Rendőri vezetők pere - Felfüggesztett börtönt kért az ügyészség Gergényiékre
Az elsőfokú ítélet megváltoztatását és súlyosabb büntetés kiszabását indítványozta Gergényi Péter volt budapesti főkapitány és több vádlott-társa vonatkozásában hétfőn megtartott perbeszédében az Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség képviselője a Fővárosi Ítélőtáblán. Csiha Gábor ügyész a rendőri vezetők ügyében megtartott másodfokú büntetőperben Bene László volt országos rendőrfőkapitány és Dobozi József, a Készenléti Rendőrség korábbi parancsnoka esetében új eljárást indítványozott, a többi vádlottra felfüggesztett börtönbüntetés, illetve pénzbüntetés kiszabását javasolta.
A Központi Nyomozó Főügyészség a tévészékház 2006. szeptember 18-19-ei ostrománál és az azt követő napokban, valamint az október 23-án a főváros utcáin történtekkel kapcsolatban jobbára mulasztással elkövetett katonai bűncselekmények miatt, 2013 február 9-én emelt vádat a három rendőrtábornok és tizenegy rendőrtiszt ellen. A Fővárosi Törvényszék pedig tavaly októberben meghozott elsőfokú ítéletébena legenyhébb szankcióban, megrovásban részesítette Gergényi Péter vezérőrnagyot, volt budapesti főkapitányt és egyik vádlott-társát, Mittó Gábort a 2006 őszi eseményekkel összefüggésben elkövetett cselekmények miatt. A volt budapesti főkapitány elöljárói intézkedés elmulasztása, a negyedrendű vádlott, aki a tévészékház ostrománál a rendőri erők helyszínparancsnoka volt, parancs iránti engedetlenség miatt kapott megrovást. Az ügyben megvádolt további tizenkét rendőrtiszt, köztük Bene László altábornagy, volt országos főkapitány és Dobozi József vezérőrnagy, a Rendészeti Biztonsági Szolgálat (Rebisz) volt parancsnoka esetében a bíróság megszüntette az eljárást. Ennek oka javarészt az volt, hogy bár a törvényszék szerint feltehetően történtek kötelességszegések, így a vádbeli cselekmények enyhébb, vétségi alakzata megállapítható lenne, ám az kilenc év elteltével már elévült, nem büntethető.
Az ügyészség súlyosabb büntetést kért a rendőri vezetőkre
A Fővárosi Ítélőtáblán megtartott mai nyilvános ülésen elhangzott, hogy az ügyészség képviselője már az elsőfokú ítélet kihirdetése után jelezte, hogy fellebbez az ítélet ellen. A fellebbviteli főügyészség képviselője, Csiha Gábor perbeszédében kifejtette, hogy Bene László egykori országos rendőrfőkapitány, Dobozi József volt Rebisz-parancsnok vonatkozásában az ügyész az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezését és új eljárás lefolytatását kérte. Azt azonban megjegyezte, hogy esetükben a hivatali bűnpártolás bűncselekménye is felmerülhet. Emlékezetes, a vádhatóság képviselője a tárgyaláson is utalt arra, hogy rendőri vezetők magatartásukkal gyakorlatilag azt üzenték beosztottjaiknak, hogy bármit megtehetnek, mert a bűncselekmények el lesznek tussolva. Noha a parancsnokoknak kötelességük lett volna fellépni a törvénysértő rendőrök ellen, ezt nem tették, így velük szemben a bűnpártolás gyanúja is felmerült. Súlyosabb büntetés kiszabását kérte a fellebbviteli főügyészség képviselője Gergényi Péter volt budapesti főkapitányra, valamint Mittó Gábor helyszínparancsnokra . Csiha Gábor mindkettőjük esetében felfüggesztett börtönbüntetést és pénzbüntetést indítványozott. A vádhatóság a székházostrommal kapcsolatban azt rója Gergényi Péter terhére, hogy tudnia kellett, hogy Mittó Gábor helyszínparancsnok nem hajtja végre a székház megvédésére vonatkozó parancsot, mégsem tett érdemi intézkedéseket a parancs végrehajtásáért. A tévészékház ostromát követő eseményekkel kapcsolatos vádpontok szerint pedig a csapaterős rendőri intézkedések során az alegységparancsnokok nem intézkedtek annak érdekében, hogy megelőzzék, félbeszakítsák, illetve utólag kivizsgálják alárendeltjeik brutális fellépéseit a sok esetben vétlen állampolgárokkal szemben. A többi vádlottra szintén felfüggesztett börtönbüntetés, illetve pénzbüntetés kiszabását javasolta az ügyész.
