Tarsolyék minden projekthez úgy álltak, hogy az erkölcsi és anyagi sikerrel is járjon
Tarsoly Csaba nyomozati szakban tett vallomásainak ismertetésével folytatódott kedden a Questor-ügy miatt indult büntetőper a Fővárosi Törvényszéken. A tíz társával együtt különösen jelentős kárt okozó, bűnszervezetben elkövetett sikkasztás, csalás és más bűncselekmények elkövetésével vádolt Tarsoly tavaly márciusban részletesen beszámolt az 1990-ben alapított cége alakulásáról, és a Győri ETO-park, illetve a város focicsapatának felfuttatásáról.
Az összesen 77 milliárd forint elsikkasztásával vádolt férfi vallomásában hangsúlyozta: 2001-ben 350 milliót fizettek a Rábának a Győri ETO-ért, és további 300 milliót költöttek reklámra. Ezen kívül 300 milliót fizettek ki különböző tartozások címén: villanyszámla elmaradásokra, és felújítást végző vállalkozóknak. Kiemelte azt is, hogy
„minden projekthez úgy álltak, hogy az erkölcsi és anyagi sikerrel is járjon”.
Tarsoly nyomozati vallomásában beszélt arról is, hogy negyven szobás kollégiumot, öt osztályos középiskolát és teljes étkezési, illetve sportfelszerelési ellátást biztosítottak a hátrányos helyzetű, de tehetséges fiatal futballistáknak. Ezzel pedig elérték, hogy a Győri ETO harminc év után ismét bajnok lett, és olyan sztárokat neveltek ki, mint Kalmár Zsolt, vagy Lang Ádám. Tarsoly a stadion mellé egy olyan bevásárlóközpontból, hotelből és irodaparkból álló komplexumot tervezett, ami üzleti alapon eltarthatta volna a futballcsapatot. Az ETO-Park 2008-ban készült el, közben viszont a belvárosban megnyílt a győri Árkád bevásárló központ és kitört a nemzetközi pénzügyi válság, így gyakorlatilag kiadhatatlanná vált az új üzletház. Tarsoly szerint ezért úgy döntöttek, hogy a bukás elkerülése érdekében inkább egy évre halasztják a megnyitót. Az Magyar Fejlesztési Bank szemét viszont egyre jobban szúrta, hogy a kereskedelmi létesítmény üresen áll, ezért végül a cég maga alapított olyan kereskedelmi vállalkozásokat, amelyekkel legalább részben meg lehetett tölteni a kihalt üzletházat. A Questor élelmiszer-, és ruhaboltot, játszóházat és baba-mama üzletet üzemeltetett. Milliárdos nagyságrendű bukást eredményezett az is, hogy az ETO-Park számára kiépítettek egy független, gázmotoros energiaellátó rendszert, amely amellett, hogy hűteni és fűteni is tudta a teljes komplexumot, áramfelesleget is termelt, amit jó áron átvett az állam. Ez a rendszer azonban rövid idő belül megszűnt, így mire beindult volna a nagyüzem, gazdaságtalanná vált az üzemeltetése. Tarsoly Csaba beszélt arról is, amikor megtudta, hogy a Hungária Értékpapír Zrt. bebukott 700 milliós hiánya miatt, hajlandó lett volna betenni az összeget a „konkurensnek számító cégbe” annak érdekében, hogy ne dőljön be az egész piac.
A gazdasági válság hiúsította meg a gigaprojektet
A több tízezer károsult befektetésének fedezetéül Tarsoly szerint ugyanakkor a Duna City-projektként emlegetett multifunkciós városközpont létrehozása is szolgált volna. A Questor-vezér kiemelte, hogy 2008-ban az ING közel 300 milliárd forintot adott volna a projektért, azonban a nemzetközi válság ezeket a terveket is meghiúsította. A projekt Tarsoly szerint 1,8-2 milliárd eurónyi profitot hozhatott volna. Ezzel szemben azonban a Quaestor összesen 77 milliárd forinttal nem tudnak elszámolni befektetőiknek. Mint ismert, a Quastor-ügyben egyebek mellett csalással, sikkasztással vádolt Tarsoly Csaba múlt csütörtöki fővárosi törvényszéki meghallgatásán továbbra is tagadta, hogy ő vagy társai bűncselekményt követtek volna el. Az ügyészség 5458 rendbeli csalást és sikkasztást ró a vádlottak terhére, a Tarsoly Csabát érintő cselekmények száma a vád szerint 753 rendbeli. Az összes vádbeli cselekmény elkövetési értéke mintegy 77 milliárd forint, az ügynek több mint 30 ezer sértettje van.
A per csütörtökön folytatódik.
Fotó: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok.hu
