A devizahiteleseknek kedvező ítélet miatt kért elnézést a Bankszövetségtől a Kúria vezetője
Rendkívül szokatlan módon, gyakorlatilag bocsánatot kért a Bankszövetségtől egy tavaly decemberben hozott, a devizahitelesekre nézve kedvező döntés miatt a szövetség alelnökéhez és főtitkárához címzett levelében a Kúria Polgári Kollégiumának vezetője. Wellmann György emellett ígéretet tett arra is, hogy a legfőbb bírói fórum - bankokra nézve kedvezőtlen - ítélete nem lesz irányadó a későbbi, hasonló ügyekben hozott döntések tekintetében. A Hitelszövetség a köztársasági elnök elé vinné az ügyet, de a PestiSrácok.hu-nak nyilatkozó ifjabb Balsai István ügyvéd is merőben furcsának találta Wellmann levelét. Az ügyvéd szerint finoman szólva is szokatlan, hogy egy bírósági vezető egy tőle független bírói tanács nevében, az ítélkezési gyakorlatot illetően már előre kötelezettséget vállal.
PÁMER DÁVID - PestiSrácok.hu
Elnézést kértWellmann György, a Kúria Polgári Kollégiumának vezetője a Bankszövetségtől a legfőbb bírói fórumnak egy tavaly decemberben hozott ítélete miatt, amely kimondta, ha az adós és a bankok nem devizában határozták meg a kölcsönt képező összeget, akkor leállíthatók a végrehajtások– derült ki abból azenpenzem.hu portálon megjelent, Wellmann György által április 11-én jegyzett levélből, amit az egyik most folyó bírósági eljárásban a bank jogásza csatolt a peranyaghoz. Ismert, tavaly év végén számos egykori devizahitelesben fellángolt a remény, hogy a Kúria döntése alapján leállnak az ellenük indított végrehajtások. Egy 2015 decemberében hozott ítélet szerint ugyanis amennyiben a szerződő felek nem devizában határozták meg a kölcsön tárgyát képező összeget, és a szerződés alapján a kölcsön devizában meghatározott összegét nem is lehetett kiszámítani, akkor indokolt a végrehajtás megszüntetése. Ez a banki gyakorlat alapján azt jelenthette volna, hogy gyakorlatilag egyetlen volt devizahitelest sem lehet a nemfizetésért ilyen módon szankcionálni. A szerződésekben ugyanis szinte kizárólag a forintösszeget tüntették fel a bankok.
A Bankszövetség alelnökéhez, Becsei Andráshoz, valamint Kovács Levente főtitkárhoz írt kúriai levélből kiderül az is, hogy a bírósági vezető kijelenti, a tavaly decemberi ítéletét nem tartja "irányadónak", és a devizahiteleseknek kedvező döntés pedig már nem elérhető a legfőbb bírói fórum honlapján. A levélben Wellmann György arról is biztosította a bankokat képviselő szervezetet, hogy ugyan a decemberi ítélet „sajnálatos módon” valóban ellentétes a Kúria 2013-as jogegységi döntésével, ám „az érintett ítélkező tanács a jövőben igazodni fog a jogegységi határozathoz és az azon alapuló kúriai ítélkezési gyakorlathoz”. A Kúria vezetőjének utóbbi kijelentése azért is tűnik megdöbbentőnek, mivel az Alaptörvény egyértelműen rögzíti, hogy a bírák függetlenek, és csak a törvénynek vannak alárendelve, ítélkezési tevékenységükben nem utasíthatóak”.
Finoman szólva is szokatlan Wellmann levele
Az üggyel összefüggésben megkérdeztük ifjabbBalsai István ügyvédet, aki elmondta, amennyiben a levél hiteles, akkor annak tartalmát „meglehetősen furcsának” találja. Ifjabb Balsai szerint finoman szólva is szokatlan, hogy egy bírósági vezető egy tőle független bírói tanács nevében, az ítélkezési gyakorlatot illetően már előre kötelezettséget vállal. A Kúria Polgári Kollégiumának vezetőjének levelével kapcsolatban a PestiSrácok.hu megkereste Völner Pált is. Az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára portálunknak elmondta, a kérdés kapcsán azért nem kíván nyilatkozni, mivel nem teheti meg, hogy egy bírósági vezető döntését minősítse. A Kúria portálunknak küldött - rövid - válaszában csupán annyit közölt, hogy "a hivatkozott levél tartalma a Kúria jogegységi határozatai nyomán kialakult ítélkezési gyakorlatra közömbös, a folyamatban levő konkrét ügyek eldöntésére kihatása nincs és nem is lehet".
Áderhez fordulnának az adósok
A levélváltásról elsőként beszámoló azenpenzem.hu szerint az ítélet és a kollégiumvezető levele között több mint négy hónap telt el, ám véleményük szerint nem véletlen, hogy most vált forróvá ez a téma. Megjelent ugyanis a Magyar Nemzeti Bank (MNB) ajánlása, amiben pontról pontra végigveszik, mit is kell tenniük a pénzintézeteknek nem fizető adósaikkal. A magáncsőd egykori devizahitelesekre vonatkozó határidejét viszont csak nemrégiben sikerült kitolni – március elsejéről 2016. szeptember 30-ára. Az erről szóló törvénymódosítást április 11-én hirdették ki a Magyar Közlönyben, ugyanazon a napon, amikor a Wellmann-levél született. Az új dátumot – mint arról szintén rendelkeztek – a folyamatban levő ügyekre is alkalmazni kell. „Ez sima hivatali visszaélés, és a bírói függetlenség tudatos, célzatos, igen durva megsértése” – ezt már Marczingós László ügyvéd állította a fentebb írtak miatt a portálnak. A Hitelszövetség szerint pedig a köztársasági elnöknek tisztázni kell az ominózus levél elfogadhatóságát egy jogállamban, a devizahitelesek körében pedig már el is indult egy mozgalom, amelyben a hónap végéig a Kúria előtti találkozóra hívnak. Az egyik felszólításuk: „Ne hagyjuk, hogy a Bankszövetség irányítsa a Kúriát, a bíróságokat!”. Célul tűzték ki azt is, hogy adják ki nekik az eltitkolt devizahiteles ítéletet.
Címlapfotó: valasz.hu
