A „Fidesz strómanjának” nevezték Schiffer Andrást, aki keményen visszavágott

Császy és Tátrai szerint az ítéletet befolyásolhatta az is, ahogyan az eljárás indult, zajlott. Pár legenda ugyanis még mindig él a köztudatban arról, hogy a sukorói ügy a Fidesztől teljesen független, Schiffer Andráshoz, illetve Bajnai Gordonhoz kötődik a vizsgálat, tehát hogy ez nem „fideszes ügy” volt. Ezt azonban mindketten úgy mesélik: „Bajnaiék lefolytattak egy féléves vizsgálatot és megállapították, hogy semmi érdemi, semmilyen probléma nincsen, sem a jogcím, semmi nem kérdőjelezhető meg alappal. Majd jött az ügyészségi értékbecslés és Schiffer – nem vitásan fél évvel a nyomozás megkezdése után – volt olyan bátor, hogy feljelentette a Gyurcsányt, ami csak arra volt jó, hogy azóta minden kérdésre azt mondja a Fidesz, hogy ők senkit nem jelentettek fel, hanem a Schiffer volt, ami formálisan igaz. Schiffer ezt a balhét magára húzta: elszámoltatási strómanja lett a Fidesznek” – fogalmaznak.

Tátraiék végigszambázzák a ballib sajtót három hete, és az az egésznek a rezüméje, hogy én juttattam őket börtönbe. Ezzel az a baj, hogy nem igaz. A telekcsere-ügyben a Bajnaiék kezdtek el vizsgálódni, annak eredményeként kezdett el nyomozni az ügyészség, és annak lett a vége a vádemelés a Tátraiékkal szemben. Tehát ne nálam kopogtassanak.

A feljelentés, amit még az LMP szóvivőjeként tettem, olyan magatartásra irányult, amely semmilyen szinten nem érinti a Tátrai meg a Császy tevékenységét. Az akkori kormánytagokét igen, de a feljelentés nem nevesített senkit. A beadvány a beruházást kiemeltté nyilvánító rendelet megalkotását kifogásolta. Egyébként büszke lennék magamra, ha én tettem volna a feljelentést a telekcsereügylet miatt, de sajnos nem én voltam – annak a hátteréről ugyanis akkoriban nem volt elegendő információnk. Amúgy az ügyben született polgári peres ítéletek magukért beszélnek, ezek után a szerecsenmosdatást nem tudom mire vélni. Az pedig a hitványság magasiskolája, hogy ugyanazok, akik egyik nap, egy számukra kedvező ítéletnél a bíróságokról mint a jogállam utolsó végvárairól beszélnek – lásd Molnár Gyula szocialista pártelnök fölmentő ítéletét –, másnap, ha számukra kedvezőtlen ítélet születik, egyszerűen megfenyegetik az eljáró bírákat.

Kormányoktól függetlenül gazemberségnek tartom, hogy egy köztulajdont kezelő intézmény állami földekkel barterezik. Lehet, hogy önmagában nem valósít meg bűncselekményt, lehet, hogy megvalósít, de számomra nem fér össze a tisztesség fogalmával.

Ha megnézzük, hogy 2008 és 2010 között maga a Fidesz milyen katasztert állított fel az MSZP-SZDSZ-kormányok bűneiről, és annak mi lett a végeredménye, azért bőven van ok szégyenkezésre. Sukoró-ügyben sem történt elszámoltatás, nem terjedt ki mindenre a vizsgálat. Azt hiszem, hogy a rendszerváltás utáni politikai elit tagjai túl sokat tudnak egymásról. Néha kishalakat odadobnak. És ez nem a bíróságok lelkén szárad: ők az alapján ítélnek, amit a hatóságok eléjük tárnak.

A döntés előkészítése és meghozatala teljes összhangban volt a gazdasági kormányzat politikájával, döntéseivel. „Tehát nem mi mentünk szembe bármivel, és önállóan találtuk ki, hanem ez teljes összhangban volt az akkori gazdasági, kormányzati elképzelésekkel, szándékokkal. Ezt megerősítették a tárgyaláson kivétel nélkül az összes kormánytagok és felelős kormányzati vezetők, úgyhogy ilyen alapon, nekik is itt lenne a helyük. Ne legyenek itt, csakhogy azért egy kicsit furcsa...”