Multik a méhek ellen - Hazánkban sem ússzák meg az idegmérgeket
Idegméreg, amely kiöli az anyai ösztönt – többek közt ilyen, a szociális viselkedést károsító hatása van a méhekre azoknak az idegmérgeknek, melyek használatát ideiglenesen mégis engedélyezték hazánkban. Márpedig – állítják a méhészek és a tudósok egyöntetűen – méhek nélkül megáll az élet a bolygónkon. Vajon hogyan szállhatnak szembe a méhek a méreggyártó nagyvállalatokkal szemben, akik nemcsak a méhcsípésre, de a következményekre is láthatóan immunisak?
Nyílt levélben tiltakoztak szakértők, kutatók és méhészek, amiért hazánk ideiglenes, 120 napos engedélyt adott egy, a méhekre nézve jelentős kockázatokkal járó növényvédőszer alkalmazására. Mint fogalmaznak, a neonikotinoid rovarölő szerek korlátozását az EU 2013-ban vezette be eredetileg kétéves időtartamra, melyet ideiglenesen meghosszabbított 2015-ben. Az elmúlt három évben lefolytatott tudományos vizsgálatok azt mutatják, hogy a korlátozás alatt álló három neonikotinoid rovarölő jelentős és nem kontrollálható veszélyt jelent a mézelő és vadon élő méhekre nézve. Hangsúlyozták, lehetséges gazdálkodni a méhekre veszélyes vegyszerek nélkül is. Véleményük szerint a hazai álláspont kialakításában a környezetért és az egészségügyért felelős tárcáknak, illetve azok illetékes háttérintézeteinek együttesen kellene dönteniük, vagyis a szerhasználatot ne csak a termelésben érdekelt agrártárca gazdasági szempontjai alakítsák. A kezdeményezéshez több méhész-egyesület mellett a Gödöllői Méhészegyesület is csatlakozott, akinek elnökét, Csuja Lászlót kérdeztük, mi a baj a neonikotinoidokkal, ha a használati utasítás szerint kifejezetten méhbarát vegyszerek.
Az utóbbi időben egyre nagyobb figyelem fordul a méhek felé tömeges, és titokzatosnak nevezett haláluk miatt. Az úgynevezett kaptárelhagyási-szindróma tüneteit 2006 környékén észlelték Észak-Amerikában azóta a világ minden táján előfordul hasonló. Szakemberek szerint ugyanakkor 22 milliárd eurós mezőgazdasági hasznot hajtanak a méhek Európa számára, még a gyümölcsök, termények minősége, beltartalma is függ a beporzástól, az élelmiszerek 70 százalékának előállításához szükség van a méhek által végzett munkára. A gazdasági hasznon felül a beporzás a természetes szaporodási lánc része, ha a méhek láncszeme kihullik, szétesik az egész rendszer, amely súlyos károkat okozna annak a növényvilágnak, amelynek mintegy 75-80 százaléka a rovarmegporzástól függ. A mondern kor művelési növényvédelmi eszköze alig vannak tekintettel a méhekre. A nem célzott növényvédelem például nem válogat, és a kártevők mellett a méhek közül is szedi áldozatait. A nagy, egységes művelésbe vont területek pedig csak egy rövid időszakban nyújtanak táplálékot a méhek számára, utána viszont már „sivatagokká” válnak, mivel nem virágoznak tovább. Ezért is kísérleteznek olyan sávokkal, ahol meghagyják a természetes vegetációt. Egyes országokban azonban már túl késő, Kínában például emberek porozzák a gyümölcsfák virágait.
A laborvizsgálatok nem veszik figyelembe a méhek életét
Csuja László portálunknak elmondta, az említett szerek engedélyezettek, sőt a gyártók maguk hangsúlyozzák, hogy nem ártalmasak a méhekre, a gyakorlat ugyanakkor teljesen mást mutat. A laboratóriumi vizsgálatok ugyanis nem veszik figyelembe a méhek viselkedését. Ha a méreg nem kimutatható a virágzatban, a laborvizsgálatok borítékolják, hogy nem árthat. A méhek ugyanakkor nemcsak a növények virágzatát járják be, de a levelét, szárát is, így bárhol érintkezhetnek a méreggel. Ráadásul nemcsak nektárt gyűjtenek be, hanem vizet. A napraforgónak például a levelén is vannak nektármirigyei, míg a kukorica bár nem ad nektárt, de a méhek innen gyűjtik be a szükséges vizet. Az egyesület elnöke szerint a tömeges méhpusztulás Magyarországon is jelen van, csak nem olyan látványos, mint az USA-ban, mivel a Kárpát-medence méhlegelői más szerkezetűek. Az USA-ban intenzíven szennyezett, nagy földterületekről beszélünk, hazánkban szerencsére nem minden méhlegelő mérgezett.
A neo-nikotinoidokat - tiakloprid, tiametoxam, imidakloprid, klotianidin - a csávázott, azaz méreggel átitatott burokkal körbevett vetőmagok körében alkalmazzák, de készítenek belőlük permetezőszert is. A Bayer mamutvállalat a tulajdonosa ezeknek a molekuláknak. A vetőmagban a méreg felszívódik, és később vándorol a növényben, így fejti ki hatását. A neonikotinoidok nem gyorsan és látványosan, hanem lassan ölnek, a méhek fáradtak, a betegségekre érzékenyebbek lesznek tőle. A hatóságok nem követelik meg a mérgek okozta szociális zavarok vizsgálatát, amelyeket a szer a méhek körében okoz, holott a méhcsalád elpusztul a szociális zavaroktól. A méhek a méreg hatásától eltévednek, elhanyagolják munkájukat, nem takarítanak. A méreg lassú hatása miatt 12 hét alatt elnéptelenedik a méhcsalád. Csuja László megjegyezte,
képzeljük el, milyen lenne, ha feltalálnának egy idegmérget, amely kiöli az anyai ösztönt a nőkből! Milyen világban élnénk?
