Nem veszik félvállról - Január óta nincs döntés a munka nélkül maradt halászok sorsáról
Év elejétől húzódik már annak a 145 folyami halásznak a kálváriája, akiknek január 1-jei hatállyal betiltották addigi munkáikat. A kormány és a 350 ezer fős horgásztársadalom szerint a halászat során fogott hal nemzetgazdasági értéke kisebb, a halásztársadalom súlya eltörpül emellett. Bár továbbra is kérdés, hogyan kerül a boltok polcaira, vagy az éttermekbe folyóvízi hal, illetve mi marad a tradcionális halászmesterségből, jelen pillanatban közel százötven család megélhetése is kérdéses. A halászok kártérítést szeretnének, a kormány több megoldás közül lassan egy éve képtelen dönteni.
Emlékezetes, korábbi cikkünkben arról írtunk, az állás nélkül maradt halászok a forgalomlassító demonstrációktól sem riadnánakvissza, mivel január 1-jével, a folyami halászat beszüntetésével gyakorlatilag egyik napról a másikra felszámolták munkalehetőségeiket, amelyre többen az életüket tették fel. A halászok szerint a 147 család sorsán túl megannyi kérdést fölvet a rendelkezés, például ki gondozza ezentúl a vizeket, ki felel a halak telepítéséért, hogyan kerülhet folyami hal a családok asztalára, és mi lesz a tradicionális magyar szakmával.
A 2016. január 1-jével hatályba lépő törvény a folyami halászat megszüntetését társadalmi és gazdasági okokkal indokolta meg. Eszerint a 350 ezer fős horgásztársadalom hosszú ideje próbálta elérni a kereskedelmi célú halászat megszüntetését a természetes vizeken, hiszen a halászat során kifogott hal nemzetgazdasági értéke kisebb. Egy horgász számára akkor is jelentkezik ez az érték élmény formájában, ha nem fog semmit, vagy visszaengedi a zsákmányát. Az alig 200 fős halásztársadalom gazdasági súlya ennek köszönhetően eltörpül a horgászokéhoz képest.
Kártalanítani kell a halászokat
A PestiSrácok szerkesztősége legutóbb egy júniusi kormányinfón érdeklődött arról, hogyan határozott a kormány a halászok ügyében. Lázár János akkor portálunknak úgy nyilatkozott, 145 olyan halász van Magyarországon, aki a folyami halászat megszüntetése miatt elveszítette a munkáját, állását. Hozzátette,
az én álláspontom az, hogy kártalanítani kell őket, erről már több alkalommal is tárgyaltunk a MOHOSZ-szal és más érdekképviseletekkel is. Miután az én választókerületemet is érintette a döntés, egyértelműen a megoldás pártján vagyok. Gondoskodni kell a kártalanításról. Egyelőre még nincs döntés az ügyben.
Szorosabb együttműködés a vízterületek jelenlegi bérlőivel?
Júliusban úgy tűnt, a kormány komolyan gondolja a halászok kártalanítását. Csepreghy Nándor miniszterhelyettes a tiszai halászok képviselőjének kérdésére úgy válaszolt, a kormány előtt jól ismert a halászok problémája. Hozzátette, a kormányzat jelenleg is egyeztetéseket folytat a létrejött helyzet feloldására, hogy akiket jogosan megillet, megkaphassák a részükre járó kártalanítási összeget.
A Miniszterelnökség vidékfejlesztési programokért felelős helyettes államtitkársága a tiszai halászok szeptemberi megkeresésére úgy válaszolt, hogy a Magyar Halgazdálkodási Operatív Program keretében a korábban folyami halászattal foglalkozók is pályázhatnak az akvakultúrát is érintő beruházásokra. A MAHOP továbbá lehetségesnek tartja a halgazdálkodási vízterületek jelenlegi haszonbérlőivel való szorosabb együttműködést a természetes vízi halállomány fenntartható kezelésében és a vízi ökoszisztéma védelmében.
Nem vesszük félvállról a halászok ügyét
Portálunk kérdésére csütörtöki kormányinfón Lázár János kifejtette, jelenleg két minisztériumhoz, a miniszterelnökséghez és a Földművelésügyi Minisztériumhoz került a halászok ügye. Hozzátette, továbbra is kérdés, mi lesz a halászok egzisztenciális sorsa, megakadtak ugyanis az arra irányuló tárgyalások, hogy a horgászok közreműködhessenek hatósági feladatokban, illetve részt vehessenek a Horgászszövetség által megkapott vizek gondozásában. A kancelláriaminiszter utalta arra, hogy Orbán Viktor miniszterelnök azt kérte, október második felében az egyik kormányülés térjen vissza erre a kérdésre. Kiemelte, a kormány nem veszi félvállról 145 halász és családjának sorsát, felelősséget vállal a döntéseiért.
Lázár János arról is beszélt, a halászok a tárgyalások során két dolgot kértek. Elsőként, hogy legyen állásuk, hiszen a családjaikról gondoskodniuk kell. A másik kérés az volt, hogy a kormány váltsa meg a használhatatlanná vált halászati eszközöket, térítse meg a több százmillió forintos eszközértéket. Hozzátette, jelenleg erről is vita zajlik.
Senkinek nem kellenek a halászeszközök
Portálunk a jelenlegi helyzettel kapcsolatban megkereste a tiszai halászok képviselőjét, Újhelyi Rolandot, aki elmondta, alapvetően látni kell, hogy lassan egy éve a kormány egyik napról a másikra teljesen felszámolta addigi megélhetésüket. Míg a fiatalabbak könnyebben találhatnak munkát, az idősebb halászok nehezebben boldogulnak. Hozzátette, a halászok azért szeretnék a kormánynál elérni a tényleges anyagi kártalanítást, mivel a halászat teljes megszüntetésével halászati eszközeik teljesen elértéktelenedtek. Újhelyi Roland kifejtette, ezek az eszközök csak a folyóvízi halászatra alkalmasak, ami Magyarországon ma nem engedélyezett.
Újhely Roland arról is beszélt, örülnek a lehetőségnek, hogy egykori halászokként bevonták őket az akvakultúrás beruházások lehetséges pályázói közé, ugyanakkor megjegyezte, önrész nélkül senki nem mer ilyesmibe belevágni. És itt ismét visszatértünk a halászati eszközökért járó kártérítés összegéhez, hiszen egy új vállalkozás beindításához ez képezhetné az alaptőkét.
Forrás: PestiSrácok.hu, fotó: panoramaradio.hu
