Pesti Srácok

Hat külföldi egyetemnek visszavonták a működési engedélyét, a többiekkel egyeztetnek

Hat külföldi egyetemnek visszavonták a működési engedélyét, a többiekkel egyeztetnek

Az EMMI munkacsoportja a felsőoktatási törvénymódosítás lehetséges következményeit fogja elemezni az érintett külföldi egyetemekkel együtt – közölte a PestiSrácok.hu-val Palkovics László oktatásért felelős államtitkár. Itt nem csak a CEU-ról van szó, hanem a többi intézményről, összesen egyébként 22-ről, ugyanis 6-nak visszavonták a működési engedélyét, tette hozzá. A grémium feladata, hogy minden felmerülő kérdést megválaszoljon ezen felsőoktatási intézmények részére.

A felsőoktatási törvénymódosítás a kiindulási alap, de jelenleg 3 ügy zajlik - nyilatkozta Palkovics László oktatért felelős államtitkár egy más témában tartott, mai sajtótájékoztatón. Elmondta, Altusz Kristóf európai és amerikai kapcsolatokért felelős helyettes államtitkár végzi az Európai Gazdasági Térségen (EGT) kívüli országok egyetemeivel a kapcsolatfelvételt, tudomása szerint már megkezdődött az egyeztetés az érintett négy tengerentúli ország nagykövetségével. Jelezte, azt is, hogy a most létrejött munkacsoport feladata az egyetemeket érintő felsőoktatási törvény módosítás következményeinek elemzése az intézményekkel közösen. A harmadik ügy pedig a Magyarország ellen indult kötelezettségszegési eljárás.

A testület feladata a felsőoktatási törvénymódosítás következményeit tárgyalni az egyetemekkel illetve a Magyarország ellen indult kötelezettségszegési eljárást elemezni - szögezte le az államtitkár. Hozzátette azt is, a kötelezettségszegési eljárásra reagálni azonban majd az Igazságügyi Minisztérium fog 30 napon belül.

Palkovics kifejtette: a munkacsoport több minisztérium között jött létre. Tagjai: az Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI), az Oktatási Hivatal, a Nemzetgazdasági Minisztérium és az Igazságügyi Minisztérium szakértői. Feladatuk, hogy minden, az egyetemek részéről felvetődő kérdésre válaszoljanak, köztük a munkáltatói jogokat érintőket is.

PestiSracok facebook image

Ők fogják elemezni a jogszabályalkotás, vagyis a felsőoktatási törvény oldaláról és az európai uniós pályázatok tekintetében is a következményeket. Utóbbit azért, mert Brüsszelben kérdésként merült föl, hogy mi történik akkor, ha a CEU-nak megváltoznak a működési feltételei Magyarországon, és mindez hatással lehet-e az európai uniós pályázatokra. Az államtitkár szerint a kettő között nincs összefüggés, mivel - úgy tudja -, eddig sem a CEU pályázott, hanem a Közép-európai Egyetem, de mivel megjelent, mint kérdés, foglalkoznak vele. A Nemzetgazdasági Minisztérium szakértője pedig a módosítás munkajogi vonatkozásait elemzi, miután az Európai Gazdasági Térségen (EGT) kívüli országokból (összesen 6 tengerentúli intézményről van szó) érkező munkavallóknak a jövőben munkavállalási engedélyre lesz szükségük, tette hozzá.

A CEU állítására, miszerint a kormány Áder János köztársasági elnök felszólítása ellenére sem kezdett tárgyalásba velük, Palkovics közölte, a munkacsoport felállt és hamarosan felveszik az intézményekkel a kapcsolatot. Hangsúlyozta továbbá, ebben az ügyben nem csak a CEU-ról van szó, hanem további 21 intézményről.

Címlapfotó: PestiSrácok.hu/Horváth Péter Gyula

Ajánljuk még

A patriotizmus maga a lázadás - Lajkó Fanni és Szűcs Gábor a Polbeatben

‎Polbeat 2024 december 16.
A mai világ arról szól, hogy egyáltalán ne legyenek nemzetek, ebben pedig a patriotizmus eszméje maga a lázadás. Nemigen maradt olyan uniós tagállam, ahol annyira hazaszeretők az emberek, mint mi, magyarok. Szerencsések vagyunk, hiszen Nyugat-Európában már kevert a társadalom, s lényegében nincs az embereknek nemzettudata - mondta a Polbeat című műsorunkban Lajkó Fanni, jogász az Alapjogokért Központ elemzője, aki másik vendégünkhöz, Szűcs Gábor jogász-elemzőhöz hasonlóan a Nemzeti Ellenállás Mozgalom alapító tagja. Szűcs Gábor ugyanerről így fogalmazott: nem elég önmagában, ha politikusok állnak ki egy ügy mellett, "nekünk is meg kell mutatni, hogy mi a fontos, mert a mi életünkről van szó". Huth Gergely kérdéseire elhangzott az is: Magyar Péter csak epizódszereplő lehet, előbb-utóbb el fog bukni és ezt ő is érzi.

Éles lőszerek és beütött, csuklyás alakok a tévészékház ostrománál – Császár Attila volt a Polbeat vendége

‎Polbeat 2023 március 11.
Hiába híresztelték az ellenkezőjét, azaz, hogy a 2006. szeptember 18-i tévéostrom idején a Hír TV és a mögötte állók szándékosan irányították a tömegeket, valójában mi oda mentünk, ahol a drámai események zajlottak, még a közvetlen feletteseinkkel sem volt idő egyeztetni róla. Gyűjtöttük az információkat az utca történéseiről, megvolt a technikánk, hogy ország-világ élőben követhesse azokat, tehát (sajnos egyedüliként a magyar médiában) a munkánkat végeztük – mondta a Polbeatben a Nézőpont Intézet Jótollú Magyar Újságíró-díjával frissen kitüntetett Császár Attila, aki az MTVA-nál, a Hír TV-nél és az Echo TV-nél végzett bő három évtizedes riporteri, szerkesztő-műsorvezetői munkájával érdemelte ki a kuratórium elismerését. Huth Gergely a műsorban lejátszotta azt az először a PestiSrácok.hu-n bemutatott, drámai belső rádiófelvételt, amelyen a lángoló tévészékházban minden bizonnyal szándékosan magukra hagyott rendőrök kiabálnak kétségbeesetten. Császár Attila válaszul kifejtette sok év oknyomozó riporteri munkája révén megalkotott teóriáját Gyurcsányék akkori, ördögi tervéről. Stefka István pedig a közös médiaháborús élményeket elevenítette fel "Csaszival", hiszen mindketten megtapasztalták, hogy milyen a sajtószabadság "balliberális" módra, amikor 1994-ben a visszatérő MSZP–SZDSZ-hatalom úgy rúgatta ki őket azonnali hatállyal a Magyar Televízióból, hogy még a hivatalos vezetőváltást sem várták ki.