Az idegméreg sterilizálja a talajt
Csuja László portálunknak elmondta, ha a neonikotinoidok használatát a méheket is érintő növények esetében betiltanák, azzal csak a méhészek gondja lenne megoldva, vagy azoké sem. Az általános ökológiai kárról sem szabad elfeledkezni, amelyeket ezek a szerek okoznak, hiszen lassan bomlanak el, és akár 18 évig is halmozódhatnak a talajban.
A szer, ahogy a nikotin is, az idegrendszert támadja, pontosabban az idegsejtek közötti ingerületátadó anyagot, az acetilkolint. Emiatt különösen veszélyes a kevés idegsejttel rendelkező állatokra, a vízi élőlényekre és a rovarokra, valamint egyes férgekre. Mivel a gilisztákat sem kíméli, tulajdonképpen „sterilizálja” a talajt.
Hazánkban állítanák elő a mérgezett vetőmag újabb generációját
Csuja László elmondta, ezekkel a szerekkel a használatuk korlátozása előtt mintegy 2 millió hektárt kezeltek Magyarországon. Bár jelenleg használatuk uniós szinten korlátozott, de a Vetőmag Szövetség mégis arra kért engedélyt, hogy háromszor 32 ezer hektár területen a három szerrel kezelt magokkal ültethessen be. Végül 10 ezer hektárt tervez bevetni. Indoklásuk szerint azért volt erre szükség, mert jó vetőmagot másképpen nem lehetett volna előállítani a megfelelő mennyiségben. A megtermelt vetőmagot ugyanakkor feltételezhetően szintén csávázva, azaz méreggel átitatva értékesítik tovább. Csuja László kifejtette, a probléma nemcsak azzal van, hogy az engedélykérés eredményeként újabb nagymennyiségű, jó minőségű, ugyanakkor mérgezett vetőmag kerül a piacra, hanem tanúi lehetnünk a multicégek hagyományos „húzd meg-ereszd meg” politikájának, melynek eredményeként végül mindig elérik céljaikat. Ez a helyzet Finnországban, illetve Romániában, ahol nagy bajban vannak a méhészek, mert ott a teljes tilalmat feloldották.
A mamutcégek uralkodnak a mezőgazdaságban
A környezetvédelem számára az elmúlt időszakban a mezőgazdaság lett a legveszélyesebb ágazat, mivel megszűntek a nagy ipari szennyezők – állítja Csuja László. Hozzátette, az EFSA nyújtotta be az uniónak azt a javaslatot – csak a kivonata 100 oldalas – amely szakmailag megalapozza, hogy a három említett szer veszélyes a méhekre, és a környezetre is.
„Képzeljük el mekkora ellenállásba ütközik egy ilyen bizonyítás, ha a gyártók olyan mamutvállalatok, amelyek katonai beszállítók is egyben, rendkívül jó kapcsolatokkal.”
- tette hozzá.
Az ilyen cégeknek akkora a bevételük, mint Magyarország nemzeti összterméke, kilóra megvehetnek bárkit. De olyan megvesztegetésekkel is élnek, hogy meghívnak valakit egy kéthetes bahamai „konferenciára” ötszáz ezer forintért előadni. Egy döntéshozó egy ilyen szakmai utat követően nyilván kiáll majd a neoniktinoidok mellett.
Azért van a mérgeknek alternatívája
Csuja László szerint a méhészeket is megosztja a növényvédőszerek alkalmazásának kérdése. Az egyik megoldás lehet, ha rövid hatástartalmú és gyorsan lebomló szereket alkalmaznak – ilyen például az eredeti nikotin, amely 24 óra alatt elbomlik. Hátrányuk, hogy ezekből gyakrabban kell alkalmazni a meghatározott időközönként. Csuja László véleménye szerint, amíg radikálisan nem szakítunk ezekkel a szerekkel, nem lesz megfelelő alternatíva. Külföldi cégek ugyanakkor nagy pénzeket ölnek az öko-tudatos mezőgazdaság fejlesztésébe, szóval van remény. Mérgek helyett alkalmazhatóak feromonok, vírusok, gombák, baktériumok, ragadozó rovarok vagy a fonalférgek. Utóbbiak alkalmazása terén egyedülálló magyar fejlesztések is rendelkezésre állnak.
Online permetezési napló kell
A méhek olyan kitűnő indikátorok, hogy pusztulásuk már a határérték alatti szennyezést is képes kimutatni - hangsúlyozta Csuja László. Egy család mérgezése 5 kilométeres körzetben ki tudja mutatni, hol történik tiltott szerrel, vagy túl nagy mennyiségben permetezés. Ugyanakkor a növényvédő-, és permetezőszerek ellenőrzésének legmegfelelőbb módja egy online permetezési napló bevezetése lenne. Ehhez hasonló jelenleg is van, de csak papíron, amely nem nyilvános, a gazdák maguk vezetik. Előfordul, hogy csak akkor töltik ki, amikor jut rá idejük, vagy a hatóság ellenőrzi, bár a kitöltés elmaradását sem igazán büntetik.
A mezőgazdasági hatóságok mindent tudnak, mikor szántanak a gazdák, vagy mely terület van ugaron, ez az agrártámogatási rendszerbe beépített elvárás. A permetezések online, önkéntes bevallását is ebbe a rendszerbe kellene beolvasztani, hasonlóan működne mint az online pénztárgép.
Kezdőkép: america.aljazeera.com
