Majdnem mindenki hibázott a halálra éheztetett gyöngyösi kislány ügyében
Nagy port kavart hétfői cikkünk, amelyben a halálra éheztetett gyöngyösi kislány családjának esetével foglalkozó terapeuta nyilatkozott a PestiSrácok.hu-nak. Azóta az is kiderült, hogy a 18 hónapos kislány érdekében kilencszer indult védelembe vételi eljárás, de ugyanannyiszor lett megszüntetve. A Heves Megyei Kormányhivatal soron kívüli belső vizsgálata pedig azt eredményezte, hogy a gyámhatóság ugyan sok mindent megtett, mégis hibázhatott. Azonban egy joghézag is nehezíthette a tragédia kialakulását, mivel a védőnői feladatok részletes szabályairól miniszteri rendelet szól, amelyben viszont az nem szerepel, hogy a kiskorú gondozójának milyen módon és körben kell együttműködnie a védőnővel. Az ügyben ezért a térség fideszes országgyűlési képviselője törvénymódosítási javaslatcsomagot nyújt be az Országgyűlésnek, hiszen az is nyilvánvalóvá vált, hogy a védőnői szolgálaton kívül az ügy minden állami szereplője hibázott.
JURÁK KATA - PestiSrácok.hu
Többek között a gyermekvédelmi rendszer súlyos hiányosságaira mutatott rá hétfői cikkünkben a halálra éheztetett gyöngyösi kislány családjának az esetével foglalkozó terapeuta. “Miért nem beszél senki? Miért tudnak mindent eltussolni? Miért hal bele egy gyerek a felnőttek inaktivitásába, gyávaságába?” – tette fel a kérdést portálunk hasábjain a szakember, aki szerint simán megmenthető lett volna a 18 hónapos Kiara, ha a rendszer működött volna. De nem működött, és R-né Gy. E. felmondott munkahelyén. Riporterünknek azt is elárulta, hogy egy elszúrt határidő miatt nem segített a rendőrség a halálra éheztetett gyöngyösi kislány megmentésében. A rendőrség a cikk megjelenése után közleményében leszögezte, "az esettel kapcsolatban elővezetésre vonatkozó megkeresés nem érkezett a Heves Megyei Rendőr-főkapitányság egyik szervéhez sem." Ezt a heves megyei kormányhivatal alább ismertetett belső vizsgálata is megerősíti, így a terapeuta állításának megfelelően az ügyészség formai okokra hivatkozva utasította vissza a gyámhivatal megkeresését, így a rendőrségre valóban nem jutott el a megkeresés.
Kilencszer utasították el a kislány védelmét
Horváth László, a térség Fideszes országgyűlési képviselője az ügyben kedden tartott sajtótájékoztatóján elmondta: Kiara halála tükröt tart mindenkinek.
Tükör ez a szakembereknek, jogalkotóknak, polgároknak. Egyszerre megrázó, kegyetlen és felháborító, érthetetlen és tragikus az, ami történt. Külön-külön és együtt is jogos és hiteles Kiara halála kapcsán a felelősség vizsgálata. Az életnek eme könyörtelen kioltása óriási kérdőjelet hagy mindenkiben.
- mondta el Horváth, aki feltette azt a kérdést is, miként történhetett meg, hogy egy szülő felmondja a legalapvetőbb kötelességét és nem hajlandó táplálni a gyermekét? A képviselő szerint ez egy olyan kérdés, amire nincs elfogadható válasz. Hangsúlyozta, a gyanúsított családban a szülő életveszélyessé vált a gyerekre nézve. Ráadásul kilenc alkalommal próbálták kiemelni a kislányt a családból, kilencszer utasította vissza a rendszer. Felvetődik a kérdés - mondta a politikus -, hogy van –e olyan intézmény, jogi szabályozás, szervezet, ami a szülőtől képes lett volna megvédeni a gyereket? Horváth László kiemelte, Kiara születésétől fogva fokozott figyelmet igényelt volna, hiszen az édesanyának hosszú priusza volt, négy gyermekéből hármat már veszélyeztetett. Három gyermeknek sikerült megmenekülnie, a negyediknek azonban nem.
