A Momentum és az ellenzék viccet csinált a népszavazásból - Tarlós és a fővárosi jobboldal bedobja a törölközőt
A baloldali pártok és a Momentum minden bizonnyal kellő számú érvényes aláírást gyűjtött össze a budapesti olimpiáról szóló fővárosi népszavazáshoz, a referendumot várhatóan mégis lefújják, hiszen annak a politikai kabarén kívül nem sok értelme maradt - értesült a PestiSrácok.hu budapesti forrásokból, de Tarlós István legfrissebb nyilatkozata is ezt a forgatókönyvet erősíti meg. A törvényben meghatározott határidők miatt a népszavazásra ugyanis a Nemzetközi Olimpiai Bizottság a budapesti pályázatról szóló őszi döntésével nagyjából egy időben kerülhetne sor, így a referendum - vélik a fővárosi stratégák - a polgárok érdemi döntése helyett csak politikai hecckampányra, Budapest teljes blamálására lenne alkalmas a NOB előtt. A Momentum elnöke, Fekete-Győr András ugyanakkor derűlátó, párttá alakulva szeretnék felhasználni a népszavazási aláírásgyűjtés hozta népszerűségüket. Támogatókban nem lesz hiány, portálunk értesülése szerint a Momentum máris meghívást kapott az A38 hajóra, a Magyar Nemzet Szalonba. Ezeket a zárt körű összejöveteleket az avatottak Simicska Lajos politikai boszorkánykonyhájának tartják.
Az aláírások számát ismeri, de nem ismeri még a kormány álláspontját az olimpiáról és a népszavazásról - mondta az Indexnek Tarlós István főpolgármester. A fővárosi vezető mindezt azután jelentette ki, hogy a Momentum Mozgalom a péntek délutáni határidőig, 266.151 aláírást gyűjtött össze a 2024-es budapesti olimpia ellen. A Fővárosi Választási Bizottságnak 45 napja van ellenőrizni a szignók érvényességét.
Budapest főpolgármestere azt is elárulta, döntése bejelentése előtt beszél Orbán Viktor miniszterelnökkel és Borkai Zsolttal, a Magyar Olimpiai Bizottság elnökével.
Ha tényleg így van, és mindenki visszalép, és mindenki rá néz, akkor ő ki fogja mondani, amit kell, és szerdán beviszi a fővárosi közgyűlés elé az olimpia visszavonásáról szóló javaslatot
- idézte az Index Tarlós Istvánt.
Momentum: Gyávaság, amit Tarlós fontolgat
U-görbét írt le az aláírásgyűjtés, az elején sokan jelentkeztek, a közepén alábbhagyott a lelkesedés, majd a végén ismét felpörgött az érdeklődés – mondta el Fekete-Győr András az aláírásgyűjtésükről, és most úgy véli, hogy tudnak mozgósítani nagyjából félmillió embert is, amennyi a népszavazás eredményességéhez szükséges lehet majd. Ha viszont Tarlós István visszavonná a pályázatot, azt úgy értékelné, hogy elérték a céljukat, ugyanakkor gyávaságnak nevezné, mert ezzel elvenné az emberektől a vita lehetőségét. A Momentum saját bevallása szerint mintegy 200 ezer aláírást szedett össze, az LMP 33 ezret, a Kétfarkú Kutyapárt négyezret, az Együtt és a Párbeszéd is tízezret adott hozzá, az MSZP-sek pedig egyénileg gyűjtöttek, de nem tudni, pontosan mennyit.
Fekete-Győr András főfoglalkozású Momentum-elnök szerint a 40 év szocializmus alatt körénk épített falat 27 év alatt sem sikerült lebontani, de szerénytelenül kijelentette, hogy az ő sikeres népszavazási kezdeményezésük kiütötte belőle az első téglát. Szerinte azért gyűlt össze 266.151 aláírás, hogy olimpia helyett modern kórházakra és sikeres, jól felszerelt iskolákra költsük ezt a pénzt.
Dobjuk el a jobboldali-baloldali szembenállást, és egyezzünk ki egymással! Foglalkozzunk együtt a problémákkal, és keressünk közös megoldást!
– szólított fel Fekete-Győr, majd elmondta a populista mesét arról, hogy mindenki csatlakozzon hozzájuk, függetlenül attól, hogy fiatal vagy idős, férfi vagy nő, szegény vagy gazdag, és együtt oldják meg a problémákat. Ezek szerint a Momentum egy olyan csodaszervezet (hamarosan párt), amely kivétel nélkül mindenkit és mindenkinek az érdekeit képviselni tudja. Ezt sem először halljuk, hiszen minden párt ezt állítja magáról, csak így végképp rejtély, hogy miben különbözik a Momentum az összes többi párttól, leszámítva, hogy most éppen őket imádja körül a balliberális sajtó.
Olyan országban élünk, amelyben az emberek félnek véleményt nyilvánítani
– ezt is hozzátette az elnök, arra utalva, hogy még több aláírásuk lenne, ha nem tartotta volna vissza az embereket a félelem. A rendszerváltás befejezéséről és az elmúlt 27 kudarcáról is szónokolt Fekete-Győr András a sajtó képviselői előtt, a meglévő pártok segítségét viszont örömmel fogadta el a mozgalom. Erre a felvetésre úgy válaszolt, hogy ez egy közös nemzeti ügy, amelybe bárki beszállhatott.
