A pedagógus érdekvédők szerint a kötelező gimnáziumi felvételivel a gyerekeket a "Híd alá" lökik
Ugyan még csak elképzelésről van szó, máris sorakoznak a kötelező felvételi - leghamarabb is 2019-ben történő - bevezetése mellett és ellen. Mendrey László a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) elnöke rossz ötletnek tartja a véleménye szerint "orbáni" kijelentésen alapuló tervet. A nagyobbik pedagógus-szakszervezet oktatási szakértője szerint pedig arra megy ki a játék, hogy az államnak minél kevesebb középiskolát kelljen fenntartania és a gyerekek a "Híd alá" kerüljenek. A Nemzeti Pedagógus Kar elnöke szerint komoly előkészítésnek kell megelőznie a bevezetést.
Nem tartja jó ötletnek a gimnáziumokba való bejutás adminisztratív módon történő szigorítását a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) elnöke. Vélemény szerint egy pedagógus, mindig tud olyat kérdezni a gyerektől, amire nem tud válaszolni.
Mint ismert Lázár János a múlt heti Kormányinfón megkerülhetetlennek nevezte a kötelező felvételi bevezetését a gimnáziumokban mert szerinte 2-es tanulóknak nincs helyük ezekben az intézményekben. A Miniszterelnökséget vezető miniszter ugyanakkor hozzátette, az elképzelés leghamarabb 2019-től ölthet testet.
Mendrey László sejtése szerint a kötelező felvételi bevezetése mögött Orbán Viktor évekkel ezelőtti kijelentése állhat, miszerint „egy jó szakma többet ér mint egy diploma”. Ennek igazságáról szívesen beszélgetne – tette hozzá.
Az érdekvédő portálunk azt mondta, Lázár János valószínűleg nincs minden információ birtokában, mivel a középiskolákban hosszú évek óta van kötelező központi felvételi vizsga. Sőt újabban, egy második körben - az írásbeli után - a gyerekkel szóban is elbeszélgetnek. Sem szülőként, sem pedagógusként nem tudja értelmezni, hogy az okos gyerekek kerüljenek a gimnáziumokba, a kevésbé okosak pedig a szakközépbe. Mendrey László fontosnak tartja, hogy a „most okosnak” gondolt gyerek, ha azt akarja, hadd legyen vájár vagy CNC esztergályos. Szerinte a "későnérők" számára a gimnázium az a hely, ahol ki tudják bontakoztatni a tehetségüket, de
ha még sem lesz belőlük agykutató, az érettségi után el tudnak menni szakmát tanulni
– teszi hozzá. Mendrey szerint a központi felvételinek további komoly következménye lehet a gimnáziumok bezárása valamint a pedagógusok elküldése az iskolákból.
Mehetnek a gyerekek a "Híd alá"
Arra megy ki a játék, hogy az államnak minél kevesebb középiskolát kelljen fenntartania - jelentette a PestiSrácok.hu-nak Szüdi János. A Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) oktatási szakértője álláspontját azzal indokolta, hogy a jogszabályok szerint, aki nem jut be semmilyen középiskolába, az mehet a Híd-programba ( tanköteles korú, középiskolába fel nem vett gyerekeknek szóló program - a szerk.), vagy ahogy ő fogalmazott a "híd alá".
Az oktatási szakértő közölte, a középiskolákban jelenleg is van felvételi, központilag. A bevezetés célja az volt, hogy az intézmények ne külön-külön tartsanak felvételi eljárást, illetve azokban az iskolákban, amelyekben többszörös a túljelentkezés, fel tudják mérni a jelentkezők képességeit, kompetenciáit. Ezzel szemben a mostani tervek szerint a készségek helyett a tudásszintet mérnék. Szüdi szerint ezzel teljesen visszaforgatják a felvételi rend eredeti szándékát. Mint mondta, az iskolák eddig is maguk határoztak meg azt a tanulmányi átlagot, amely alatt nem vesznek föl diákot. Szerinte egyébként sem jellemző, hogy 2-es alatti átlaggal rendelkező diákok jelentkeztek volna gimnáziumba.
Egy a portálunknak nyilatkozó gimnáziumi tanár jó ötletnek tartja a központi felvételi bevezetését, abban az esetben, ha ezzel megállítható a 2-es 3-as tanulmányi átlaggal rendelkező diákok jelentkezése a gimnáziumba.
Jó az elképzelés, de...
Nem tartja rossz ötletnek a központi felvételi bevezetését a Nemzeti Pedagógus Kar elnöke. Horváth Péter a Magyar Hírlapnak azt mondta, a felvételi általánossá tétele információt adna egyrészt a középiskolák számára a jelentkezőkről, másrészt az általános iskoláknak is hasznos visszajelzés lehetne arról, hogyan sikerült felkészíteniük tanulóikat. Szerinte csak akkor lehetne „felháborodni”, ha az elképzelés mögött a férőhelycsökkentés szándéka húzódna meg, vagyis, ha olyan nehézségű feladatsorokat állítanának össze, hogy csak kevés diáknak sikerüljön a felvételi, tehát ilyen adminisztratív eszközzel próbálnák „átterelni” a tanulókat a szakgimnáziumok, szakiskolák felé. A pedagóguskar vezetője ésszerűnek tartja ugyan, hogy a gyengébb képességű gyerekek inkább valamilyen szakmát tanuljanak, ám arra figyelmeztet, hogy ebben az életkorban még kevesen tudják eldönteni, mivel akarnak majd foglalkozni, a szakmát adó intézmények esetén pedig nehéz az átjárás, maga a képzés viszont drágább, többe kerül az államnak, és könnyen lehet, hogy esetenként feleslegesen, ha a fiatal rájön: más érdekli. Ilyen körülmények között még mindig jobb, ha a diák elvégez egy gimnáziumot, ahol két nyelvet tanul és szélesebb körű alapismereteket szerez, érettségi után pedig esetleg már jobban tud szakmát választani, amelyet elsajátíthat felsőfokú OKJ-s képzésen. Ez rugalmasabb rendszer lenne – hangsúlyozta a pedagóguskar elnöke. Horváth Péter a végén hozzáfűzi, a központi felvételi vizsga bevezetését komoly előkészítő munka kell megelőzze.
Forrás: PestiSrácok.hu/Magyar Hírlap
Címlapfotó: akg.hu