A védelem felmentést kért
A védők ügyfeleik felmentését indítványozták. Bene László ügyvédje, Kádár András védőbeszédében elsősorban azt hangsúlyozta, hogy a hivatali bűnpártolásnak még csak az elve sem merült fel korábban. Ha az ügyészség szerint ez a bűncselekmény a két vádlott terhére róható, akkor ennek valamennyi vádlott esetében fel kellene merülnie, erre azonban az ügyészség nem tett indítványt. Gulyás Gábor, Gergényi Péter ügyvédje kiemelte, védence semmilyen bűncselekményt nem követett el, majd hozzátette nem védence hibája, hogy nem sikerült megvédeni a Magyar Televízió székházát, hiszen a támadó tömeg többszörös túlerőben volt, az ott tartózkodó - hiányos felszerelésű - rendőri erők pedig kevesen voltak. Utóbbiért azonban a védő szerint nem Gergényi volt a felelős. Bárándy Péter, Dobozi József ügyvédje az elsőfokú ítélet helybenhagyását kérte. Szabálytalanságok, mulasztások történhettek, de olyan aktív magatartás nem, amely bűncselekménynek bűnsegédje lehetne a volt parancsnok, emiatt indokolt a felmentése - tette hozzá. A per ötödrendű vádlottjának védője azt mondta: az ügyészség erőlteti az álláspontját, és felvetette, hogy a vádiratot nem is az az ügyész nyújtotta be, aki az elsőfokú tárgyaláson képviselte a vádhatóságot, hanem esetleg a feljebbvalói. Reagálva az ügyészség hatályon kívül helyezésre irányuló indítványára, azt kérdezte: ha tíz év alatt nem sikerült az ügyészségnek jogilag rendbe tennie ezt az ügyet, akkor vajon mi várható egy megismételt eljárástól?
Gyurcsány ártatlannak tartja a rendőri vezetőket
Érdemes megemlíteni, hogy az elsőfokú perben Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnököt is tanúként hallgatta meg az elsőfokú bíróság. A Demokratikus Koalíció jelenlegi elnöke a tárgyaláson elmondta, ártatlannak tartja a megvádolt rendőri vezetőket. A DK jelenlegi elnöke, aki 2006 őszén, saját nyilatkozata szerint több alkalommal is közvetlenül tárgyalt rendőrségi vezetőkkel, olyan kijelentést is tett, hogy “a rendőrök maximum hibákat, de nem törvénysértéseket követtek el”. A PestiSrácok.hu-hoz eljutott írásbeli indoklás szerint Gyurcsány emellett még úgy vallott, hogy az őszödi beszéd nyilvánosságra kerülése után, akkori kabinetfőnöke, a későbbi titokminiszter, Szilvásy György által összehívott Nemzetbiztonsági Kabinet, “sem a kormány, sem ő nem kapott olyan információt a titkosszolgálatoktól, hogy valamilyen törvénytelen akció készülne”. A tárgyaláson Gyurcsány még azt is kijelentette, ezt nekik az azóta már kémkedés miatt első fokon börtönre ítélt volt kémfőnök, Galambos Lajos is megerősítette. Kiss Károly tanácsvezető bíró azonban arra hívta fel a DK jelenlegi elnökének figyelmét, hogy szavainak teljes mértékben ellentmond, hogy Galambos úgy nyilatkozott, “a szolgálatoknak voltak információi arról, hogy egyesek törvénysértésekre készülnek”. Az indoklásban az is megtalálható, hogy a Wikileaks-iratok szerint a tévészékház ostromakor és 2006. október 23-án „izraeli ügynökök és kommandósok azonosító jelvény nélkül” Budapesten voltak, ám Gyurcsány úgy vallott, neki erről nem volt tudomása és válaszában azonnal az akkori ellenzéket támadta, miszerint “az Amerikai Nagykövetség azt jelentette, hogy a Fidesz elnökéhez közvetlen kötődő körök állnak a Budapesten kirobbant zavargások mögött”.
A per további védői perbeszédekkel november 14-én folytatódik.
Címlapfotó: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok.hu
