Pesti Srácok

Tíz éve vásárolta gépfegyverét a bőnyi rendőrgyilkos

Tíz éve vásárolta gépfegyverét a bőnyi rendőrgyilkos

Már tíz éve magánál tartja - engedély nélkül - a Magyar Nemzeti Arcvonal (MNA) 76 éves vezetője azt a gépkarabélyt, amivel múlt hét szerdán, Bőnyben megölte a Nemzeti Nyomozó Iroda munkatársát - tudta meg a PestiSrácok.hu. A gyanúsított védőjétől megtudtuk, hogy Győrkös István azért vásárolta a fegyvert, mert több alkalommal is megfenyegették.

Hétfőn délután hallgatják ki újra a tököli rabkórházban a Központi Nyomozó Főügyészség munkatársai a bőnyi rendőrgyilkosság gyanúsítottját, Győrkös Istvánt – nyilatkozta a PestiSrácok.hu-nak a férfi ügyvédje. Léhner György elmondta, noha ügyfele részletes, feltáró vallomást fog tenni, azt ugyanakkor továbbra is fenntartja, hogy véletlenül lőtt. Vallomásában arra fog elsősorban kitérni, hogy pontosan mi történt azután, hogy a négy rendőr belépett a házába – hangsúlyozta Léhner György, hozzátéve, hogy Győrkös azt is elárulja majd, honnan szerezte a lőszereket, illetve azt a gépkarabélyt, amivel tüzet nyitott a rendőrökre. Az ügyvéd hozzátette, Győrkös mind az illegálisan tartottfegyvert mind a lőszerekettíz éve vásárolta, azt azonban, hogy kitől, az ügyészeknek fogja elmondani. Léhner György szerint védence azt állítja, a gépkarabélyra azért volt szüksége, mert ismeretlen személyek telefonon többször is megfenyegették.

Ezt az AMD gépkarabélyt foglalták le a tett színhelyéről. Fotó: TEK

A Nemzetbiztonsági bizottság is vizsgálja a fegyverbeszerzést

PestiSracok facebook image

A fegyver kérdése azért is érdekes, mert Molnár Zsolt, a Nemzetbiztonsági Bizottság elnöke portálunknak korábban aztnyilatkozta, hogy a következő, november 7-i bizottsági ülésen utána fognak járni, hogy a fegyverbeszerzésben az MNA vezetője kapott-e bármilyen segítséget külföldi titkosszolgálatoktól, vagy szervezett bűnözői köröktől. Győrkösről egyébként köztudott volt, hogy szélsőséges, veszélyes figura, a Magyar Nemzeti Arcvonal (MNA) nevű extrémista szervezet vezetője, aki szenvedélyesen vonzódik a fegyverekhez. Már a kilencvenes évek eleje óta a titkosszolgálatok látókörében volt, fegyverekkel kapcsolatos büntetőügye is volt. A Magyar Idők megírta, hogy Győrkösnél vadonatúj orosz fegyvereket, puskát, pisztolyt, távcsővel felszerelt gépkarabélyt találtak,ügyvédje ugyanakkor azt mondta, ő csupán arról tud, hogy helyszíneléskor azt a fegyvert foglalták le, amivel védence lőtt.

Gyõr, 2016. október 27. A bõnyi rendõrgyilkosság gyanúsítottját szállítják el a gyõri kórházból mentõk és a Terrorelhárítási Központ (TEK) munkatársai 2016. október 27-én. Gépkarabéllyal adott le öt-hat lövést Bõnyben egy idõs férfi 2016. október 26-án reggel, és megölt egy rendõrt. MTI Fotó: Krizsán Csaba
A meglőtt rendőrgyilkost szállítják el a győri kórházból mentők és a Terrorelhárítási Központ munkatársai október 27-én. Fotó: MTI/Krizsán Csaba

