Rogán szerint a Soros-jelentés is része a külföldi nyomásgyakorlásnak
Fontosnak nevezte Rogán Antal a Belvárosi Polgári Szalonban tartott pénteki fórumon, hogy a kormány és a Fidesz tagjai találkoznak a választókkal és mindazokkal az emberekkel, akik az elmúlt években segítették a munkájukat. A Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter olyan, fontos kérdésekről beszélt a jövőt illetően, amelyekben mindenképpen döntést kell hozni, ezek közül is kiemelte a migrációval kapcsolatos vitát. A fórumon részt vett Kósa Lajos, a Fidesz frakcióvezetője is, aki a kormány hét év alatt elért eredményeit mutatta be.
Vitában állunk Brüsszellel, vagy engedünk a nyomásnak, ezt kell eldönteni – nyomatékosította Rogán Antal, aki három tárgykört emelt ki az Európai Unió vezetésével várható viták közül. Legfontosabbnak a migráció kérdését tartja, amelyben elmondása szerint nyáron várható a „nagy csata”. Szintén várhatók nézeteltérések az ügyben, hogy „adjunk-e pluszhatalmat Brüsszelnek olyan kérdésekben, mint a rezsi szabályozása, az adók és a foglalkoztatás”. A harmadik problémás kérdésnek azt nevezte a miniszter, hogy a magyar Országgyűlés milyen eszközökkel léphet fel a fokozódó külföldi befolyásszerzés és nyomásgyakorlás ellen.
A brüsszeli nyomásgyakorlás most már Soros Györggyel megerősítve folytatódik, és annak legújabb eleme, hogy az Európai Parlament a négy évvel ezelőtti Tavares-jelentés után most egy Soros-jelentést fogadott el
– mondta Rogán, aki szerint igazából azok az EP-képviselők, akiket Soros és a lobbistái rávettek a Magyarország ellen szavazásra, maguk sem tudják, mit fogadtak el, beleértve az érintett magyar képviselőket is. Ezt szemléltetendő idézte a határozat indoklásának egyik pontját, mely szerint többek között azért kell fellépni Magyarország ellen, mert
2016 novemberében egy tisztességtelen bírósági eljárás során Ahmed H. ciprusi illetőségű szíriai állampolgárt 10 éves börtönbüntetésre ítélték pusztán azért, mert a feszültségek oldására megafont használt, és három tárgyat hajított a határőrökre.
A közönség köreiben is élénk derültséget váltott ki a feszültségoldó kődobálás, Rogán pedig feltette a költői kérdést, hogy mi lenne a reakció, ha ők bírálnának hasonló módon egy bírósági eljárást és ítéletet. Úgy vélekedett, hogy az EP ezzel gátlástalanul beavatkozott a magyar bírósági eljárásokba. Emlékeztetett a két évvel ezelőtti röszkei történésekre, és felhívta a figyelmet, hogy az Európai Parlament csupán néhány héttel korábban, egy másik határozatban arra sürgette a 28 EU-tagállamot, hogy minél előbb indítsanak el egy állandó mechanizmust a migránsok Európába hozására és a tagállamok közti szétosztására.
Önmagáért beszél, hogy a migrációval kapcsolatban az EP egy további határozatban sürget minden országot, hogy tegyenek eleget a vállalásaiknak. Ez a vállalás a kötelező kvóta. Egy diktátum, amelyet ők nemes egyszerűséggel vállalásnak hívnak. Ez kísértetiesen emlékeztet a békekölcsön intézményére, amely ugyanilyen önkéntes vállalás volt, mindenki »önként és dalolva« adta be adó formájában
– jelentette ki Rogán Antal. A nemzeti konzultációval kapcsolatban úgy nyilatkozott, hogy érdemes volt elindítani, és megkérdezni az embereket, hiszen már másfél milliónál többen válaszoltak, és az érdeklődés továbbra sem lankad. Emiatt meg is hosszabbították május 31-ig a visszaküldési határidőt.
Mindössze hét év alatt is jelentősen enyhült a népességfogyás
Arról, hogy ne csak a migrációról szóljon a fórum, Kósa Lajos gondoskodott, aki a kormány hét évnyi eredménylistáját szemléltette. A gazdasági talpra állást illetően emlékeztetett, hogy Magyarország 2010-ben ott állt, ahol Görögország, ehhez képest jelentősen növekedtek a bérek, 700 ezer új munkahely jött létre, amit a kezdetkor senki sem hitt lehetségesnek, csökkent a munkanélküliség, a 2010-ben még 82 százalékos államadósság 70 százalék alá csökkent, és az ország pénzügyi sebezhetősége is elmúlt. Legfontosabb, minden mást felülmúló feladatnak nevezte ugyanakkor Kósa Lajos a demográfiai helyzet megoldását, amely a bevándorlás feltartóztatása mellett a legnagyobb jelentőségű, hosszú távú ügye az országnak.
Nagyon fontos a családok és a nők támogatása. A családokból jönnek a gyerekek, gyerekeket pedig csak a nők tudnak szülni
– mondta, majd a közönség köreiből érkező poénra reagálva hozzátette:
Legalábbis egyelőre még ez a helyzet, de csak óvatosan merek fogalmazni.
Kifejtette, hogy az erdőből kifelé vezető út ugyanolyan hosszú, mint amennyi befelé volt, márpedig a magyarság lélekszáma harminchat éve fogyatkozik. A 2010-es kormányváltás idején 1,24-es termékenységi arányszám mindössze hét év alatt 1,48-ra emelkedett, vagyis átlagosan ennyi gyereket szülnek egy szülőképes korú magyar nő. A látványos javulás ellenére Kósa hangsúlyozta, hogy ez még mindig nagyon messze van a céltól, hiszen ez még mindig népességfogyás, csak enyhébb, mint amilyen a kormányváltáskor volt.
