2006 ősz: Gergényi pénzbüntetést, Mittó megrovást kapott, a többiek semmit

Csupán annyi módosítás történt az elsőfokú ítélethez képest, hogy a másodrendű vádlott, Gergényi Péter megrovás helyett pénzbüntetést kapott elöljárói intézkedés elmulasztásáért: a volt budapesti főkapitánynak 400 ezer forintot kell fizetnie. A negyedrendű vádlottnak, Mittó Gábornak, a tévészékház egykori helyszínbiztosítási parancsnokának pedig a megrováson túl mindösszesen 200 ezer forintnyi bűnügyi költséget kell lerónia. (150 ezer forintot a másodfokú, 50 ezret az elsőfokú eljárás kapcsán.) A további tizenkét vádlott ellen az eljárást – az elsőfokú döntést helyben hagyva – megszüntették.

Az ítélőtábla kimondta, nem elfogadható Gergényi védekezése, hogy őt nem terhelte elöljárói kötelezettség a tévészékház ostroma kapcsán. A másodfokú tanács azt is megállapította: a szolgálatra és közbiztonságra jelentős hátrány bekövetkezett, hiszen a tévészékházat elfoglalták – ám ha Gergényi teljesítette volna elöljárói kötelezettségeit, akkor ez elkerülhető lett volna. Ha a rendőrök a Szabadság téri tévészékházat nem hagyták volna el, azt a tüntetők nem foglalják el – szögezte le az ítélőtábla.

Az ötödrendű vádlott, Majoros Zoltán, a Szabadság tér műveletirányító parancsnoka esetében az első fokú tanács megszüntette az eljárást, mivel az elöljárói gondoskodás elmulasztásának vétségét elkövette, de annak büntethetősége 2009-ben elévült. Ezzel szemben az ítélőtábla őt most bűncselekmény hiányában mentette föl, mivel meglátása szerint a műveletirányítónak nem állt módjában a Baranya megyei század védőfelszereléseinek (pajzsainak, sisakjainak) pótlása, márpedig a terhére rótt bűncselekményt csak szándékosan követhette volna el. Tehát nem Majorost terheli a felelősség azért, hogy sok rendőr a hiányos védőfelszerelés miatt súlyosan megsérült az ostromkor.

A többi vádlott ellen elévülés, vagy más, büntethetőséget kizáró ok miatt szüntette meg az eljárást a Fővárosi Ítélőtábla katonai tanácsa, helyben hagyva az elsőfokú ítéletet. A hétfői ítélethirdetésen a tizennégyből mindössze kilenc vádlott jelent meg.

„Tábornok úr” fizetni fog

Az ítélethirdetés után Gergényi Péter ügyvédje, Gulyás Gábor úgy nyilatkozott: tudomásul veszik a jogerős verdiktet, de annak tartalmával nem értenek egyet, ezért nem kizárt, hogy felülvizsgálattal fordulnak majd a Kúriához.

– fogalmazott az ügyvéd.

Első fokon csak megrovást kapott Gergényi

Mint arról 2015. októberében a PestiSrácok.hu is beszámolt, a Fővárosi Törvényszék katonai tanácsa első fokon a legenyhébb büntetésben, megrovásban részesítette Gergényi Pétert és Mittó Gábort – előbbit elöljárói intézkedés elmulasztása, utóbbit parancs iránti engedetlenség miatt. Ráadásul tizenkét vádlott társuk – köztük Bene László volt országos főkapitány vagy Dobozi László, az egykori Rendészeti Biztonsági Szolgálat (Rebisz) volt parancsnoka – ellen megszüntette az eljárást. Ennek oka javarészt az volt, hogy bár az elsőfokú bíróság szerint feltehetően történtek kötelességszegések, így a vádbeli cselekmények enyhébb, vétségi alakzata megállapítható lett volna, ám az kilenc év elteltével már elévült, így nem büntethető. A bíróság nem látta indokoltnak, hogy a jelentős hátrányt megállapítsa, márpedig a súlyosabb, időközben még el nem évült bűntetti alakzathoz az kellett volna.

Tavaly novemberi vádbeszédében a Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség képviselője az elsőfokú ítélet megváltoztatását és súlyosabb büntetés kiszabását indítványozta Gergényi Péter volt budapesti főkapitány és többi vádlott-társa vonatkozásában. Csiha Gábor ügyész Bene László és Dobozi József esetében az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezését és új eljárást indítványozott, a többi vádlottra pedig felfüggesztett börtönbüntetés, illetve pénzbüntetés kiszabását javasolta.

Csekély büntetést kértek

A vádak alapjában véve nem a vétlen civileket ért 2006 őszi durva támadásokról szólnak, hanem intézkedések és jelentések elmulasztásáról, a fegyelmi rend megsértéséről. Az ügyészség képviselője már az elsőfokú eljárásban azt hangsúlyozta: elévülés miatt, illetve hatáskör hiányában sem vizsgálhatták a rendőri bántalmazásokat. A vádhatóság már az elsőfokú eljárásban is felfüggesztett börtönbüntetést kért a 14 vádlott többségére, ráadásul előzetes mentesítést indítványozott, ami azt jelenti: mentesülnek a büntetett előélet hátrányos jogkövetkezményei alól, nem lesz priuszuk.

