Nagyhalakra hivatkozva kérhetett milliós kenőpénzt a Belügyminisztérium tábornoka

Szeptember közepén írtuk meg, hogy információink szerint Ármós Sándor rendőr dandártábornokot korrupciós jellegű bűncselekményekkel gyanúsítja az ügyészség. A korábban a Nógrád megyei és a Pest Megyei Rendőr-főkapitányságot vezető főrendőr ügyében a Központi Nyomozó Főügyészség katonai csoportja jár el, azonban az eljárást a nyomozás megindulásakor titkosították, így akkor részleteket nem sikerült megtudnunk azon kívül, hogy augusztus elsejével megszüntették Ármós Sándor szolgálati viszonyát a Belügyminisztériumban.

Befolyással üzérkedéssel gyanúsítják

Néhány napja azonban feloldották az ügy minősítését, így az ügyészség kérdésünkre megerősítette a gyanúsítás tényét. Úgy tudjuk, hogy először a nyílt nyomozást nem végző Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ) kezdett el vizsgálódni, majd miután arra jutottak, hogy álláspontjuk szerint a tábornok bűncselekményt követett el, feljelentést tettek a Központi Nyomozó Főügyészségen. Az ügyészségen ezek után titkos nyomozás indult, aminek keretében Ármóst vesztegetést állítva elkövetett befolyással üzérkedéssel, illetve külföldi hivatalos személlyel kapcsolatban elkövetett befolyással üzérkedéssel gyanúsították meg – erősítette meg a PestiSrácok.hu információit Nagy Andrea, a főügyészség szóvivője. A dandártábornok először vallomást tett, de a terhére rótt bűncselekményt nem ismerte el, később pedig élt a hallgatás jogával.

Hivatalos személyek megvesztegetését ígérte

A vesztegetést állítva elkövetett befolyással üzérkedés egyébként leegyszerűsítve azt jelenti, hogy valaki jogtalan előnyért azt ígéri, hivatalos személyt fog megvesztegetni. Arra a kérdésünkre az ügyészségtől nem kaptunk választ, hogy ki az a magyar, illetve külföldi hivatalos személy, akikre a gyanú szerint a dandártábornok hivatkozott. A szóvivő még annyit árult el, hogy a nyomozás határideje jövő január elejéig van meghosszabbítva. Úgy tudjuk, az ügyben a tábornokon kívül további három személyt vesztegetéssel gyanúsít az ügyészség, mivel a gyanú szerint milliós összeget juttattak Ármósnak abban a reményben, hogy az általa belebegtetett befolyásos személyeknél eljár az érdekükben. A KNYF munkatársai, miután megfelelő mennyiségű bizonyítékot gyűjtöttek, az érintetteket előállították, de a gyanú közlése után semmilyen kényszerintézkedést nem indítványoztak velük szemben, így mindannyian szabadlábon védekezhetnek.

Nem ez volt az első botránya

Ármós Sándor dandártábornok 2011. szeptember elsejével került a Belügyminisztérium közfoglalkoztatási helyettes államtitkárságára. Értesüléseink szerint a közfoglalkoztatási pályázatokkal összefüggésben történhettek kenőpénz fejében olyan visszaélések, vagy arra való kísérletek, amelyek miatt Ármóst elővették az ügyészek. Ármós korábban Nógrád megyei rendőrkapitány volt, majd 2007-től, Ignácz István nyugdíjba vonulása után a Pest Megyei Rendőr-főkapitányságotvezette. Onnan sajtóhírek szerint azután kellett távoznia, hogy 2011 áprilisában egy körlevélben hívta fel az állomány figyelmét arra, a testület több százmillió forintos adóssága miatt megszorító intézkedésekre, többek között a túlórák kifizetésének megvonására van szükség. Később az ORFK átvilágította a Pest Megyei Rendőr-főkapitányság gazdasági helyzetét, majd a vizsgálat eredményeként elrendelte a főkapitányi körlevél visszavonását, mert az szerintük hibás adatokból levont téves következtetéseken alapult. A levélnek súlyos következménye lett: Ármós főkapitányi kinevezését Pintér Sándor belügyminiszter indoklás nélkül visszavonta, ráadásul Ármósnak a Pest Megyei Rendőr-főkapitányságtól is távoznia kellett. A rendőr dandártábornok azonban nem lett teljesen kegyvesztett, hiszen öt hónappal később Pintér a szociális szövetkezetek igazgatását bízta Ármósra.

Címlapfotó: MTI