A balhé soha nem érhet véget - Szeptemberig biztosan nem állnak le a láncos ligetvédők (GALÉRIA)

Ligetvédők mászták meg a Közlekedési Múzeumot

Korábban két tucat rendőr vonult ki a múzeumhoz, mivel a Ligetvédők nem engedték be az építésvezetőt a terepjárójával a területre. A rendőrök három emberrel szemben a helyszínen intézkedtek, a Facebookon keringő hírekkel ellentétben viszont nem vittek be senkit. Miközben a Közlekedési Múzeum egyik végén a munkások folyamatosan húzták fel a kerítést az épület oldalán, a Ligetvédők a múzeum bejáratához vonultak, többen az ablakok rácsaira kapaszkodtak fel, míg mások a lépcsőre telepedtek le.

Komáromy "G RAS" Gergely, a Ligetvédők egyik aktivistája a tetőre kapaszkodott fel, onnan üzengetett a biztonsági őröknek, hogy menjenek fel utána, ha mernek.

Épül a Terror Pláza

A Ligetvédők időközben egy molinót is kifeszítettek, melyen az állt:

Az időközben mintegy 80 főre felduzzadt tiltakozó tömeg többször követelt demokráciát, véleményük szerint közterületen joguk van a tiltakozáshoz. Azt is hangoztatták, szeptember végéig jelentettek be demonstrációkat a területen, így nem értik, hogyan indulhattak meg az építési munkálatok.

Miközben az addig tanácstalan biztonsági emberek rendezték soraikat és egy vonalban felsorakoztak a már elkerített terület előtt, ligetvédők egy csoportja a kerítés talapzati elemeire telepedtek ahonnan nem voltak hajlandóak távozni. Nagyjából egy óra tájban a készenléti rendőrség addig a fák árnyékában várakozó csoportja felvonult a helyszínen. A rendőrök jelenléte mindaddig nem volt feltűnő, csak pár intézkedő járőrt, és parancsnokukat lehetett látni. A figyelmesebbek azonban korán kiszúrták, hogy a múzeum mellett a rendőrautók mellett két utasszállító rendőrségi kisbusz várakozik, valamint egy megfigyelőautó.

Egyenként mindenkit felszólítottak

Miután a rendőrök bejelentették, hogy a demonstrálók birtokháborítást követnek el, felszólították a civileket a távozásra. Ezután a rendőrök minden egyes talapzatra telepedő társaságotkülön-külön felszólított a távozásra, majd egyesével elszállították a tiltakozókat, akiket távolabb kísérve igazoltattak. A munkások a kiszorított területeken folyamatosan építették tovább a kerítést, amelynek elemeit nem éppen a legóvatosabban cipelték a helyszínre. A tiltakozók soraiban többször felhangzott, a Nem hagyjuk a ligetet! mondat, egyikük felháborodottan azt mondta a rendőrökről, "ezek sem isten, sem embert nem ismernek".

A hatóságnak először azzal a tiltakozóval gyűlt meg a baja, aki a múzeum bejárata melletti postaláda talapzatához láncolta magát. A tiltakozókat módszeresen kiszorító rendőri sorfal ezután ért el a múzeum lépcsőéig, ahol Szabó Rebeka PM-es képviselő elszállítására és igazoltatására is sor került. A helyszínen különben a tiltakozók közt megjelent Illés Zoltán, és Bárdos Deák Ágnes énekes is.

Nem volt elég hosszú a létre

Délután kettő magasságában a tüntetők elszállításának második kritikus pontja érkezett el, amikor az épület ablakrácsaihoz láncolt tiltakozókat próbálták eltávolítani. A helyszínre érkező tűzoltók velük még viszonylag könnyen boldogultak, a múzeum tetején tiltakozó, időnként hangosbeszélőn keresztül éneklő Komáromy Gergelyhez azonban nem ért fel a létra. Miközben a tüntetőt a másik oldalról is sikertelenül próbálták elérni, majd egy biztonsági őr és egy rendőr az időközben a kéményre felkapaszkodó aktivista eltávolítását latolgatták, teljesen elkészült a múzeumot körülzáró kerítés. Végül négy óra tájban a tiltakozó önként lemászott.