A PestiSrácok.hu megkérdezte, mire alapozza a Momentum, hogy a magyar gazdaság 7 év múlva nem bírná el az olimpia megrendezését. Fekete-Győr válasza szerint a PwC (PricewaterhouseCoopers) tanulmány 774 milliárdos közvetlen költséggel számol, de nem számol a korrupciós eséllyel, és szerinte a korrupció miatt négyszeresére nőnének a valós kiadások.
Arról is érdeklődtünk, hogy miért csak az athéni és a riói helyszíneket mutogatták az olimpiaellenes elrettentő kampány során, és a londoni vagy pekingi létesítményeket miért nem? Fekete-Győr András szerint Görögország hasonló méretű és gazdasági állapotú, mint Magyarország, ezért adta magát az összehasonlítás, csakhogy ebből az okfejtésből kimaradt, hogy Görögország sportéletének színvonala – így a sportlétesítményei kihasználtsága is – jóval elmarad Magyarországétól. Riót negatív példaként említette a Momentum elnöke, mondván nálunk jóval nagyobb ország volt a rendező, mégis mivé lettek a helyszínek az olimpia után, London esetében viszont ellenkező előjellel mondta érvként, hogy Budapestnél jóval nagyobb és tehetősebb városról van szó, amely ezért ki tudta használni a létesítményekből fakadó lehetőségeket. Rio és London hasonlóan nagy méreteiből és az olimpia utáni teljesen eltérő sorsából egyébként éppen az tükröződik, hogy a létesítmények későbbi sorsa nem okvetlenül a város méretén múlik, de erről nem ejtett szót Fekete-Győr. Inkább azt hangsúlyozta, hogy nem gondolják, hogy Budapesten sikerülne kihasználni az olimpia után az arra megépülő létesítményeket. Ezeknek a nagy többsége viszont akkor is fel fog épülni a sportolói és versenyigények miatt, ha nem lesz olimpia.
Momementum in da house
A PestiSrácok.hu több cikket is szentelt annak a témának, hogy mennyiben tekinthető civil mozgalomnak a valóban jórészt fiatalokból verbuválódott Momentum, hiszen a háttérben, egyfajta spindoktorként a szoclib nómenklatúra nagyágyúi tűntek fel, köztük a Gyurcsány-Medgyessy-kormányok két fontos alakja, a privatizációs machinációkon meggazdagodott Haris Éva és a szintén nagy bűvész Szabó Pál volt miniszter. A kipróbált elvtársak segítségét a Momentum vezetői portálunknak nem is tagadták, ám állították, hogy jelenlétük alapvetően nem befolyásolja a szervezet irányvonalát. Úgy tudjuk, most még komolyabb pártfogója akadt Fekete-Győr Andrásék mozgalmának, meghívást kaptak ugyanis a Magyar Nemzet Szalonba. Ezek a zárt körű találkozók az A38 hajón folynak és céljuk - az avatottak szerint -, hogy kialakítsák az ellenzék fő mecénásává lett Simicska Lajos körüli politikai erőteret.
Az ellenzék is jól tudta, hogy ennek így semmi értelme
Csak a kormányon szerettek volna fogást találni a Momentum mozgalom köré csoportosuló pártok és a mozgalom ötletgazdái, hiszen az olimpiáról szóló érdemi népszavazás esélye már elúszott - így vélekedtek a PestiSrácok.hu által megkérdezett fővárosi jobboldali politikusok, akik borítékolják, hogy a Fővárosi Közgyűlés - Tarlós István javaslatával összhangban - az olimpiai pályázat visszavonásáról fog dönteni. Tarlós István egy hete a PestiSrácok.hu-nak adott interjúban is világossá tette, hogy mindenben tiszteletben tartja a budapesti szavazók akaratát és azt is helyesnek gondolja, hogy a vidék Magyarországának ne legyen beleszólása az olimpia kérdésébe, hiszen arra városok és nem országok pályáznak. Ismert, hogy az olimpiai pályázat benyújtásakor, de még a 2010-es kormányváltás előtt is, a teljes budapesti politika - az MSZP-től a Fideszig - támogatta az olimpia ötletét. A mostani népszavazási kezdeményezésnek az ellenzék váratlan pálfodulása ágyazott meg, miközben - figyelmeztetnek forrásaink - a baloldali politikusok pontosan tudták, hogy népszavazásra jó erkölcscsel csak a pályázat benyújtásakor és nem annak nemzetközi elbírálásakor lehet vállalkozni. Ha a bíróság jóvá is hagyná a referendumot, a Fővárosi Közgyűlés a törvényi határidők miatt csak augusztusra, vagy szeptemberre tudná kiírni a voksolást, ami így teljesen egybeesne a Nemzetközi Olimpiai Bizottság döntésével, s így csak a magyar pályázat blamálására volna alkalmas - függetlenül a népszavazás eredményétől.
Fotók: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok.hu
