Palkovics László szerint kiderült, hogy a Tanítanék Mozgalom nem szakmai, hanem politikai platform volt

Mit szól Pukli István és a Tanítanék Mozgalom közti kenyértöréshez?

Szinte kezdettől fogva látszott, hogy a Tanítanék Mozgalmat nem tisztán szakmai, hanem politikai érdekek mozgatták. Bár a szervezet ezt hónapokig tagadta, Pukli István kilépésével és kiadott állásfoglalásával egyértelművé tette, hogy ez így van. Úgy latom, hogy a pedagógusok is rádöbbentek, különösen a Tanítanék Mozgalom Várkert bazári rendezvényét követően, hogy sajnálatos módon megvezették őket, magukat szakmai szervezetnek álcázva.

Nemrég jelentették be, hogy a korábbi tervekkel ellentétben, 2018 helyett leghamarabb 2019-től léphet életbe az új Nemzeti Alaptanterv. Jelenleg milyen fázisában tart az előkészítés?

Az új Nemzeti Alaptanterv (NAT) koncepciójának kidolgozása a Köznevelési Kerekasztal Tartalomfejlesztési munkacsoportjában már zajlik, egy előzetes tervet a tavasz során már a kerekasztal tárgyalt. Ez a fejlesztés a munkacsoportban folytatódik, továbbá egy EFOP pályázati konstrukció is szolgálja majd az új NAT, a kerettantervek, a módszertani megújulás és a Digitális Oktatási Stratégia megvalósítását. Az új NAT bevezetése kapcsán számos szempontot kell figyelembe vennünk. A helyzetelemzést követő NAT előkészítésébe bevonjuk a Magyar Tudományos Akadémia munkatársait, a felsőoktatás, a Köznevelési Kerekasztal, a szakmai szervezetek képviselőit egyaránt. Az a célunk, hogy korszerű, a korunk társadalmi kihívásaira proaktívan reagáló, megújult módszertani eszköztár álljon rendelkezésre pedagógusaink számára a köznevelési feladatok eredményesebb és hatékonyabb megvalósítása érdekében. Ennek érdekében fejleszteni kell a tankönyveket és a kapcsolódó digitális tananyagokat, meg kell újítani a pedagógusképzéseket és továbbképzéseket, infrastrukturális fejlesztéseket kell végrehajtani. Mindezek szakszerű és eredményes elvégzése, a szakmai szempontok maradéktalan érvényesítése abban az esetben valósítható meg, ha mindezekre megfelelő időkeret áll rendelkezésre.

Ha már az idő és az átalakítás szóba került. Nem lett volna jobb várni, és az idei helyett a jövő év szeptemberétől bevezetni az új, komplex természettudományos tantárgyat a szakgimnáziumokban?

A tanév biztonságosan elindult, a komplex természettudományos tantárgy oktatása megkezdődött. Az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet (OFI) elindította „Fejlesszünk együtt!” programját a komplex természettudományos tantárgy minél hatékonyabb oktatása érdekében. Ebben a programban felsőoktatási intézmények, szakmai szervezetek és pedagógusok vesznek részt. Az OFI országszerte szakmai konferenciákat tartott és tart, amellyel szintén segíti a pedagógusok munkáját. Régóta folyt a szakmai vita a komplex természettudományos tantárgyról, annak szükségességéről. Az a döntés született, hogy e tantárgynak a szakképzés rendszerében van helye. A szakképzésben csak kilencedik évfolyamon kell tanulni, nem épül rá másik tantárgy, és nem kell belőle érettségizni. Egy új lehetőség a diákoknak, hogy a természetet más módon – jelenségeket vizsgálva – szemléljék.

Egy időben az OECD jelentés megjelenésével Mendrey László a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének elnöke azt mondta, a frissen végzett, pályakezdő, valamint a nyugdíjba vonuló pedagógusok mellett az aktív korúak is egyre többen "pánikszerűen" távoznak a pályáról. Ön szerint is ekkora a baj?

