A fehérballonos - Hiánypótló dokumentumfilm a Kossuth téri sortűzről

Hatvan év elteltével is kényes, sőt merész vállalkozás annak boncolgatása, hogy vajon kik a felelősök, kik adták ki a Kossuth téri tűzparancsot. A "forradalom kulcseseményének" részletei ugyanis máig tisztázatlanok, homályosak. Az alkotók mégis kötelességüknek érezték, hogy megismertessék a fiatalokkal 1956. október 25-e, a véres csütörtök történetét, még akkor is, ha néhol máig hiányos a mozaikkép. A film alkotói dr. Kahler Frigyes egyetemi docens és dr. Jobbágyi Gábor professzor segítségével óráról-órára rekonstruálják azt, hogy mi is történhetett a sortűz idején. A filmben elhangzottak hihetetlen izgalmas kérdésfelvetésekre indítják a nézőt.

A főszereplő átélte a tragédiát és segített a szakértők elgondolásait alátámasztani, hajlandó volt megszólalni és visszaemlékezni. Nagy József Mihály 25 éves ifjúként sodródott bele az eseményekbe, az iparművészeti egyetem végzős hallgatójaként. Ő volt a "fehérballonos férfi", akiről az a fotó készült, amin többedmagával tartja a nemzeti zászlót az egyik parlament előtt álló tank tetején. Ez a fotó akkor bejárta a világsajtót.

- mondja Csurka Dóra forgatókönyvíró, aki arról is beszél, hogy kihívást jelentett számukra a forradalom talán legtragikusabb napját 35 percben hitelesen úgy elmesélni, hogy a történelmi források hiányosak, feltárásuk pedig jelenleg is zajlik.

A drámai feszültség megteremtéséről azonban nem kellett sokat gondolkodnia.

A film segítségével a néző számára egyértelművé válik: a szovjetek és Gerőék készültek a forradalomra, sőt annak részesei, kirobbantói voltak.

"A maradásra okot kellett találni"

A szovjet politikai és katonai vezetés együttműködött a magyar keményvonalasokkal, 1956 július végére kidolgozza a Hullám haditervet"a magyar szocialista társadalom védelmére". Ennek végrehajtásában a szocialista csapatok vettek részt, de az sem elhanyagolható tény, hogy felfegyverzett KGB-s ügynökök is érkeztek Budapestre. A KGB szerepe a forradalomban a mai napig ismeretlen.

Jobbágyi Gábor történelemprofesszor segítségével Stefkáék rávilágítanak arra az eddig figyelmen kívül hagyott szálra, hogy akár tudatos provokáció lehetett a Kossuth téri sortűz, amely a forradalom, majd az azt követő megtorlás alatt a magyarországi sztálinista diktatúra által lövetett, több mint 60 sortűz közül a legtöbb halálos áldozatot követelte. Pontos adatokat nem tudni, de legalább ezer halottja és több száz sebesültje volt a Kossuth téren történteknek.

"Miért nem tisztázott az, hogy ki, kik lőttek, kinek a parancsára, mennyien haltak meg és miért?"

Jobbágyi Gábor professzor ezekre a kérdésekre próbál választ adni a filmben, ahol felhívja a figyelmet arra is, hogy 1956. október 25-én a XX. század második felének egyik legnagyobb európai tömeggyilkossága zajlott le a Kossuth téren. Stefka István filmjében elhangzik: a sortüzet nem spontán tüntetés előzte meg, hanem szervezett provokátorok "mintegy behajtották a fegyvertelen, békés tömeget a térre, ahol lemészárolták őket. "

Stefka kérdésére felelve a professzor azt mondja, hogy a vérengzés mögött – már csak annak mérete miatt is – politikai döntésnek kellett lennie, a szálak pedig egyértelműen az Akadémia utcai Pártközpontba vezettek, ahol a legfelsőbb pártvezetés és az ott tartózkodó szovjet elvtársak: Mikoján, Szuszlov és a KGB vezetője, Szerov határoztak. Felhívja a figyelmet arra is, hogy a körsortűz szervezettségére utal, hogy az FM-ből, az Építésügyi Minisztériumból, az Országház étterem épületéből, a Báthory és az Akadémia utcából és a Parlamentből is várták a tömeget fegyveresek (zöld ávósok, a Partizánszövetség emberei, szovjet katonák, szovjet páncélosok stb.) s mikor megtelt a tér, tüzeltek.

Elhangzik az is, hogy 1956. november 4-én már 20 hadosztály volt Magyarországon. Ez a hatalmas szovjet haderő – amely repülőgépekkel, nehéztüzérséggel, tankokkal, harckocsikkal volt felszerelve – sokszorosan meghaladta a könnyűfegyverekkel felszerelt forradalmárok harci erejét. És ez a haderő a forradalom leverése után is Magyarországon maradt, csak a rendszerváltás után vonták ki őket.

"A történész teljesen biztosat állítani nem tud, sem arról, hogyan folyt le a sortűz, sem arról, hogy kik a tettesek, gyilkosok, felelősök."

- mondja Csurka Dóra, forgatókönyvíró, aki hangsúlyozza azt is, hogy a film alkotói kötelességüknek érezték objektíven feltárni az igazságot, felkutatták a még élő szemtanút, hogy beszámolója alapján és a már megjelent történelmi dokumentációkból teljes képet kaphasson a néző.

A forradalom 60. évfordulója alkalmából készített alkotás fontos segítőjévé válhat a magyar történelemóráknak, hiszen a fiatal generáció számára is érthetővé, emberközelivé varázsolja az 56-os eseményeket, új köntösbe bújtatva azokat.

A Nem vallott, eltemetve és A fehérballonos díszbemutatóján készült képek: