Megérdemelte volna a szabadságot ez a büszke, nagy múltú ország - Az október 25-ei sortűz áldozataira emlékeztek
Több mint háromezer halott az utcákon, húszezer sebesült, húszezer koncepciós per, halálos ítéletek, elhurcolt magyar emberek, kétszázezer szülőföldjét elhagyni kényszerülő menekült és egy több, mint harminc esztendőre újra berendezkedő, hazaárulásban és emberölésben fogant, nemzetellenes és velejéig gonosz kommunista diktatúra, ez volt az ára az 1956-os forradalom és szabadságharcnak - hangoztatta Kövér László az 1956 október 25-ei kegyetlen sortűz áldozatainak emlékére rendezett megemlékezésen. Az országgyűlés elnöke kiemelte, sem cukorral, sem korbáccsal, sem hazugsággal sem fenyegetéssel nem leszünk rávehetők 1956 örökségének megtagadására, történelmi eszményeink és elveink feladására. A megemlékezésen felszólaló Stanislaw Tillich, a német Bundesrat elnöke beszédében azt hangsúlyozta, a szabadság, a demokrácia és az önrendelkezés csak karnyújtásnyira volt 1956-ban, és e cél elérését megérdemelte volna ez a büszke, nagy múltú ország.
Az Országház előtt október 25-én délelőtt, a forradalom harmadik napján több ezres békés, fegyvertelen tömeg tüntetett. A környező épületekből és szovjet harckocsikból nyitottak tüzet a tömegre, az áldozatok pontos száma nem ismert, de száznál többre tehető. A vérengzés híre fontos szerepet töltött be abban, hogy az ország és Budapest a forradalom, a fegyveres harc oldalára állt. Ez volt a forradalom legvéresebb fővárosi eseménye. A sortűz áldozataira emlékeztek az Országház előtt kialakított emlékhelyen kedden.
A gyásznap alkalmával az Országház egy korábbi szellőző alagútjában kialakított emlékhelyen beszédet tartott Boross Péter volt miniszterelnök. Az Országgyűlés ünnepi ülésén felszólalt Kövér László, az országgyűlés elnöke. A megemlékezésen részt vettek az 1956-os szervezetek képviselői, szemtanúk, politikai üldözöttek, a külhoni magyar, és a történelmi egyházak képviselői, valamint valamint Stanislaw Tillich, a német parlament felsőházának (Bundesrat) elnöke és Marek Kuchcinski, a lengyel Szejm elnöke.
Az átkozott négy évtized hatását hosszabb ideig kell gyógyítani
Boross Péter a megemlékezésen arról beszélt, az október 25-ei mészárlás kiszámított sortűz volt, amellyel a párt rettegést és félelmet akart kiváltani. Hozzátette, „nem ismert bennünket a hatalom", mert az ország nem rettent meg, hanem még inkább fegyverre kapott. Boross Péter kiemelte, azok az emberek, akik egy másik Magyarországot akartak, a vérükkel szentelték meg a Kossuth tér földjét.
A volt miniszterelnök úgy vélte, a rendszerváltozással sok minden változott, de „annak az átkozott négy évtizednek a mentalitásbeli hatását hosszabb ideig kell gyógyítgatni". Huszonhat év után ennek a gyógyító munkának megvan a gyümölcse, mert nincs olyan helyiség, ahol kegyeletes rendezvénnyel ne gondolnának a harcokban elhunytakra, a kivégzettekre, a börtönviseltekre - mutatott rá. Hangsúlyozta, nem lehetünk közömbösek azon értékek iránt, amelyeket a szovjet megszállás időszaka és a velük kollaboráló hazai árulók igyekeztek eltüntetni. Fontos hagyomány és erőforrás a nemzeti érzés és a nemzeti érdek - hangoztatta.
Ötvenhat tanúsága: az állami szuverenitás tisztelete nélkül anarchia vár Európára
Kövér László az Országgyűlés ünnepi ülésén kifejtette, az 1956-os forradalom és szabadságharc tanulsága arra figyelmeztet, a saját önazonosságának védelme nélkül Európa és az Európai Unió tragikus vesztese lehet az Európán kívüli nagyhatalmi erők és az „államok fölötti, demokratikus felhatalmazás és ellenőrzés nélkül működő háttérhatalmak gátlástalan érdekérvényesítésének".
Az Országgyűlés elnöke szerint a forradalom megkerülhetetlen tanulsággal szolgált a korabeli Európának, a nagyvilág felismerhette a kommunizmus igazi arcát. Hozzátette ugyanakkor, „1956 magyarjai azt üzenik a 21. századnak, hogy a nemzeti önazonosság, önrendelkezés és önbecsülés soha nem veszélyforrás, hanem mindig erőforrás egy közösség számára, így Európa és az Európai Unió számára is. Egy olyan globális versenyben, amelyben az identitás egyre inkább politikai és gazdasági versenyképességi tényezővé válik, Európa nem állhat helyt a közös keresztény civilizációs alapokra épülő, sokszínű nemzeti kultúrák alkotta európai identitás nélkül". Kövér László hozzátette, az állami szuverenitás tiszteletben tartása nélkül Európára a demokrácia leépülése, anarchia és alávetettség vár.
Sem cukorral, sem korbáccsal
Kövér László beszédében kiemelte, félreismeri és lebecsüli a magyarokat, aki napjainkban úgy gondolja, hogy „cukorral vagy korbáccsal, hazugsággal, nyomásgyakorlással és fenyegetéssel" rávehetőek leszünk 1956 örökségének megtagadására, történelmi eszményeink és elveink feladására. Rámutatott, a kommunista rendszernek Magyarország nem önszántából lett része, hanem a közép- és kelet-európai sorstársaival együtt, a második világháború után a nyugati nagyhatalmak és a Szovjetunió közötti geopolitikai játszmák áldozataként „lökték oda rabnak". Hozzátette, november 4-én a Szovjetunió több harckocsival támadt Magyarországra, mint 1939-ben Hitler Lengyelországra, hatvanezer kiképzett szovjet katona zúdult néhány ezer, katonailag képzetlen vagy hiányosan felszerelt, többnyire fiatal civil szabadságharcosra.
Több mint háromezer halott az utcákon - közöttük az éppen ma 60 éve itt, a Kossuth téren géppuskatűzzel legyilkolt név szerint ismert 71 és ki tudja, mennyi ismeretlen áldozat -, húszezer sebesült, húszezer koncepciós per, több, mint kétszáz végrehajtott halálos ítélet, ezer Szovjetunióba elhurcolt magyar ember, tizenháromezer internált belföldön, kétszázezer szülőföldjét elhagyni kényszerülő menekült és egy több, mint harminc esztendőre újra berendezkedő, hazaárulásban és emberölésben fogant, nemzetellenes és velejéig gonosz kommunista diktatúra
- Kövér László szerint ezt kapta büntetésként a magyar nép 1956-ért.
Úgy vélte, „vérrel és áldozattal megszentelt jutalomként" pedig azt kapták a magyarok 1956-tól, hogy 12 nap alatt visszanyerték a szabadság, a méltóság és a felelősségvállalás lélekemelő erejét. Ezen erő segítségével születhetett újjá 1990-ben a demokratikus Magyarország.
Közép-Európában mindenki érti
Marek Kuchcinski a lengyel szejm elnöke felszólalásában kiemelte, Európában nemzetek élnek együtt, nem pedig egy etnikailag és kulturálisan egységes nép, és Közép-Európában mindenki érti, hogy bár különbözőek vagyunk, ebben rejlik a legnagyobb erőnk. A lengyel szejm elnöke kifejtette, mi ismerjük a szabadság árát és azt is tudjuk, hogy amikor nincs reform, vagy csak túl későn van, az bukáshoz vezet. Ezért az EU gyors megújulásának vagyunk a hívei. Marek Kuchcinski arról is beszélt, hogy 1956-ban a forradalmárok a „rossz birodalom", a Szovjetunió ellen léptek fel. A lengyelek és a magyarok 1956-ban is segítették egymást, az érzelmi kötelék e két nemzet között túlélte a legnehezebb időket is - vélekedett.
Megérdemelte volna a szabadságot ez a büszke, nagy múltú ország
Stanislaw Tillich, a német Bundesrat elnöke hangsúlyozta, azok, akik 1956-ban feláldozták életüket a kilátástalan küzdelemben, a 20. század hősei közé tartoznak, áldozatuk nem volt hiábavaló, mert nemcsak a saját országukért, hanem egész Európáért harcoltak. Mint mondta, akkoriban Közép-Európa több országában is a szabadság és önrendelkezés utáni vágy kötötte össze az embereket, a vágy a demokrácia iránt, az idegen uralom és a kommunizmus megszüntetése iránt. A szabadság szelleme szállt 1956 októberében Magyarországra, reménnyel és bizakodással teli napok voltak ezek, úgy tűnt, a szabadság, a demokrácia és az önrendelkezés csak karnyújtásnyira van - emlékeztetett. Hozzátette, e cél elérését megérdemelte volna ez a büszke, nagy múltú ország, de sajnos a remény itt is csak rövid ideig élhetett, a harcot nem lehetett megnyerni a szovjet túlerővel szemben.
Stanislaw Tillich kitért arra, ugyanakkor világossá vált, hogy a kommunista hatalom nem maradhat fenn örökké Közép-Európában, mert itt az emberek gondolatait az európai felvilágosítás alakította, abban a tudatban éltek, hogy csak a demokráciáé lehet a jövő. Felidézve a nyolcvanas évek és a rendszerváltozás eseményeit kijelentette, Közép-Európa tiszteletreméltót alkotott azóta, sikerült a rendszerváltás, ami elismerést és tiszteletet érdemel.
Mint megírtuk, testületileg nem vett részt az MSZP parlamenti frakciója az Országgyűlés mai, 1956-os ünnepi ülésén, amelyen Kövér László házelnök mellett a német Szövetségi Tanács ügyvezető elnöke és a lengyel alsóház elnöke is beszédet mondott. Hollik István KDNP-s honatya a PestiSrácok.hu-nak úgy nyilatkozott a szocialisták távolmaradásáról, hogy az MSZP ezzel az 1956-os forradalom és szabadságharc leverőinek, elnyomóinak az oldalára állt és szemen köpte a hősöket, a pesti srácokat.
Forrás: MTI Kezdőkép: Illyés Tibor/MTI