Ha a jelző és védő szolgálatokat nézzük, a védőnői szolgálat minden tőle telhetőt megtett, a többi közreműködő azonban nem kellő gondossággal járt el. Lehetett volna többet tenni? Igen. Nem tisztem a kormányhivatal vizsgálatát kommentálni, de kimondható, hogy a védőnői szolgálaton kívül a többi szereplő vagy érzéketlen maradt vagy hibázott.
A képviselő szerint számos kérdésre nem tudható még a válasz, hiszen a háziorvos szerepét is vizsgálják még, a rendőrségi nyomozás is folyamatban van, de ami eddig kiderült, az alapján elmondható: a halálra éheztetett kislány megmenthető lett volna, ha megfelelő jogszabályi háttér és kellő gondosság lett volna a gyermekvédelmi rendszer működésében. Azt is el lehet mondani, hogy a gyermekvédelmi rendszer túlterhelt és nagy a fluktuáció - mondta Horváth, aki azt is hangsúlyozta, az érzéketlenség alól ez nem ment fel senkit. Ami a rendszer jogszabályi hátterét illeti Horváth több törvénymódosítási javaslatot nyújt be az Országgyűlésnek.
Javasolni fogom, hogy ha kiskorút gondozó szülő vagy gondviselő megtagadja az együttműködést, az minősüljön súlyos, veszélyeztető oknak és vonja maga után a felelősségre vonást, akár kényszerintézkedést is. Minősüljön súlyos, veszélyeztető oknak az elzárkózó és bezárkózó család.
– hangsúlyozta a képviselő. Horváth László javaslatait az országgyűlés várhatóan a parlamenti munka őszi időszakában tárgyalja majd. A javaslatcsomag fontos eleme lesz az is, hogy kötelezővé tennék a védőoltást, valamint a státusz és szűrővizsgálaton való megjelenést is. Súlyos anomália a jelenlegi szabályozásban az is, hogy csak akkor kérhet rendőri segítséget a családvédelem, ha bizonyítani tudja a veszélyeztetés tényét. Azonban ahhoz, hogy ezt bizonyítsa, be kellene jutni az otthonba, ahová, ha nem engedik be, nem tud mit tenni, hiszen rendőrt nem hívhat…
Nincs szabályozva az együttműködés
Még a kormányhivatal belső vizsgálata előtt elkezdtük túrni a jogszabályokat, mely hatályos szabályzók mellett bicsakolhatott meg a rendszer, végül egyik informátorunk tippje segített: a védőnői ellátás szakmai szabályait egy 2015-ös törvényhez kapcsolódó miniszteri rendelet szabályozza, ebben azonban nincs benne, hogy egy anyának milyen kötelességei vannak a gyakorlatban. Portálunknak nyilatkozó Csenterics Ferenc ügyvéd megerősítette, valóban létezik e joghézag. Mint mondta, az egészségügyi alapellátásról szóló 2015. évi törvény határozza meg, hogy a védőnői ellátás alatt pontosan mit kell érteni. A gyermek egészséges fejlődése érdekében az anyának köteles a védőnővel együttműködni. A védőnői feladatok részletes szabályairól miniszteri rendelet szól, amely rendelet nem szabályozza azt a helyzetet, hogy a kiskorú gondozójának milyen módon és körben kell együttműködnie a védőnővel – hívta fel a figyelmet az ügyvéd.
