Hosszú út vezet a boldog diákok és a kreatív tanárok iskolájához
Erőszakos, kíméletlen és központosító - ezekkel a szavakkal jellemezte Sólyom László a kormány oktatáspolitikáját, amely szerinte a rezsimhez hasonlítható. Miközben hétről hétre nő az oktatásban kialakult helyzet bírálóinak tábora, van egy állami kézben lévő fővárosi iskola, amelyben még csak hírből sem ismerik a gyerekek a túlterheltséget. A diákok boldogok és szeretnek tanulni, tanáraik pedig telve kreativitással. Idáig azonban hosszú út vezetett.
"A rezsim fő jellemzője az erőszakosság, a központosítás, a kíméletlenség, ezzel a szükséges reformokat is teljesen félreviszik" – mondta Sólyom László a kormány oktatáspolitikájáról. A volt köztársasági elnök a konzervatív, de kritikus értelmiségiekből álló Eötvös József Csoport legutóbbi vitaestjén adott hangot bíráló véleményének - írja az Index tudósítása.
A civil kör mostani rendezvényén az oktatás válságáról beszélgetett még Bod Péter Ákos, Kádár Béla, Chikán Attila, Lányi András és Schiffer András is. Az esteken egyébként olyan témákat - szegénység, egészségügy, iskola – boncolgatnak, melyeket eddig egyik kormány sem tudott megoldani.
Sólyom László szerint az iskolának egyfajta ellentársadalomnak kellene lennie, nem pedig a jelenlegi társadalmat kéne leképeznie. Olyan szigetet kell alkotnia, amely képessé teszi a gyerekeket az ellenállásra mindazzal szemben, amit a televízióban és az utcán látnak. Ilyen értelemben nem az oktatási reformok tartalmával, nem az iránnyal, hanem a kivitelezés módjával van baj: erőszakos, kíméletlen és központosító volt ugyanis Sólyom szerint az átalakítás stílusa.
Az Index cikke szerint a helyzet súlyosságát jelzi, hogy az egyébként nyilvános megszólalásokat kerülő volt köztársasági elnök elvállalta a moderátor szerepet, a tanártiltakozások idején pedig kockás ingben szolidarított a pedagógusokkal az egyik budai iskola előtt. Az eseményen beszélt a pedagóguslázadást elindító miskolci tanárokról, akiket bátorságukért dicsért, hozzátéve, hogy szerinte távlati víziók nélkül nem lehet egyetlen területet sem megreformálni.
A centralizációval a tanárok önképére mért csapást a kormány. Porogi András véleménye szerint ez a legfőbb oka a tanárok dühének. Az egyik budai elitgimnázium, a Toldy igazgatója kifejtette, „Ez egy autonóm terület, az igazgató sem tud beleszólni abba, hogy mi történik az osztályteremben.”
Ezzel függ össze az is, hogy a tanárok ennyire gyűlölik az életpálya-modellt – tette hozzá. Porogi bár a reformok több elemét, például a tanári önértékelések rendszerét önmagában hasznos modernizációs lépésnek tartja, de a tanári munka összetettebb annál, hogy tényleg minden elemét regisztrálni lehessen. Az igazgató sportpéldával érzékeltette a nyilvántartási rendszer feleslegességét:
A focistától sem követelik meg, hogy minden passza után írja le, hogy csinálta a beadást.
A vitán Setényi János is felszólalt. Róla korábban már megírtuk, hogy részt vett a jelenlegi oktatási rendszer kialakításában. Az oktatáskutató a lengyel reformokat ajánlotta a közönség figyelmébe: ott az erős központosítás brutális körzetesítéssel és infrastruktúrafejlesztéssel, az iskolarendszer átszabásával, a felső tagozat nagy pedagógiai reformjával járt együtt. Ennek eredményeként pedig a lengyelek ma már Európa élvonalában vannak a nemzetközi felmérések szerint, ellentétben a magyar diákokkal, akik a középmezőnyben ragadtak. A kreatív problémamegoldási teszteken még ennél is rosszabb a helyzet.
A magyar oktatási helyzet ennek ellenére Setényi János szerint azért nem teljesen tragikus, az oktatási rendszerünk bizonyos szempontból még viszonylag fejlettnek is mondható. Éppen ezért okozhatott azonban ekkora feszültséget a Klikes-centralizáció: „ez egy radikális ügy, ami komoly feszültséget gerjesztett a plurális oktatási rendszerben, mely ellenállt ennek az egyszerűsítésnek”.
Klik-ben is lehet jól működni
Azonban létezik olyan Klik-es iskola, ahol boldogok a gyerekek. Szintén az Index újságírója járt abban a II. kerületi intézményben, amely a központosítás ellenére is jól működik. Köszönhető az általuk kidolgozott pedagógiai modellnek, amelyen az iskola 1991-es indulása óta munkálkodnak. A Gyermekek Háza jó példa rá, hogyan működik a XXI. századi iskola magyar kiadása. Ezzel ismerkedhettek meg az érdeklődők nemrég egy születésnapi nyílt napon. A tanári kar simán csak érzékelte, hogy mi nem működik jól, és mire lenne szükség ahhoz, hogy a diákok, a tanárok és a szülők is jobban érezzék magukat. A fenntartó és a szabályozó pedig szabadon hagyták, sőt, támogatták, hogy ezeket a megfigyeléseket a tanári kar a gyakorlatba is átvigye - olvasható a cikkben.
