Pesti Srácok

A pedagógustüntetések vezérei hangulatkeltéssel torolnák meg a sztrájk miatt kieső pénzt

A pedagógustüntetések vezérei hangulatkeltéssel torolnák meg a sztrájk miatt kieső pénzt

Újabb követeléssel élt a kormány felé a pedagógusokat hergelő és rendszeresen sztrájkba hívó Tanítanék Mozgalom és a Civil Közoktatási Platform. A tüntetések vezéralakjai ugyanis ma arra szólították fel a kabinetet, hogy az április 20-i országos pedagógussztrájk miatt levont bérből keletkező összeget csoportosítsák át az egészségügybe. Pukliék egyúttal a dallamos nevű Gyógyítanék mozgalommal is frigyre léptek ma, hogy javaslataikkal újra körbejárhassák a magyar sajtót. Érdekes, de szerintük a forrásból kézfertőtlenítő géleket kellene vásárolni. Az ötleten Csiba Gábor, a miskolci megyei kórház igazgatója is meglepődött, aki a PestiSrácok.hu-nak úgy nyilatkozott, kizártnak tartja, hogy a kézfertőtlenítő gél hiányán múlnának a kórházi fertőzések.

Változatlanul a pénz körül forognak a tegnapi sztrájkszervezők gondolatai.A Civil Közoktatási Platform és a Tanítanék Mozgalom arra szólította fel ma a kormányt, hogy az április 20-i országos pedagógussztrájk miatt levont bérből keletkező összeget csoportosítsa át az egészségügybe. Rögtön kijelölték a pénz pontos helyét is, a hozzájuk hasonlóan dallamos nevű Gyógyítanék mozgalomra hivatkozva: „a költségvetésben megmaradt összeget a kórházi fertőzések megelőzésére (kézfertőtlenítő gél) lenne a legsürgősebb fordítani”. Mindezt azzal az igénnyel támasztják alá, hogy „az egészségügyi intézményekben való tartózkodás ne jelentsen önmagában biztonsági kockázatot senki számára”.

Az Origo április 19-i cikke szerint a leggyakoribb kórházi fertőzések az alsó légúti fertőzés, a tüdőgyulladás, a seb-, a húgyúti és a véráramfertőzés, valamint a bélfertőzések. Ezekre viszont vajmi kevés hatással lehet a kézfertőtlenítő gél, hacsak nem azzal szeretnék mosdatni a kórházi ápoltak torkát és tüdejét, húgyutait, ereit és beleit. Így nem egészen világos, hogy a fertőzések biztonsági kockázatának csökkenését miért reméli a kézfertőtlenítő gél mennyiségének megnövelésétől a Tanítanék és a Gyógyítanék mozgalom.

PestiSracok facebook image

Dr. Csiba Gábor, a miskolci megyei kórház igazgatója a PestiSrácok.hu-nak úgy nyilatkozott, kizártnak tartja, hogy a kézfertőtlenítő gél hiányán múlnának a kórházi fertőzések.„A kórházak higiénés rendjét szigorú szabályok biztosítják, ahogy a fertőzések ellenőrzése is szabályozott keretek közt zajlik. A fertőzések teljesen nem kiküszöbölhetők, hiszen a kórházban lévők jelentős része eleve fokozottan fogékony rájuk, és időnként emberi mulasztás is történhet. A kézfertőtlenítő gél a szóban forgó pénz egyik lehetséges felhasználási területe, de számtalan másra is hasznosan el lehetne azt költeni az egészségügyben. A kézfertőtlenítő gélből nincs hiány a kórházakban, és a fertőzéseknek nem az az oka, hogy ne állna rendelkezésre kellő mennyiségben” – mondta portálunknak az igazgató.

Sztrájk a budapesti Szent László Gimnáziumban, pedagógus az iskolapadban 2016.04.20. Fotó: Horváth Péter Gyula
Ha már a tegnapi bérüktől elesnek, legalább a hangulatkeltéssel megpróbálkoznak. Fotó: Horváth Péter Gyula

A kórházi fertőzési ügyek mindig látványosak, hiszen rendszerint többeket betegítenek meg egyszerre, olykor többen bele is halnak, sok dühös rokont és barátot hagyva maguk után. Emiatt a kórházi fertőzésekre fogékony a közönség, ráadásul jól lehet értük hibáztatni a kormányt, hiszen ezek az esetek mindig – egyébként érthető módon – bűnbakkereséssel járnak. A sztrájkszervezők meg is tesznek mindent, hogy rájátsszanak erre, és azt sugallják, hogy a kórházakban ellátási hiány okozza a fertőzéseket, pedig a magyarországi kórházak fertőzési rátája jobb, mint az európai átlag. Ha már mindenképpen elesni látszanak a sztrájknapra eső bérhányaduktól, és asztrájkkasszát is eltapsolták, legalább a hangulatkeltéssel megpróbálkoznak.

A KLIK egyébként ma azt közölte, „az Intézményfenntartó Központ a sztrájkban résztvevők munkabérének levonásánál a jogszabályoknak és a Pedagógusok Sztrájkbizottságával kötött megállapodásnak megfelelően jár el.”

Vezető fotó: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok.hu

Ajánljuk még

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.

Azt azért elismerte, hogy titkos úti jelentéseket írt – Vágó István külkeres kalandjai a droggal is kereskedő Medimpexnél

A Hálózat 2021 április 8.
Sokan meglepődtek akkor, amikor az addig szinte apolitikus szerepet játszó Vágó István pár éve a DK politikusa lett. Vágó akkoriban egy felmérés szerint az ország egyik legnépszerűbb emberének számított, nem véletlenül: tudatosan építették a karrierjét a rendszerváltás előtt és után. De honnan indult? Külkeresként. Vágó Istváné klasszikus hálózati karrier. Apja, Vágó György a rezsim ünnepelt nyelvtanára volt, Indiában és Afrikában is dolgozott, fia is sokat utazott, nyelveket tanult, külföldiekkel levelezett, majd vegyészmérnökként a Medimpex külkereskedője lett. Állítása szerint „csak” titkos úti jelentéseket írt, amelyekről azt sem tudta, hogy a belügybe vagy a külügyhöz kerültek. Ezen jót nevettünk Schiffer Andrással és Borvendég Zsuzsannával, akiknek elmeséltem Vágó kalandjait a Pesti TV ma esti (csütörtök, 22.00) adásában (A Hálózat). Róla és a többi hálózati, külkeres emberről, az elszabotált rendszerváltásról is elbeszélgettünk. De ebben a cikkben bemutatom, hogyan is lett Vágóból tévés, miután visszamondott egy állítólagos többéves mexikói kiküldetést.