Pesti Srácok

Új uniós szervezet nyomozhat majd a kommunista diktatúrák bűncselekményei után

Új uniós szervezet nyomozhat majd a kommunista diktatúrák bűncselekményei után

Augusztus 23-án volt a Molotov-Ribbentrop paktum megkötésének évfordulója, amikor a náci Németország és a kommunista Szovjetunió megállapodott a két ország közti, kelet-európai térség felosztásáról. Az Európai Unió a magyar elnökség idején, 2011-ben fogadta el ezt a napot a totalitárius diktatúrák emléknapjának, és azóta évente közös megemlékezést is tartanak. Az idei, észtországi konferencia azonban szintlépést jelenthet a kommunizmus megítélésében – erről az onnan éppen Tallinnból hazatért Völner Pál, az Igazságügyi Minisztérium államtitkára beszélt a PestiSrácoknak.

Évről-évre különböző helyszínen találkoznak az uniós országok képviselői, hogy részt vegyenek a totalitárius diktatúrák áldozataira való megemlékezésen. Most az észt elnökség okán Tallinnban rendezték a megemlékezést és a hozzá kapcsolódó miniszteri konferenciát, amelyen Magyarországot Völner Pál, képviselte. Tőle tudtuk meg, hogy a konferencián beterjesztettek egy nyilatkozatot, amely a kommunista diktatúrák bűntetteit kutató tanács felállítását célozza. Ennek három fő célja lehet a figyelemfelhívás a kommunizmus által elkövetett bűnökre, a nyomozás és eljárások lefolytatása nemzetközi együttműködésben az emberiségellenes bűncselekmények, népirtások, kínzások és háborús bűntettek ügyében, valamint a témába vágó, nemzetállami hatáskörbe tartozó nyomozások minőségének javítása. Völner Pál elárulta, hogy a konferencián el is hangzott a hasonlat: egyfajta második Wiesenthal Központot szeretnének létrehozni.

Völner Pál politikus, az Igazságügyi Minisztérium államtitkára (fotó: Horváth Péter Gyula / PestiSrácok.hu)

Arról is kérdeztük az államtitkárt, hogy mennyire értik a közép-kelet-európai kommunista diktatúrákat a nyugati EU-tagállamok, és mennyire érzik szükségét az ezek által elkövetett bűnök tisztába tételének. Erre válaszolva vegyes megítélésről számolt be, hiszen az érintett, posztkommunista államok átérzik a probléma súlyát, aktívak ebben az ügyben, Nyugaton viszont az érintettség hiánya miatt nem igazán van társadalmi érdeklődés a baloldali diktatúrák bűncselekményei iránt, ráadásul tapasztalható egyfajta szocialista nosztalgia is. Emiatt ők nehezebben foglalnak állást, nehezebben értik meg az egész ügy jelentőségét. Az államtitkár ugyanakkor emlékeztetett, hogy a rendszerváltás utáni időben még Magyarországon belül is megosztott vélemények éltek az ’56-os megtorlásokat vagy éppen a Munkásőrség szerepét illetően:

PestiSracok facebook image

A szélsőjobb és a szélsőbal egyaránt veszélyeztet ma is

Európában, de jelenleg még inkább az Egyesült Államokban nagyon élesedik a közéleti helyzet, mind a szélsőjobboldali, mind a szélsőbaloldali csoportok egyre aktívabbak és sokszor egyre erőszakosabbak. Ehhez kapcsolódóan megkérdeztük Völner Páltól, hogy milyen jelentőséggel bírhat az emlékeztetés a két szélsőség emberiségellenes bűncselekményeire, amikor nemcsak a fajelméletre épített náci ideológia, hanem a kommunizmus alapját képező, radikális egyenlőségelvűség is újraéledőben van – utóbbi ráadásul éppen Magyarországon is egyre hangosabban megjelenik a „civil” ellenzéki csoportok révén.

A tömegek kiirtásáért felelős náci ideológia a rendszerváltás után bukkant fel újra, de csak marginális csoportoknál. (fotó: maghar.gportal.hu)

– fogalmazott Völner, aki szerint a diktatúrák rémtetteinek tudatosítása minden jóérzésű embert visszatart attól, hogy szélsőségessé váljon.

Gulyás Márton „civil” aktivista a mikroblogján magyarázza, hogy sajnálatosan félrecsúszott a baloldali utópia a múltban, de ideje ezen túllépni. Legközelebb biztosan jobban sikerül, és akkor majd nem halnak bele milliók. (forrás: slejmshow.tumblr.com)

– tette hozzá.

Ajánljuk még

A patriotizmus maga a lázadás - Lajkó Fanni és Szűcs Gábor a Polbeatben

‎Polbeat 2024 december 16.
A mai világ arról szól, hogy egyáltalán ne legyenek nemzetek, ebben pedig a patriotizmus eszméje maga a lázadás. Nemigen maradt olyan uniós tagállam, ahol annyira hazaszeretők az emberek, mint mi, magyarok. Szerencsések vagyunk, hiszen Nyugat-Európában már kevert a társadalom, s lényegében nincs az embereknek nemzettudata - mondta a Polbeat című műsorunkban Lajkó Fanni, jogász az Alapjogokért Központ elemzője, aki másik vendégünkhöz, Szűcs Gábor jogász-elemzőhöz hasonlóan a Nemzeti Ellenállás Mozgalom alapító tagja. Szűcs Gábor ugyanerről így fogalmazott: nem elég önmagában, ha politikusok állnak ki egy ügy mellett, "nekünk is meg kell mutatni, hogy mi a fontos, mert a mi életünkről van szó". Huth Gergely kérdéseire elhangzott az is: Magyar Péter csak epizódszereplő lehet, előbb-utóbb el fog bukni és ezt ő is érzi.

Éles lőszerek és beütött, csuklyás alakok a tévészékház ostrománál – Császár Attila volt a Polbeat vendége

‎Polbeat 2023 március 11.
Hiába híresztelték az ellenkezőjét, azaz, hogy a 2006. szeptember 18-i tévéostrom idején a Hír TV és a mögötte állók szándékosan irányították a tömegeket, valójában mi oda mentünk, ahol a drámai események zajlottak, még a közvetlen feletteseinkkel sem volt idő egyeztetni róla. Gyűjtöttük az információkat az utca történéseiről, megvolt a technikánk, hogy ország-világ élőben követhesse azokat, tehát (sajnos egyedüliként a magyar médiában) a munkánkat végeztük – mondta a Polbeatben a Nézőpont Intézet Jótollú Magyar Újságíró-díjával frissen kitüntetett Császár Attila, aki az MTVA-nál, a Hír TV-nél és az Echo TV-nél végzett bő három évtizedes riporteri, szerkesztő-műsorvezetői munkájával érdemelte ki a kuratórium elismerését. Huth Gergely a műsorban lejátszotta azt az először a PestiSrácok.hu-n bemutatott, drámai belső rádiófelvételt, amelyen a lángoló tévészékházban minden bizonnyal szándékosan magukra hagyott rendőrök kiabálnak kétségbeesetten. Császár Attila válaszul kifejtette sok év oknyomozó riporteri munkája révén megalkotott teóriáját Gyurcsányék akkori, ördögi tervéről. Stefka István pedig a közös médiaháborús élményeket elevenítette fel "Csaszival", hiszen mindketten megtapasztalták, hogy milyen a sajtószabadság "balliberális" módra, amikor 1994-ben a visszatérő MSZP–SZDSZ-hatalom úgy rúgatta ki őket azonnali hatállyal a Magyar Televízióból, hogy még a hivatalos vezetőváltást sem várták ki.