A bíróság szerint jogszerű volt Kishantos hasznosítása
A Fővárosi Törvényszék a Kishantos-ügyben jogerős ítéletében kimondta, az állam tulajdonában lévő földterületek hasznosítása jogszerű volt - írja közleményében a Földművelésügy Minisztérium (FM). Emlékezetes, korábban az Alkotmánybíróság is megalapozottnak találta a Fővárosi Törvényszék aggályait, emiatt a kishantosi civilek az Európai Bírósághoz fordultak.
Mint az FM közleményében fogalmaz, végérvényesen eldőlt, hogy a Magyar Állam törvényesen járt el az állami földterületek hasznosítása során. A Fővárosi Törvényszék döntésével megerősítette az Alkotmánybíróság korábbi döntését, mely szerint az állami földterületek hasznosítása az Alaptörvény előírásaival összhangban történt, tehát a 2010 után kialakított állami földhaszonbérleti pályázati rendszer teljes mértékben jogszerű. Mint fogalmaznak, „bebizonyosodott, hogy a teljes ellenzék alaptalanul vádolta a Nemzeti Földalapkezelő Szervezetet törvénytelenséggel”.
A Fővárosi Törvényszék is aggályosnak találta a pályázati eljárást
Emlékezetes, 2016 októberében a Fővárosi Törvényszék az Alkotmánybírósághoz fordult a kishantosi földhaszonbérletekkel kapcsolatban, egyidejűleg felfüggesztette a másodfokú tárgyalást az AB eljárásának befejeztéig. A Fővárosi Törvényszék akkor azt kérte, az AB állapítsa meg a Nemzeti Földalapról szóló törvény egyes szakaszainak, valamint a Nemzeti Földalapba tartozó földrészletek hasznosítását szabályozó kormányrendelet egyes rendelkezéseinek esetleges alkotmányellenességét és nemzetközi szerződésbe ütközését.
A törvényszék korábbi közleményében felidézte, a perben a Kishantosi Vidékfejlesztési Központ Közhasznú Nonprofit Kft. annak megállapítását kérte, hogy jogszabálysértőek a 2012-ben a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet által közzétett haszonbérleti pályázati felhívások és a lefolytatott pályázati eljárások. Az eljáró bírói tanács szerint a kifogásolt rendelkezések sértik a jogállamiság és a jogbiztonság elvét. A Nemzeti Földalapról szóló törvényben felsorolt földbirtok-politikai irányelvek vonatkozásában ugyanis nincs olyan jogszabályi rendelkezés, amely egy objektív, átlátható, a pályázatok értékelésekor irányadó, mindenki számára előzetesen megismerhető, utólag is ellenőrizhető követelményrendszert határozna meg.
Az Európai Bírósághoz fordultak
Az Alkotmánybíróság 2016. decemberi ítéletében megalapozatlannak találta a Fővárosi Törvényszék indítványát. A döntés nyomán a kishantosi biogazdaság képviselői és GreenPeace az Európai Bírósághoz fordultak, mivel véleményük szerint a bírói testület sem volt egységes a döntés megszülése kapcsán. A zöld szervezet továbbra is osztja a Fővárosi Törvényszék korábbi véleményét, mely szerint a Nemzeti Földalapkezelő Szervezetre (NFA) vonatkozó NFA-törvény és az állami földek hasznosításáról szóló kormányrendelet egyes részei az Alaptörvénybe és az ENSZ Korrupció elleni egyezményébe ütköznek. Mint fogalmaztak, „meggyőződésünk, hogy a Fővárosi Törvényszék bírója ítélte meg helyesen az ügyet, és elszomorítónak találjuk az Alkotmánybíróság három tagja által képviselt határozatot. De Kishantos és a Greenpeace ezúttal sem hátrál meg. Továbbra is kiállunk az egész magyar vidék jövőjéért, és a kishantosi biogazdaság igazáért az Európai Bíróságon küzdünk tovább”.
Az FM szerint ismét precedensértékű döntés született
Az FM közleménye szerint mivel a Fővárosi Törvényszék egyértelművé tette, hogy az állam tulajdonában lévő földterületek hasznosítása jogszerűen történt, a pályázati felhívások, kiírások nem ütköztek jogszabályba, ennek megfelelően a pályázati eljárások során nem történt olyan szabálytalanság, ami a megkötött szerződések érvényességét befolyásolta volna. Az FM közleményében hangsúlyozza, az Alkotmánybíróság mellett a Törvényszék is megfelelő iránymutatást adott Kishantos-ügyben, ezért elvárják, hogy az ellenzéki pártok kérjenek bocsánatot azért, mert évekig félrevezették a közvéleményt.
Forrás: FM közlemény/MTI/GreenPeace; fotó: 444.hu
