A felsőoktatás után az egészségügyben is bevezetné a kancellária rendszert a kormány
A kormány újabb területen vetné be a kancellárrendszert. A felsőoktatásban bizonyított modellt az egészségügyi intézményeknél szeretnék bevezetni. Célja, hogy a hazai kórházak gyorsan duzzadó adósságállományát megállítsa, és optimalizálja az intézmények gazdasági helyzetét. A struktúra kialakításáról hetekkel ezelőtt kezdett tárgyalást az Emberi Erőforrások Minisztériuma és a Magyar Kórházszövetség, amely azonban aggályokat fogalmazott meg a tervezettel kapcsolatban. Az elképzelés korábban a felsőoktatásban való bevezetése előtt sem aratott osztatlan sikert, de az azóta eltelt évek nem igazolták be az akkori félelmeket.
"Természetesen minden újdonság, új rendszer bevezetése jár némi kétkedéssel" – jobb lesz-e, mint addig volt, gyorsabbak vagy lassabbak lesznek tőle a folyamatok, csökken vagy nő majd ettől az adminisztráció az egyetemeken, és még sorolhatnánk az akkoriban felmerült kérdéseket. A változástól nagyon sokan ódzkodnak, de mindig azt kell nézni, hogy az a változás előrelépést jelent a korábbiakhoz képest, vagy visszalépést – nyilatkozta a PestiSrácok.hu-nak Dr. Bódis József a Magyar Rektori Konferencia elnöke, amikor arról kérdeztük a kancellárrendszer felsőoktatásban való bevezetése előtt voltak-e félelmei.
A Pécsi Tudományegyetem rektora kifejtette, a rendszer bevezetése előtt számos szakmai fórumon vitatták meg a részleteket és felmerülő kérdéseket. Mint mondta, a Magyar Rektori Konferencia elsősorban azt próbálta elérni – több-kevesebb sikerrel -, hogy a kancellároknak ne legyen a szenátussal szemben vétójoga, tehát maradjon az egyetemi szenátus a legfőbb döntéshozó testület.
Szerinte nem lehet uniformizált választ adni arra kérdésre, milyen pro és kontrái vannak a rendszernek, hiszen minden egyetem más és más, nincs két ugyanolyan felsőoktatási intézmény Magyarországon.
Nyilván ahol a korábbi gazdasági főigazgatót nevezték ki kancellárnak, ott könnyebb és gyorsabb folyamat volt az átállás, mint azoknál az intézményeknél, ahol egy „külső” szakember nyerte el a pozíciót. Ugyanakkor azt gondolom, mostanra beállt a rendszer, és a konzisztóriumok felállásával a korábbi aggályaink is okafogyottá váltak.
A kezdés, mint általában nem volt zökkenőmentes. Kezdetben voltak nehézségek, de ez várható volt, hiszen minden új rendszernek kell adni egy kis időt, amíg a folyamatok a helyükre rázódnak.
Úgy látom, és a hozzám beérkező visszacsatolások ezt megerősítik bennem, hogy mostanra a kancellária rendszer megtalálta a helyét a felsőoktatásban, mint ahogy az egyetemek is idomultak az új szisztémához. Természetesen mindig lesznek viták az egyetemi vezetők és a kancellárok között, mint ahogy bármely intézménynél előfordulhat ez a gazdálkodásért felelős vezető és a többi vezető között. Addig, amíg ezek a viták szakmai viták maradnak, előreviszik az intézményeket, és javítják a működésüket, nincs is ezzel semmi probléma
– tette hozzá a rektor.
Az Állami Számvevőszék tavaly április végén fejezete be mind a 28 állami és két egyházi fenntartású felsőoktatási intézmény átfogó ellenőrzését. A 2009-2012 közötti időszakot vizsgálva visszatérő és sorozatos hiányosságokat tapasztaltak a belső kontrollrendszerek területén. A jelentésekből kiderült, több intézmény esetében nem volt biztosított a pénzügyi egyensúly, és jelentős szabálytalanságok voltak a vagyongazdálkodás területén is. Az intézmények felénél megsértették a közbeszerzésekre vonatkozó előírásokat, a hallgatói költségtérítéseket pedig számos esetben nem a Magyar Államkincstárnál vezetett számlán kezelték. Általános hiányosság volt, hogy a térítési díjakat nem alapozták meg önköltségszámítással. Az ellenőrzött intézmények többsége nem értékelte a rektor vezetői tevékenységét. Hiányosságokat tártak fel az ágazati irányítás és ellenőrzés területén is. A minisztériumi fenntartói feladatok részben kerültek ellátásra, mert a gazdálkodás ellenőrzését hiányosan végezték el, emellett a vezetői kinevezések és vezetői értékelések területén is hiányosságokat tártak fel az ellenőrzések.
Az eredmények tükrében akkor Domokos László, az Állami Számvevőszék elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy a feltárt szabálytalanságok felvetik az intézményvezetők felelősségét. Különösen azért, mert az érintett időszakban - más költségvetési szervhez képest - jóval nagyobb önállóságuk volt a intézmények vezetőinek a pénzügyi és vagyongazdálkodási területeken. Volt olyan egyetem, amelynek rektora többmilliós fizetést kapott, miközben az intézmény számára kimondottan előnytelen és kockázatos PPP szerződést kötött kollégiumépítésre. De volt olyan intézmény is, amelyik sorozatosan megsértette a közbeszerzésekre vonatkozó előírásokat. Az ÁSZ vizsgálata nyomán 10 különböző intézményben, 13 büntető eljárás indult.
Az Állami Számvevőszék idén kezdte meg az egyetemek és főiskolák utóellenőrzését. Azt vizsgálják, hogy a korábbi ellenőrzések által feltárt hibák, hiányosságok, és szabálytalanságok megszűntek-e.
Címlap fotó: MTI