Az elsőrendű vádlott, Bene László terhére kétrendbeli elöljárói intézkedés elmulasztását rótta az ügyészség. Egyrészt mert nem kezdeményezett eljárást a jogsértést elkövető beosztottjaival, például a másodrendű vádlottal, Gergényi Péterrel szemben. Másrészt mert hagyta, hogy a Rebisz alakulatai azonosítószám nélkül oszlassanak 2006. október 23-án. Ráadásul az események után azt is eltűrte, hogy a Rebisz parancsnoka, Dobozi József harmadrendű vádlott nem rendelt el vizsgálatot, és senkit nem vont felelősségre. Egyébként Bene a 2006-os eseményeket vizsgáló parlamenti albizottság előtt azzal magyarázta a fegyelmi elmaradását, hogy Gergényi nagy politikai támogatást kapott Gyurcsány Ferenc akkori miniszterelnöktől.

Gergényi ellen elöljárói intézkedés elmulasztása volt a vád, amiért eltűrte, hogy a köztévé székházának ostromakor „teljes káosz” alakuljon ki a rendőri vezetésben, és vádlott-társa, az általa az épület védelmére utasított Mittó Gábor negyedrendű vádlott ne teljesítse kötelezettségét. A vádirat külön kiemeli, hogy a tévéostrom éjszakáján egyetlen magas rangú Rebisz-vezető sem volt a harcállásponton, például Dobozi otthon barkácsolt. A Rebisz parancsnokát azzal vádolták, hogy késve rendelt el riadót az ostromkor, illetve eltűrte, hogy beosztottai ne viseljenek azonosítót. Védője a perben azzal érvelt: évtizedes gyakorlat volt a rendőrségnél, hogy nem viseltek azonosítót, és a szám amúgy sem volt jól kivehető…

Az ügyészség azt állította: Gyurcsány Ferenc őszödi beszédének 2006. szeptember 17-i nyilvánosságra kerülése után a rendőrségnek kötelessége lett volna föloszlatni a Kossuth téri tüntetést, ehelyett tévesen választási gyűlésnek minősítette azt. A Budapestre rendelt Baranya megyei csapatszolgálati század védőfelszerelése hiányos volt, ám az ötödrendű vádlott, Majoros Zoltán, a tévészékház rendőri védelmének műveletirányítója nem intézkedett a pótlásáról, emiatt a tévéostromkor sok rendőr súlyosan megsérült.

Hajmeresztő rendőri vallomások

A hatodrendű vádlottat Bácsik Sándornak hívják. Őt 2015-ben egy másik – szintén 2006. őszi – büntetőügyben hamis tanúzásért jogerősen elítélte, pénzbírsággal sújtotta a bíróság. A Rebisz kötelékében Bácsik és beosztottai hajtották végre 2006. október 23-án délelőtt a Nádor utcai tömegoszlatást, amelyről a Kúria 2012-ben kimondta: törvénytelen volt. Az oszlatás idején többeket bántalmaztak, például Papp Lajos szívsebészt. A megindult bírósági eljárásokban Bácsik tanúként azt állította: a tömeg „rángatta a kordont”, ám egy 2010 után előkerült rendőrségi felvétel ezt cáfolta.

A katonai büntetőpernek több alacsonyabb beosztású rendőri vezető is vádlottja, akik nem akadályozták meg járókelők, tüntetők bántalmazását, majd az eseteket nem jelentették feletteseiknek. Az elsőfokú eljárásban a kihallgatott rendőrök a „bajtársi összezárás” okán próbálták „elhomályosítani a tényállást”, és vagy nem akartak, vagy nem tudtak visszaemlékezni az esetekre. Volt olyan egyenruhás, aki azt állította, a bántalmazott férfi magának okozott sérüléseket.

Gyurcsány a rend pártján

– nyilatkozta a büntetőper legelső tárgyalására érkező Gyurcsány Ferenc, akit a per előtt és után is leköptek. Közölte: „minden tisztességes demokratának” az a dolga, hogy kimutassa, az alkotmányosság és a rend vagy az ezeket földúlók oldalán áll-e. „Én az előbbi oldalon állok” – tette hozzá. Gyurcsányt az elsőfokú eljárásban tanúként hallgatták ki, és kiállt a vádlottak ártatlansága mellett.

A volt miniszterelnök 2006. őszi személyes felelőssége több szempontból is felvethető – és nem csak az egész eseménysort kirobbantó őszödi beszéde miatt, vagy azért, mert a botrány ellenére nem mondott le. Bár a rendőrségi törvény szerint a kormány a mindenkori tárcavezetőn keresztül irányítja a rendőrséget, a tévéostromkor Gyurcsány megkerülte Petrétei József igazságügyi és rendészeti minisztert, és közvetlenül utasította Szabadfi Árpád volt országos rendőrfőkapitány-helyettest az épület megvédésére. Furcsa módon a tévéostrom után nem az eseményeket irányító Gyurcsány, hanem az általa megkerült Petrétei ajánlotta fel a lemondását. Kondorosi Ferenc, a rendészeti tárca akkori államtitkára tanúként azt mondta: Gergényi nyugdíjazása ügyében is a minisztert megkerülve járt el Gyurcsány. Bár Bene és Petrétei is tudomásul vette Gergényi 2006. végi nyugdíjba vonulási szándékát, Gyurcsány rábeszélte a tőle nagy politikai támogatást kapó „vasprefektust” a maradásra.

Egyébként a 2006. őszét vizsgáló parlamenti albizottság 2010-ben született jelentésében kimondta: az események első számú politikai felelőse Gyurcsány Ferenc, az állam pedig nemcsak akadályozta, hanem bizonyos intézkedéseivel (például azonosítók mellőzése) lehetetlenné tette a jogsértések elkövetőinek megtalálását.

Vezető kép: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok.hu