Az otthon töltött idő a családé
A Gyermekek Házában egész napos oktatás folyik, csúsztatott kezdéssel 9 óra után. Kötetlen beszélgetésekkel egyfajta „ráhangolódással” kezdődik a nap. Az sem baj, ha valaki késve érkezik, ha pedig szomjas, tölt magának vizet. A szorongók mesélhetnek róla, az álmosak pedig lepihenhetnek a sarokban a tananyaggal való értelmetlen küzdelem helyett. A délutáni órákban nagy hangsúlyt kapnak a készségtárgyak, a művészeti képzés és több idő jut az elmélyülésre. Az egész napos iskola nagy előnye még, hogy házi feladatot – tankönyvet - senki nem visz haza, így az otthon töltött idő tisztán a családé marad. Az órablokkok tömbösítve vannak, ezáltal mindenre és mindenkire jut idő. Két óra között viszont akár 1 órás szünetek is vannak. A tananyagközpontú helyett gyerekközpontú órákon a cél, hogy minden diák a saját szükségletei szerint tanuljon. Az újításokban bővelkedő iskolában az értékelés sem a megszokottak szerint zajlik, hanem a gyerekek bevonásával. Osztályzatok is csak a 6. évfolyamtól vannak. A módszer megtanítja a gyerekeket önmaguk megfigyelésére illetve a reális ítéletalkotásra.
Szinte észre se vettük, de autonóm, döntésképes gyerekeket neveltünk, akik képesek magukat értékelni, a hibáikat kiszűrni, egymást segíteni
- mondta Kokayné Lányi Marietta, a Gyermekek Háza pedagógia vezetője, aki szerint az a lényeg, hogy nem a tananyaghoz, hanem a gyerekekhez kell igazodni, ezért az iskolának saját alternatív kerettanterve van, és ennek köszönhető, hogy nem olyan szorosak az időkeretek, van idő az elmélyülésre, a differenciálásra és a szabad játékra, beszélgetésekre is.
A tanulás itt élő, aktív, főleg a gyerek saját felelőssége, a mi tanítóink az iskolában csupán egyfajta segítői és bonyolítói a tanulásnak.
– teszi hozzá az intézményvezető.
A szülinapi nyílt órákkal összekötött konferencián Vekerdy Tamás pszichológus arról beszélt, hogy pozitív érzelmi környezet, öröm nélkül nincs valódi tanulás, és, hogy a tananyagon tilos végigrohanni.
Emiatt van az, hogy a 20-30 év közötti fiatal felnőttek a magyar érettségi tananyag 9 százalékára emlékeznek. Így lesz keresztrejtvény-műveltség az iskolai tudásból: tudjuk, hogy létezik olyan, hogy kovalens kötés, de gőzünk sincs, hogy mi is az igazából.
Angolszász kísérletek is bizonyítják, hogy a keveset tanító tanár tanítványai többet tudtak egy hosszabb szünet után, mint a sokat leadó tanárok diákjai.
Most Magyarországon tömegesen ébredünk rá, hogy valami nincs rendben az iskolákkal. Ez már nem Marx és Engels világa, amiben a tőke és a munkaerő dominált, amire az oktatási intézményeink is szerveződtek. Megjelent egy új elem, az egyéni tudás, ami gazdaság- és társadalomformáló erő, amit nem ad a klasszikus sztenderd iskola.
– mondta a konferencián Pokorni Zoltán, hozzátéve, hogy a tanártüntetések követelései is inkább a régi, 20-30 évvel ezelőtti világot idézik, az új szemlélet kikövetelése helyett. A Hegyvidék polgármestere szerint a jövővel kapcsolatos aggodalmak sokakban nagyon helytelenül a régi reflexeket kapcsolják be. Az oktatáspolitikus véleménye szerint azt kell elérni, hogy ne legyenek külön választva a sérült és az egészséges gyerekek képzése. A magyar alternatív iskolák olyan pedagógiai eredményeket mutatnak fel, amelyek az új, XXI. századi iskolát jelentik. Véleménye szerint a megoldás - amelyet kerestek - bennük rejlik a nagy állami struktúrák „újragombolásához”.
Követője is van a budai iskolának
Egy Zalaegerszeg melletti kis falu, Alsónemesapáti általános iskolájában a pedagógustestület döntése nyomán néhány év alatt sikerült átültetni a II. kerületben kidolgozott modell minden fontos elemét. A kulcs ezek alapján még inkább a helyi közösség - szülők, tanárok és önkormányzatok - kezében van: ha a kellő nyitottság, kíváncsiság és tanulási hajlam megvan, az alternatív pedagógia értékek és megoldások igenis elterjeszthetők.
Forrás: Index
Vezetőkép: egészségtükör.hu
