, amelyben előírnák, hogy a magánszolgáltatók biztosítsák a rendőrség és a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat által lefoglalt adatszolgáltató eszközök dekódolását. Informátorunk avval egészítette ki a miniszter szavait, hogy megszűnnének a szolgálatok között eddig rendszeresített igénylőlapok, az egyes nemzetbiztonsági szervek között közvetlen elektronikus adatkapcsolat jönne létre a TIBEK égisze latt.
Az Alaptörvény szerint kétharmados többség kell
Fontos jogtechnikai akadály is felmerülhet azonban az előterjeszténél. A magyar jogrend ugyanis a nemzetbiztonsági tárgykörbe eső törvényekre komolyabb előkészítést ír elő. Az Alaptörvény egyértelműen fogalmaz a 46.§ 6.) bekezdésében:
"A rendőrség és a nemzetbiztonsági szolgálatok szervezetére, működésére vonatkozó részletes szabályokat, a titkosszolgálati eszközök és módszerek alkalmazásának szabályait, valamint a nemzetbiztonsági tevékenységgel összefüggő szabályokat sarkalatos törvény határozza meg. kétharmados többséget igényel."
A sarkalatos törvény a jelenlevő képviselők kétharmadának igen szavazatával módosítható illetve fogadható el, így, ha a kormány a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvényt akarja módosítani, akkor, ha minden ellenzéki képviselő jelen van az Országgyűlés ülésén, nincs meg a többsége. Azonban a belügyminiszter már idézett sajtótájékoztatóján arra is kitért, hogy megkezdik a politikai egyeztetéseket a tárgykörben.
Forrás: PestiSrácok.hu/MTI/ATV, a vezető képet Máthé Zoltán/MTI készítette a múlt csütörtöki kormányinfón.