A gyámhatóság hibázhatott
A Heves Megyei Kormányhivatal sajtóközleményben tájékoztatott a belső vizsgálatról. Közleményében azt írták, hogy május 12-én értesültek arról, hogy Gyöngyösön kiskorú K. Kiara Jerne másfél éves kisgyermek otthonában meghalt. "A halál körülményeinek ismeretében felmerült a gyermek veszélyeztetésének, elhanyagolásának gyanúja, ezért a megdöbbentő eseménnyel kapcsolatban a kormányhivatal illetékes szervei azonnal, soron kívül vizsgálatot indítottak a gyöngyösi Kistérségi Humán Szolgáltató Központ Család- és Gyermekjóléti Központ, valamint a Heves Megyei Kormányhivatal Gyöngyösi Járási Hivatal, mint I. fokú gyámhatóság tevékenységét illetően. A Heves Megyei Kormányhivatal népegészségügyi hatáskörrel rendelkező Hatvani Járási Hivatala az ügy egészségügyi vonatkozású - védőnőket, háziorvost illető - szakkérdései tekintetében szintén vizsgálatot kezdett meg." - írták. A gyámhatóságról szólva hosszan sorolták a vonatkozó szabályozást, majd megállapították, hogy a magyar gyermekvédelmi ellátórendszer jogi szabályozása megfelelően differenciált, európai szinten is korszerűnek számít. Azt vizsgálták, hogy a gyámhivatalnak volt-e hivatalos információjuk a tragikus körülmények között meghalt kisgyermek veszélyeztetéséről, illetőleg milyen intézkedéseket tettek feladatkörükben, ezzel összefüggésben történt-e mulasztás. A vizsgálat lezárásaként az alábbiak rögzítették:
Az anyának négy gyermeke született. Az első két gyermeket 2010-ben a különélő apáknál helyezték el az anya gyermeknevelésre való alkalmatlansága miatt. A harmadik és negyedik gyermeke a jelenlegi élettársától született: 2012-ben kiskorú K. Kincső Jázmin és 2014-ben kiskorú K. Kiara Jerne. A szülők rendkívül zárkózottan éltek, életvitelükről sem lakókörnyezetük, sem az ellátórendszerben dolgozók nem tudtak hiteles, érdemi információkat nyerni. A gyermekjóléti szolgálat és a gyámhatóság 2012 óta foglalkozott a családdal a harmadik gyermek gondozási hiányossága miatt, majd a legkisebb gyermek születését követően a vizsgálat az ő gondozására is kiterjedt. A család teljes mértékben elzárkózott minden kapcsolattól mind a gyermekjóléti szolgálat, mind a védőnő tekintetében. A kapcsolatot kizárólag az orvossal tartották. A nagyobbik gyermek esetében a gyermekjóléti szolgálatnál tartott esetmegbeszélésen a jelzőrendszeri tagok egymásnak ellentmondó véleményt alkottak. A gyámhatóság előtt több alkalommal megindult védelembe vételi eljárás emiatt eredménytelenül zárult.
Mint írták a gyámhatóság 2013-ban feljelentést tett a szülőkkel szemben kiskorú veszélyeztetésének gyanúja miatt, illetve többször megkísérelte felvenni a személyes kapcsolatot a szülőkkel. A gyámhatóság kezdeményezte a szülők elővezetését, illetve rendszeresen megkereste a szakmai társszerveket bizonyítékok beszerzése céljából. 2016 márciusában a védőnő és az orvos jelzéssel élt, hogy nincs személyes kapcsolat a családdal és elmaradt a kötelező védőoltások beadása. A család életvitelére, gyermekgondozási hiányosságaira egyéb bizonyíték a szülők elzárkózása miatt nem állt rendelkezésre, ezért a védelembe vételi eljárásokat a gyámhivatal megszüntette. A gyermekjóléti szolgálat, mind a gyámhatósági tevékenységét illetően mindazonáltal mulasztást is megállapított, ezért a kormányhivatal járási hivatal vezetőjét és a Gyermekjóléti Központ vezetőjét felhívta a munkajogi felelősség kivizsgálására. A közlemény arról is tájékoztat, hogy a gyermeket ellátó házi gyermekorvos által nyújtott egészségügyi ellátások és a védőnői feladatok vonatkozásában az ellenőrzés befejezése június végére várható.
Címlapfotó: Heol.hu/Korsós Viktor
