Palkovics: Tőlem nem kell megvédeni a természettudományokat
Hetek óta a szakképzés tervezett átalakítása a legújabb közfelháborodás tárgya. A Nemzetgazdasági Minisztérium tervezetét bírálók szerint végzetes következményekkel járhat az átalakítás: a szakgimnáziumi tanulók elesnek az egyetemen való továbbtanulás lehetőségétől, a természettudományos tárgyak tanárai pedig állás nélkül maradnak. A Tanítanék Mozgalom pont a múlt heti „Kockásinfóján” emelt hangot ez ellen, mert szerintük elhamarkodottan és érdemi egyeztetések nélkül kezdték meg a szakképzési rendszer átalakítását, amely óriási károkat okozhat, és kényszerpályára viheti, zsákutcába terelheti a fiatalok életét. Palkovics László a PestiSrácok.hu-nak kifejtette, aki egyetemre szeretne menni a szakgimnáziumból, az megteheti. A diákok az alaptantárgyakat az emelt szintű érettségihez szükséges óraszámban tanulják majd, viszont emelkednek a szakmai tárgyak óraszámai, ugyanakkor, hogy ne terheljék túl a diákokat, valamiből el kell venni, ezek pedig a természettudományos tárgyak. De nem szűnnek meg teljesen. Az oktatási államtitkár javaslata szerint a szakgimnáziumokban összevontan tanítanák a fizikát, kémiát, biológiát és a földrajzot „science” vagyis természetismeret néven.
Csellistának készültem, keramikusnak tanultam, és tessék mi lett belőlem. Úgy gondolom, jó példa vagyok arra, hogy a középiskolai tanulmányok nem jelentenek elkötelezettséget egy egész életre egy szakma iránt. Ebből kifolyólag erős túlzásnak tartom az olyan kijelentéseket, hogy a 13 évesen meghozott – legyen az akár átgondolatlan vagy elhamarkodott – döntés, egy életre megpecsételné bárki sorsát a munkaerőpiacon vagy bekorlátozná egy adott területre, ahonnan aztán nincs kiút. Hozzátenném azt is, az intézmény ahová jártam főleg a szakmai tárgyakra fektette a hangsúlyt az alap magyar, matek, töri hármason túl. Nálunk a kémiát csak az első évben tanították, a következő évfolyamokban már anyagismeret néven futott. Földrajz nem is volt, ahogy biológia sem, a fizikáról – bár 3. osztályig volt ugyan – maga a tanár is tudta, hogy szükséges rossz, hát ilyen stílusban is zajlott a számonkérés belőle. Ennyi bevezető után nézzük az elképzelés vajon tényleg akkor érvágás a fiatalok jövőt illetően, vagy ez is csak egy újabb indok a tűzszitásra.
A Nemzetgazdasági Miniszterim tervezete szerint a szakközépiskolák helyébe lépő ősszel induló szakgimnáziumokbancsökkentenék a természettudományos órák számát, hogy több szakmai tárgyat oktathassanak. A tervezetet ugyan az NGM készítette el alapos egyeztetések után, azt a Köznevelési Kerekasztal körül ülő szakértők is tárgyalták. Palkovics László oktatási államtitkár a PestiSrácok.hu megkeresésére elmondta, szó sincs arról, hogy a jövőben szakgimnáziumba járók kevesebb óraszámban tanulnák az olyan alaptárgyakat, mint a magyar a történelem vagy a matematika. A diákok ugyanazt a tudásanyagot kapnák majd meg, amely ahhoz szükséges, hogy négy év múltán emelt szinten érettségizhessenek.
Ugyanakkor a reáltárgyakat – fizika, kémia, biológia, földrajz – összevontan természetismeret névenkevesebb óraszámban tanítanák, és az órákon főleg azokra az ismeretekre fókuszálnának, amelyek nélkülözhetetlenek az adott szakmához. Mindezt azért, hogy a szakmai ismereteket megfelelő, vagyis emelt szinten tudják elsajátítani a gyerekek. Az államtitkár szerint erre azért van szükség, mert ha mindent az eddigi óraszámban hagynának, a gyerekek szétforgácsolandónak a teher alatt.
Palkovics László ugyanakkor úgy véli, ha valaki szakgimnáziumba megy, akkor világos elképzelése van arról, hogy mit szeretne tanulni, ha mégsem akkor nekik ott a gimnázium.
„Aki gépészeti szakgimnáziumba megy, az feltételezhetően autószerelő akar lenni”
- élt a példával a politikus.
Úgy látja, a tanulók elvárása csak kompromisszum útján teljesülhet.
„A szakgimnáziumi tanulók is tudnak majd emelt szintű érettségit tenni, ha utána egyetemre szeretnének menni, viszont emelt szinten sajátítják el a kiválasztott szakmához szükséges ismereteket, de ehhez csökkenteni kell azokat a tárgyakat, melyek léte nem feltétlenül szükséges.”
Kiegészítésként hozzátette azt is, szóba jöhet olyan megoldás is, hogy maradnak az óraszámok, de a túlterhelést nem bírnák a gyerekek, vagy 4 helyett 5 évig járnának középiskolába, és akkor minden tárgyból megmaradhatna az eddigi óraszám. Szerinte egyébként célszerű lenne megfontolni, hogy a reáltárgyakat egy úgynevezett „science” tantárgy keretében tanulják a diákok. Ez a más országokban már működő tantárgy komplex természettudományos ismeretkört ad és kifejezetten alkalmas az általános tudás megszerzésére. Az órákon összevontan tanítják a biológiát, kémiát, fizikát és földrajzot. Ha az NGM elfogadja az erre tett javaslatát, akkor "akigépészeti szakgimnáziumba ment, de szeretne földrajzból emelt szintű érettségit tenni, a komplex természettudományon megszerezett tudást kis utána olvasással kibővítve például földrajzból is tud emelt szinten érettségit tenni”- mondta Palkovics.
Reagálva az őt ért bírálatokra Palkovics azt mondta,
„Aki tőlem akarja megvédeni a természettudományokat az ne tegye, mert nem kell!”
"Senki nem fogja elveszíteni a munkahelyét a természettudományos tárgyak óraszámának csökkenése miatt" – válaszolt Palkovics arra kérdésünkre, veszélyben van-e a pedagógusok állása az óraszám csökkentés miatt.
Elég, ha csak megnézzük, mely diszciplínából van a legkevesebb tanár idehaza. Pont a fizika, a biológia, a kémia és a földrajz az a szakterület, amelyen hatalmas hiány van pedagógusból.
- indokolta meg az államtitkár, aki zárszóként még elárulta, ő orvosnak készült, de harmadik végén meggondolta magát, és mérnök lett belőle.
