Pesti Srácok

„Sáskahad”, „háttérhatalom”: 2014-ben még brutálisan leszámolt volna Soros „civiljeivel” a Jobbik

„Sáskahad”, „háttérhatalom”: 2014-ben még brutálisan leszámolt volna Soros „civiljeivel” a Jobbik

A „különféle jogvédő szervezetek sáskahada” elleni kemény fellépést ígért 2014-es választási programjában a Jobbik, az egykori nemzeti radikális párt. A „Kimondjuk. Megoldjuk” című pártprogramban Vonáék orosz mintára ügynökszervezetté nyilvánították volna a George Soros spekulánshoz köthető „civil” szervezeteket, például a TASZ-t, a Helsinki Bizottságot vagy éppen az Amnesty Internationalt. Ám három év nagy idő: mára a Jobbik a Soros „janicsárképzőjeként” is emlegetett CEU előjogainak védelmében aláírta a balliberális pártok alkotmánybírósági beadványát. Vona Gábor szerint ez a „demokrácia ünnepe”.

A választási programokat valamennyi párt esetében érdemes kellő fenntartással kezelni, hiszen sokszor olyasmit ígérnek, amit végül – akár önhibájukon kívül – nem tudnak teljesíteni, vagy csak részben. Egészen más lapra tartozik, amikor egy párt 180 fokos fordulatot végrehajtva megtagadja vállalásait, és azok ellenkezőjét kezdi hirdetni. Így van ezzel a Jobbik is, amely 2014-es választási programjában még egészen másként állt George Soros magyarországi kitartott szervezeteihez, mint most, amikor az amerikai spekuláns egyetemének védelmében aláírják a balliberális pártok alkotmánybírósági kezdeményezését. A 2014-es választásokra készült „Kimondjuk. Megoldjuk.” című programfüzet két helyen is foglalkozik a „civilekkel”. A közbiztonsági fejezetben (a belinkelt dokumentum 46. oldalán) azt ígérték:

A „sáskahadnak” titulált „civil” jogvédő szervezetekre a cigány–magyar együttéléssel foglalkozó fejezetben is kitérnek (31. oldal). Ráadásul olyan, szókimondó nyelvezettel teszik mindezt, hogy attól ma már valószínűleg elhatárolódnának:

PestiSracok facebook image

Vona: Ez a „demokrácia ünnepe”

A Jobbik politikusai napok óta próbálják magyarázni, hogy valójában nem nemzetárulás George Soros egyetemének előjogait védeni. Vona Gábor pártelnök keddi sajtótájékoztatóján egyenesen a „demokrácia ünnepének” nevezte, hogy csatlakoztak a balliberális pártok kezdeményezéséhez. Mint fogalmazott:

Hozzátette: tiszteletben tartja, ha valaki emiatt nem akar többé a Jobbik része lenni, ő azonban semmilyen kilépés hatására nem változtat a mostani irányvonalon. Ezzel arra reagált, hogy – miként arról a PestiSrácok.hu elsőként beszámolt – a CEU-ügy kapcsán minden tisztségéről lemondott, és kilépett a Jobbikból Sarkadi Attila, a párt pomázi elnöke. De nemcsak nála telt be a pohár: Borbély Zsolt Attila, a Jobbik nemzetpolitikai kabinetjének egykori vezetője is hátat fordított a pártnak. Ő múlt heti Facebook-bejegyzésében azt írta:

Borbély egyébként a köztévében, illetve a szerdai Magyar Időkben megjelent publicisztikájában részletesen kifejtette álláspontját a témában, közben pedig Szávay Istvánnal, a Jobbik országgyűlési képviselőjével is komoly csörtét vívott az interneten.

Szávay István kedden a parlamentben; Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd

Árulás után vádak

A legjobb védekezés a támadás jegyében a Jobbik úgy próbálja elterelni a figyelmet Soros-ügyi pálfordulásáról, hogy nekimegy a kormánynak. Az Országgyűlés keddi ülésén Szávay István napirend előtti felszólalásában azt kérte számon a kormányon, miért áll törvények felett a CEU, miért nem indítanak eljárást George Soros ellen hűtlenségért, ha tényleg beleavatkozik a magyar belügyekbe, és miért akarják odadobni egy jó felvetést tartalmazó, de rosszul megszövegezett törvénnyel a határon túli civil szférát a román nacionalizmusnak. Szávay szerint a kormány csak hiszterizálni akarja a közvéleményt.

Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára a távirati iroda tudósítása szerint azt válaszolta: a Jobbikot hallgatva azt lehet gondolni, a párt vezetői úgy döntöttek, túl sok az alapszervezet, ezért minden héten mondanak valamit, ami miatt egy-egy alapszervezet feloszlatja magát. Szóvá tette, hogy a Jobbik Gyurcsány Ferenccel és az MSZP-vel ír alá beadványokat. Szerinte a Jobbik magatartása és az egykori SZDSZ magatartása között nem sok különbséget lehetne találni. Kitért arra, hogy az Egyesült Államokban évtizedek óta létezik egy szigorú átláthatósági törvény, Magyarországon a civil szervezeteknek ennek csak töredékét kellene teljesíteniük. Rögzítette, Magyarországon senkinek nem kell félnie, de a törvényeket mindenkinek be kell tartani.

Vezető képünkön Vona Gábor látható 2014 februárjában, kezében a mára megtagadott választási ígéretfüzettel

Ajánljuk még

"Büszke vagyok rá, hogy pályafutásom során nem tettem rosszat egy kollégámnak sem" - A születésnapos Stefka István a Polbeatben

‎Polbeat 2023 június 10.
Rendhagyó Polbeatet szerveztünk Stefka István 80. születésnapjára a Revolution '56 Szabadságharcos Sörözőbe, ahol a PestiSrácok.hu-s csapat mellett Stefka régi barátja és harcostársa, Alexa Károly irodalomtörténész, író, illetve a konzervatív televíziózás nagy, a rendszerváltoztatás utáni - a Horn-Kuncze-kormány által teljesen felszámolt - korszakának két jeles alakja (egyben az ünnepelt akkori munkatársa), Mátyássy Andrea és Dézsy Zoltán is elmondta méltatását, visszaemlékezését. Megszólalt továbbá Stefka István felesége, Naszályi Kornélia és egyik lánya, Stefka Nóra, továbbá Ambrózy Áron, Szabó Gergő és Szalai Szilárd. A Huth Gergely által celebrált rendkívüli adást végül egy fergeteges köszöntés követte, a tortát és a pezsgőt Stefka István kedvenc együttesének, az AC/DC-nek a dübörgésére hozták be a kollégák.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Basszgitáron a postabankos Princz, a zongoránál Presser – Amikor nem nekünk, hanem neki írták a dalt

A Hálózat 2020 április 4.
Emlékeznek arra a jelenetre, amikor Johnny Fontane megjelenik Don Corleone lányának esküvőjén, és elénekel pár dalt a Keresztapában? Persze segítséget is kért az amúgy Frank Sinatráról mintázott figura. Ha volt merszünk a Postabank néhai királyát, Princz Gábor bankvezért keresztapának nevezni az előző cikkünkben, akkor miért ne mondanánk ki, hogy az ő udvari zenésze Presser Gábor volt? Presser nem csupán slágert írt Princz Postabankjának (ez volt az egész ország által ismert Ezt egy életen át kell játszani), de Princz másik bizalmi embere, Kende Péter szerint még külön zenekaruk is volt, amellyel a Postabank bulikon játszottak. A vezér basszusgitározott, Presser pedig zongorázott. A zseniális zenész amúgy bekerült abba a postabankos tanácsba is, amelybe Mester Ákos, Forró Tamás és a már említett Kende is tartozott. Erős névsor. Ők ügyeltek az elvileg konzervatív Magyar Nemzetre a kilencvenes évek közepén... Szürreális az egész, mégis igaz. A KISZ-ből érkezett, moszkovita Princz Gábornak szüksége volt az arculatfestésre. Kultúremberként tetszelgett, és ehhez megkapta a segítséget az általa támogatott, zömmel liberális értelmiségtől. A milliárdok közben eltűntek, de a zene szólt. Folytatjuk a Postabank történetét.