A Központi Statisztika Hivatal adatai alapján országosan nincsen hiány pedagógusokból, annak ellenére, hogy vannak települések, ahol nehezebb tanárt találni. 2013 óta a kormány béremelésekkel támogatja a pedagógusokat, a tanári hallgatókat pedig ösztöndíjjal annak érdekében, hogy az életpálya segítségével a pedagógus szakma megőrizze presztízsét. Például a Klebelsberg Ösztöndíj Program keretein belül a kormány az idei évben 680 millió forinttal segíti a pedagógus-utánpótlást, különös tekintettel a hiányszakokra jelentkezők estében. Ennek eredménye már érzékelhető a felsőoktatásba jelentkezőknél, tavaly a felsőoktatásban tanévet kezdők 12%-a jelentkezett pedagógusképzésre, idén ez már 14% volt. Osztatlan tanárképzésre 2014-ben 1626 hallgató nyert felvételt, 2016-ban 2146 fő. A pedagógus életpálya keretein belül a pedagógusok minden év szeptemberben megkapják a béremelésüket, valamint január 1-jétől 15 ezer pedagógus kap további bruttó 35 ezer forinttal több fizetést.

A korábbi minősítési eljárásból kimaradt nagyjából 1300-1400 pedagógus ügyében van már fejlemény?

A közeljövőben megteremtjük annak a lehetőségét, hogy az érintettek gyorsított eljárásban, ingyenesen jelentkezhessenek minősítő vizsgára, és a minősítésük legkésőbb március végéig megtörténhet. Ha ezen sikeresen átesnek, január 1-től visszamenőleg pedagógus II. fizetési kategóriába kerülhetnek.

Még az idén törvényi keretet adnak a Köznevelési Kerekasztalnak. Az új testület pedig a tervek szerint januártól kezdi meg működését. Miben lesz majd más az újraszabályozott fórum?

A Köznevelési Kerekasztal szeptember végi ülésén mutatta be a tárca az új szabályozásra vonatkozó javaslatot, amelyet a jelenlévők támogattak. A testület még az idei évben kormányhatározatban kerül szabályozásra és a Köznevelés-stratégiai Kerekasztal nevet kapta. Tagjai - ahogy a Köznevelési Kerekasztal esetében is - az állami intézményfenntartói képviselők, önkormányzati és nemzetiségi önkormányzati képviselők, nem állami, nem önkormányzati képviselők. Szakszervezeti részről az országos pedagógus szakszervezetek képviselői, valamint meghívást kapnak az országos szülői és diákszervezetek illetve szövetségek. A szakmai oldalról többek között a Nemzeti Pedagógus Kar és az Országos Köznevelési Tanács is. Az országos szakértői testület az oktatásért felelős miniszter közneveléssel kapcsolatos döntések előkészítésében javaslattevő, véleményező és tanácsadói tevékenységet lát majd el. Nem változnak az egyes képviseleti oldalak, a kerekasztal munkacsoportjai pedig tovább működnek. A delegálás meghatározott időre szól, a javaslat szerint 3 évre. Más testületekhez hasonlóan a tagokat a delegálók jelölése alapján a mindenkori oktatásért felelős miniszter kéri fel.

Ahogy a jelenlegi formájában működő Köznevelési Kerekasztalnál, úgy az utódnál is meghívást kapnak a szakmai is civil szervezetek?

Az újraszabályozandó Köznevelési Kerekasztalban az egyes képviseleti oldalak delegáltjainak száma - most is - meghatározott a hatékony működőképesség miatt. A Köznevelési Kerekasztal üléseire meghívást kaptak eddig is a szakszervezetek és a Civil Közoktatási Platform is, de nem éltek a részvétel lehetőségével. A Miskolci Herman Ottó Gimnázium igazgatója és a Magyar Zeneművészek és Táncművészek Szakszervezete viszont a megalakulás óta résztvevője a Köznevelési Kerekasztalnak.

Mit gondol az Ifjúsági Kereszténydemokrata Szövetség javaslatáról, hogy az egyetemek és a főiskolák vezessék be a biztonsági alapismeretek oktatását a kötelezően választható képzések között?

Fontosnak tartjuk, hogy a diákok, a hallgatók ismerjék az őket körülvevő világot, és szeretnénk, ha a fiatalok tisztában lennének az adott szakma biztonsági ismeretivel, módszereivel. Jelenleg szabályozási alapja ilyen kurzusoknak nincs, illetve az intézmények által szabadon kínálható kurzusok körében van lehetőség e kurzusok elindítására, azonban javasoltnak tartjuk a felsőoktatási intézmények véleményét kikérni a kezdeményezésről.

Címlapfotó:

Horváth Péter Gyula/PestiSarácok.hu