Lehet tiltakozni, csak nem ebben a formában

Portálunk megkereste a helyszínen szót nem kapó Sághi Attilát is, a Liget Budapest Zrt. műszaki igazgatóját, aki elmondta, a jogkövető magatartás úgy Szabó Rebekától, mint minden tiltakozótól elvárható. Hozzátette, lehet tiltakozni, de nem ebben a formában. Sághi Attila hangsúlyozta, a Városliget Zrt. a parkfelújítás során számos egyeztetést bonyolított és bonyolít le, így sikerült a biciklisek által fölvetett problémákat máris orvosolni, és a kutyások által jelzett igényekre is javasoltak megoldást.

A Liget Budapest műszaki igazgatója kiemelte, némileg érthetetlen a tiltakozások hevessége, hiszen ennél nagyobb nyilvánosságot hasonló projekt még sosem kapott, maga a tervpályázat is nyilvános volt, ahogy a Liget rendezési terve is az, mindent nyomon lehet követni. Hozzátette, az élénk társadalmi figyelem miatt még a szokásosnál is jobban igyekeznek a nyilvánosságot bevonni a fejlesztések menetébe.

Nem vágják ki a fákat, hanem átültetik

Portálunk fölvetette a zöldek, civilek és a kerület lakói számára az egyik legérzékenyebb pont a fakivágások kérdése, így arról is érdeklődtünk a Közlekedési Múzeum tekintetében hány fa kivágásával kell számolnunk. Sághi Attila elmondta, a jelenlegi projektben, figyelembe véve a társadalmi nyomást, minden érintett fát, még az idősebbeket is átültetik. Felidézte, a kisföldalatti 1962-es továbbépítésekor mintegy 32 fát ültettek át, amelyből 24 még ma is él, tehát nem kell űrkorszaki technikára gondolni. Hozzátette, remélik, hogy az átültetést követően minden fa meg fog maradni. Sághi Attila elmondta, a fáknak fél éves előkészítésre van szükségük, hogy átültethetőek legyenek.

A tiltakozás mintha nem a múzeum felújításáról szólna

A civilek demonstrációjával kapcsolatban Sághi Attila elmondta, miután a bontási és építési munkálatokkal megbízott cégnek átadták a megvalósítás következő fázisának lebonyolítását, a továbbiakban ők felelnek a területen a rend fenntartásáért. Megjegyezte, a Hungexpo területére időközben berendezkedő Ligetvédőkkel már voltak összetűzések a fakivágások miatt, ezért a Közlekedési Múzeumnál is számítottak tiltakozásra. Ehhez képest a 424-es gőzmozdony leemelése és elszállítása egy érdekes, sokakat vonzó „népünnepély” lett. Mindezek tükrében a Ligetvédők demonstrációja mintha nem is konkrétan a múzeum felújításához kapcsolódna.

A Sághi Attila hangsúlyozta, minden fórumon kiemelik, hogy a kritikusok megtalálhatják azokat a fórumokat, ahol hallathatják a hangjukat, ugyanakkor az ilyen gerilla-tiltakozásokkal nem tudnak igazán mit kezdeni, mivel lehetetlen velük tárgyalásokat folytatni.

Nem a gazdagok ligete épül

Kiemelte, egy városnak csak minden 100 évben van ilyen lehetősége, és a Liget esetében a megújulás végeredményeként egy olyan közpark jön létre, amely mindent tudni fog, amit az előző, csak még jobban. Hozzátette, nem igaz az a vád sem, hogy a gazdagok ligetévé akarnák tenni a Városligetet, hiszen az összes intézmény éppen a közparki jelleget, a nyitottságot és a befogadást szimbolizálja.