Rendőrgyilkossággal gyanúsítják

Ismert, Győrkös István, a Magyar Nemzeti Arcvonal vezetője múlt hét szerdán gépkarabéllyal adott le több lövést Bőnyben és megölte Pálvölgyi Péter őrnagyot, a Nemzeti Nyomozó Iroda kiemelt főnyomozóját. A meggyilkolt férfit Pintér Sándor belügyminiszter hősi halottá nyilvánította és alezredessé léptette elő. A 76 éves, jelenleg előzetes letartóztatásban tartott férfi ellen a Központi Nyomozó Főügyészség hivatalos személy sérelmére elkövetett, több ember életét veszélyeztető emberölés és lőfegyverrel visszaélés bűntette miatt rendelt el nyomozást, amelynek büntetése akár életfogytiglani szabadságvesztés is lehet. Győrköshöz kapcsolódóan az Index.hu arról írt, hogy az orosz katonai hírszerzés, a GRU (Glavnoje Razvedivatyelnoje Upravlenyije) emberei kapcsolatban álltak a Győrkös István vezette Magyar Nemzeti Arcvonallal, az MNA-val. Győrkösék airsoftos gyakorlatozásaiban orosz diplomaták is részt vettek, erről pedig a hazai titkosszolgálatok és a katonai elhárítás is tudott. Győrkös ügyvédje ugyanakkor a PestiSrácok.hu-nak szerdán úgy nyilatkozott, hogy komolytalannak tartja azokat a felvetéseket, miszerint neki vagy szervezetének, a Magyar Nemzeti Arcvonalnak bármilyen köze lenne az orosz titkosszolgálatokhoz . A védő azt is hozzátette, hogy ügyfele szerint az MNA-s gyakorlatozásokon bárki megjelenhetett, de tudomásuk szerint orosz diplomaták ebben nem vettek részt. Az Index csütörtökön azt is megszellőztette, hogy az Európa Kávézóban kétszer is találkozott a bőnyi rendőrgyilkoshoz köthető orosz propagandaoldal, a Hídfő újságírója Gyöngyösi Márton jobbikos politikussal.

Címlapfotó. 444.hu

Ajánljuk még

"Büszke vagyok rá, hogy pályafutásom során nem tettem rosszat egy kollégámnak sem" - A születésnapos Stefka István a Polbeatben

‎Polbeat 2023 június 10.
Rendhagyó Polbeatet szerveztünk Stefka István 80. születésnapjára a Revolution '56 Szabadságharcos Sörözőbe, ahol a PestiSrácok.hu-s csapat mellett Stefka régi barátja és harcostársa, Alexa Károly irodalomtörténész, író, illetve a konzervatív televíziózás nagy, a rendszerváltoztatás utáni - a Horn-Kuncze-kormány által teljesen felszámolt - korszakának két jeles alakja (egyben az ünnepelt akkori munkatársa), Mátyássy Andrea és Dézsy Zoltán is elmondta méltatását, visszaemlékezését. Megszólalt továbbá Stefka István felesége, Naszályi Kornélia és egyik lánya, Stefka Nóra, továbbá Ambrózy Áron, Szabó Gergő és Szalai Szilárd. A Huth Gergely által celebrált rendkívüli adást végül egy fergeteges köszöntés követte, a tortát és a pezsgőt Stefka István kedvenc együttesének, az AC/DC-nek a dübörgésére hozták be a kollégák.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Basszgitáron a postabankos Princz, a zongoránál Presser – Amikor nem nekünk, hanem neki írták a dalt

A Hálózat 2020 április 4.
Emlékeznek arra a jelenetre, amikor Johnny Fontane megjelenik Don Corleone lányának esküvőjén, és elénekel pár dalt a Keresztapában? Persze segítséget is kért az amúgy Frank Sinatráról mintázott figura. Ha volt merszünk a Postabank néhai királyát, Princz Gábor bankvezért keresztapának nevezni az előző cikkünkben, akkor miért ne mondanánk ki, hogy az ő udvari zenésze Presser Gábor volt? Presser nem csupán slágert írt Princz Postabankjának (ez volt az egész ország által ismert Ezt egy életen át kell játszani), de Princz másik bizalmi embere, Kende Péter szerint még külön zenekaruk is volt, amellyel a Postabank bulikon játszottak. A vezér basszusgitározott, Presser pedig zongorázott. A zseniális zenész amúgy bekerült abba a postabankos tanácsba is, amelybe Mester Ákos, Forró Tamás és a már említett Kende is tartozott. Erős névsor. Ők ügyeltek az elvileg konzervatív Magyar Nemzetre a kilencvenes évek közepén... Szürreális az egész, mégis igaz. A KISZ-ből érkezett, moszkovita Princz Gábornak szüksége volt az arculatfestésre. Kultúremberként tetszelgett, és ehhez megkapta a segítséget az általa támogatott, zömmel liberális értelmiségtől. A milliárdok közben eltűntek, de a zene szólt. Folytatjuk a Postabank történetét.