Demszky Gábor szerint Demszky Gáboron kívül senki sem tiszta a négyes metró ügyében
Tudja, mi a közös az Állami Számvevőszékben, az OLAF-ban, az Alstomban, a Siemensben, a Strabagban, az első és a második Orbán-kormányban, Donald Trumpban, Vlagyimir Putyinban, a fővárosi önkormányzat jogászaiban és műszaki szakembereiben? Ők mindannyian tehetnek róla, hogy Demszky Gábort most újra elővették a négyes metró ügyében, maga Demszky Gábor viszont patyolattiszta. A volt főpolgármester legalábbis nagyjából ezt mesélte el a Budai Liberális Klub elkötelezett nyugdíjas hívei előtt hétfő este.
Az Orbán Viktor, Donald Trump és Vlagyimir Putyin nevével fémjelzett, „igazságon túli világra jellemző az a dokumentum, amit az OLAF előállított” – közölte Demszky, visszautasítva a személyével kapcsolatban felmerült gyanúsítgatásokat. Nem is vettük észre, de rendkívüli módon megnövekedhetett Orbán Viktor befolyása, hiszen az egykori SZDSZ-es főpolgármester szerint az Európai Bizottsággal amúgy változatos viszonyt ápoló magyar miniszterelnök diktál immár az OLAF-nak is. Demszky Gábor ugyanis azt nehezményezte, hogy az „Orbán Viktor szájíze szerint” elkészített, 2010-es Állami számvevőszéki jelentés „egy az egyben visszaköszön” az OLAF-jelentésben. Magával hozta jogi képviselőjét, Magyar Györgyöt is, akivel tandemben ragozták, hogy az OLAF-jelentés amúgy semmire sem jó, nemhogy vádnak, de még gyanúsításnak is kevés, és az OLAF-nak különben sincs semmilyen komoly jogköre, csak javaslatokat tesz az EU tagállamainak. Úgy tűnik, megingott Demszky Gábor bizalma az Európai Unió intézményrendszerében.
Nem okoztak anyagi hátrányt, legfeljebb 56 milliárd forintot
Az egykori városvezető hangsúlyozta, hogy a rendőrségi nyomozás a feljelentések ellenére nem talált bűncselekményt, ezért 2012-ben le is zárták. Azt egyébként nem tagadta a volt főpolgármester, hogy 56 milliárd forint valóban kikerült a metróépítés elszámolható költségei közül bizonyos szabálytalanságok miatt, csakhogy a közlése szerint ezek „nem okoztak anyagi hátrányt”, csupán annyi volt a gond, hogy a közbeszerzési eljárások a magyar a jognak megfeleltek, de az EU-s szabályoknak nem. Demszky enyhítő körülményként hozta fel, hogy ilyen léptékű beruházásra korábban nem volt példa Magyarországon, így a jogászokat és a műszaki szakembereket is túl nagy kihívás elé állította. Azt elismerte, hogy történhettek pénzügyi visszaélések a projekt körül, erőteljesen utalva rá, hogy az olyan óriáscégek sem szentek, mint az Alstom, a Siemens, a Strabag vagy a Swietelsky. Ezen az estén csak egy szent jutott be a Budai Liberális Klubba.
Az Orbán-kormányok miatt drágult a projekt
A kellemetlen kérdések elől rendre kitérő, illetve az azok által firtatott dolgokról nem tudó Demszky gyalázatosnak nevezte, hogy az OLAF őt nem hallgatta meg a jelentés elkészítése előtt, most pedig felajánlotta a segítségét a kormánynak. Mindezt a magyar érdekre hivatkozva tette, ám nem számít rá, hogy a kormány igénybe venné azok segítségét, akik „ehhez értenek”. És ebből a szakértelemből fel is villantott egy keveset, amikor elmagyarázta a beruházás rendkívüli drágulásának okait. Ezek egyrészt az eredeti tervekben nem szereplő, nem bányatechnológiával elkészült megállók, amelyek védelmében Demszky áradozva mondta el, milyen csodaszépek.
A drágulás legnagyobb tételét – 125 milliárd forintot – mégis az 1998 és 2014 közti infláció okozta az eredetileg összesen 151 milliárdra taksált metróépítésben, amiért leginkább a projektet „megfúró” első Orbán-kormányt, valamint a 2010 utáni kormányzatot és városvezetést tartja felelősnek Demszky. Okfejtéséből nyolc dolog maradt ki: 2002, 2003, 2004, 2005, 2006, 2007, 2008 és 2009. Erről az időszakról csak annyi derült ki, hogy rendkívül magas volt az infláció, arról azonban sajnos egy szó sem esett, hogy ekkor miért nem építette meg a négyes metrót az MSZP–SZDSZ kormánnyal szövetséges SZDSZ–MSZP városvezetés.
Orbán Viktor mozgatja az OLAF-ot is
Az egész bő egyórás magyarázkodás elég csekélyke meggyőzőerővel bírt. Talán segített volna, ha Demszky magával hozza egykori kommunikációs igazgatóját, a négyes metró projekt kommunikációjában is szerepet vállalt, de ma már inkább irodalomtörténeti ponyvában nyomuló Nyáry Krisztiánt is. Éppen azon kezdtünk tanakodni, hogy miért jön el önszántából 60-70 érdeklődő egy ennyire unalmas és semmitmondó szócséplést végighallgatni, és bedobni 500-1000 forintot a perselybe, amikor végre izgalmasabb témára terelte a szót Dési János moderátor: Demszky Gábor politikai felelősségére. Kiderült, hogy az Orbán-kormány és a Fidesz csak politikai tőkét akar kovácsolni az ügyből a 2018-as választásra, ezért melegítették fel az ügyet – tehát ezek szerint a magyar kormány vagy a Fidesz utasította az OLAF-ot a jelentés kidolgozására és nyilvánosságra hozására. Megtudtuk, hogy Demszky Gábort nem terheli erkölcsi felelősség, hiszen az ő tudtával nem történtek pénzügyi visszaélések. Még jobb érv hangzott el a politikai felelőssége ellen. Magyar György szerint Demszky Gábor politikai felelőssége nem is értelmezhető a főpolgármestersége idején Budapesten történt dolgok ügyében, hiszen 2010 óta már nem közszereplő. A végső érv aztán feltette a koronát a meglehetősen langyos és fájóan sok információt nélkülöző előadásra, és ezzel sikerült igazán szabad, demokrata kontextusba helyezni az egész négyesmetró-ügyet: Budapest a 2002-es választáson megbuktatta Orbán Viktort, aki ezt sosem bocsátja meg a fővárosnak.
