Mulandó a Momentum baloldali népszerűsége
Már nem arat osztatlan sikert ellenzéki körökben a Momentum Mozgalom, elképzelhető, hogy egyre többen látják meg benne a konkurencia színrelépését. Szigetvári Viktor, az Együtt politikusa és Tóta W. Árpád, a HVG mélyen baloldali publicistája egy időben támadta be az új pártot.
Szigetvári a „politikusellenes rasszizmust” olvasta Fekete-Győr András fejére, ami szerinte nem több népszerűsködő populizmusnál. Az Együtt korábbi elnöke úgy véli, a fiatal mozgalom fiatal elnökében nincs meg a bátorság ahhoz, hogy merjen elmagyarázni bonyolult dolgokat is, ezért nyúl a könnyebben kommunikálható, egyszerű jelszavakhoz.
Nem lesz abból semmiféle megújulás, ha a politikusellenes rasszizmus bűnében meghenteregve a fiatal magyar elit egy tagja elitellenesnek hazudja magát
– vonta le a következtetést Szigetvári, aki szerint a 2018-as választások sorsát eldöntő kiábrándult és bizonytalan választók nem indulatokat igényelnek, hanem őszinte válaszokat és tisztességes politikát, jobb életet. Azt is sejtetni látszik, hogy az Együtt nem igazán bízik a saját erejében, mert új együttműködések, új választói koalíciók építését szorgalmazta a mostani, „bonyolult bajok” közepette.
Tóta W. megvédi a baloldali eszmét
Tóta W. Árpád lelkébe is retorikailag sikerült belegázolnia a Momentumnak, de alapvetően máson szakadt el nála a cérna, mint Szigetvárinál. A HVG sportgyűlölő publicistája hangsúlyozta, hogy az olimpia megakadályozásáért érzett hála nem biankó csekk, így nem néz el mostantól bármit Fekete-Győréknek. Kiakadt azon, hogy a Momentum saját elmondása szerint a jobb-bal szembenállást akarja meghaladni, és mint írja, ezt nevezték már harmadik útnak, nemzeti baloldalnak, volt „se nem jobb, se nem bal, keresztény és magyar”.
<…> aztán van ehhez egy komplett gyűjtemény a néhai LMP hagyatékában. A legáthatóbb szagú jelzés szerint pedig ez itt a centrális erőtér. Meg van haladva jobb- és baloldal, ehhez ti nem kelletek.
Tóta W. úgy gondolja, lehet ugyan kutyulni valamiféle ideológiai csokrot, de az előbb-utóbb a következetesség rovására megy, ezért jó, ha van valamilyen világnézete az embernek.
Oké, hogy már mind foglalt, de az se tartható sokáig, hogy nem gondolunk semmire, mert annyira eredetiek vagyunk.
„Az elvek megkönnyítik az egyenes beszédet, óvják a személyiség integritását, és elejét veszik az olyan hibáknak, mint amikor a hétmérföldesre nőtt arc odaveti másfélmillió embernek, hogy nekik nincs pozitív nemzetképük” – folytatja, és itt bukik ki, hogy igazán mi a tüske a körme alatt. Az, hogy a Momentum szerint a baloldalnak nincs pozitív nemzetképe. Ezért dühödten kelt ki Tóta W. a baloldal bevett idegenszívűzése ellen, majd lényegében a Momentum feleslegessége mellett érvel, hiszen – mint írja – ha túllépnek a hangzatos, de üres retorikai húzásokon, és elvek mentén kezdenének beszélni a nemzetképről, a külpolitikai viszonyokról, egészségügyről, oktatásügyről, akkor „nehéz olyat mondani, amit ne képviselne évek óta a létező ellenzék”. Végül leszögezi, hogy igazából nem is volt szükség erre az új pártra, mert ez nem a rendszerváltás befejezése, csak a hordalékának a felöklendezése. Lehet, hogy az elkötelezetten baloldali Tóta W. a baloldaltól várja a rendszerváltás befejezését, amire az sem 1994-1998, sem 2002-2010 között nem volt képes. Vagy igazából jó neki így, befejezetlenül.
Forrás: hvg.hu, facebook.com/Szigetvári Viktor
