Aranytömbök rézből - Huszonötmilliárdos csalás miatt emeltek vádat a Lombard Zrt. vezetője ellen

Különösen jelentős kárt okozó csalás és más bűncselekmények miatt vádat emelt a Fővárosi Főügyészség egy férfi ellen, aki fedezetlen zálogjegyek benyújtásával és hamis aranyfedezettel vett fel több milliárd forint hitelt pénzintézetektől és magánszemélyektől – írta a PestiSrácok.hu-nak is elküldött közleményében Ibolya Tibor. A fővárosi főügyész nevet ugyan nem írt, de Bíró Péterről, a záloghitelezéssel és ékszer-kereskedelemmel, valamint a Lombard Pápa FC focicsapat működtetésével foglalkozó cégbirodalom, a Lombard Kézizálog Zrt. tulajdonosáról van szó.

Kereskedelmi bankokat vert át

A vádirat lényege, hogy az ügyben szereplő cégcsoport egyik meghatározó tagjának, a zálogházakat üzemeltető gazdasági társaságnak 2009 végére súlyosan megromlott a vagyoni helyzete, a likviditása, így az ekkorra már 15 milliárd forint banki hiteltartozást felhalmozó társaság további működése fenntarthatatlanná vált. Az ügyészség azt állítja, hogy a Lombard-vezér ennek leplezése és a záloghitelezési tevékenység bővülésének színlelése céljából IX. kerületi zálogfiókjában több mint tízezer fiktív zálogjegyet készíttetett. Ezeknek a felhasználásával - a valótlan tartalmú zálogállomány-kimutatások révén - a vádlott által irányított gazdasági társaság 2010-től nyolc kereskedelmi banktól mintegy 6 milliárd forint hitelt vett fel, amelyet a társaság később nem fizetett vissza.

Hamis aranytömbök fedezetként

B. Péter 2012-2014 között - elsősorban a cégcsoport egy másik, akkorra szintén fizetésképtelenné vált cégének képviseletében eljárva - további pénzintézetektől és vagyonos vállalkozóktól vett fel összesen mintegy 3 milliárd forint kölcsönt. A kölcsönök fedezeteként aranytömböket ajánlott fel, amelyek azonban döntően rézből készültek. Amikor a vádlott ezeket a hitelezők rendelkezésre bocsátotta, az aranytartalom igazolására megtévesztő iratokat csatolt hozzájuk, majd a hiteleket nem fizette vissza. A vád szerint ezzel párhuzamosan a vádlott a cég képviseletében több mint 3 milliárd forint összértékben értékesített vállalati kötvényeket kamatfizetés ígéretével úgy, hogy a kötvényt vásárló - részben külföldi - magánszemélyeket és cégeket a társaság vagyoni helyzete, fizetőképessége tekintetében megtévesztette.

Saját maga sétált be a rendőrségre

Emlékezetes, az ügyben a nyomozást még 2015. április 7-énrendelte el a Nemzeti Nyomozó Iroda, miután Bíró önfeljelentést tett a rendőrségen. A nyomozók ezek után több helyszínen tartottak házkutatást, és iratokat foglaltak le. Az első hírek is arról szóltak, hogy több magánszemélyt és magyarországi bankot is óriási kár ért, a kárösszeg pedig meghaladta a négymilliárd forintot. Ismert, a Magyar Nemzeti Bank már 2015 januárjában felügyelőbiztost rendelt ki a céghez a vállalkozás szabálytalan hitelezési és refinanszírozási gyakorlata miatt. Azóta a négy fővárosi és egy vidéki fiókot működtető vállalkozás érdemi döntést csak a jegybanki szakember beleegyezésével hozhatott. Az csak hónapokkal később, nyár végén került napvilágra, hogy a zálogcég úgy okozott súlyos veszteséget több magyarországi pénzintézetnek és magánszemélynek, hogy hamis aranytömböket adhatott számukra fedezetül.

Tizenöt évet is kaphat

A Napi.hu írta meg elsőként, hogy egy vidéki pénzintézet 600 millió forint kölcsönét bukhatta, két ismert budapesti vállalkozó pedig több mint kétmilliárd forintnak mondhatott búcsút, mert a fedezetül adott aranyrudakról és -tömbökről kiderült, hogy hamisak, trombitarézből készültek. A tömböket állítólag nem is a kisbank széfjeiben, hanem Bíró lakásán tárolták, aki ellen a nyomozás megindítása után is többen feljelentést tettek. Ez persze nem meglepő, hiszen ez a mostani aranyhamisítási botrány példátlan a magyar kriminalisztika történetében. A nyomozást az NNI május végén vádemelési javaslattal zárta le. Akkor azt írták, hogy Bíró Péter a Lombard Kft. ügyvezetőjeként, az irányítása alatt álló és a cégcsoportjához tartozó Kézizálog Zrt. záloghitelezési cég tevékenységével kapcsolatban követte el a 24 rendbeli csalást, az egyrendbeli sikkasztást és a számvitel rendjének megsértését. A rendőrség akkori tájékoztatása szerint cselekményeivel a pénzintézeteknek 21, míg több magánszemélynek és gazdasági társaságnak további 4 milliárd forintos kárt okozott. A vádlott két évig volt házi őrizetben, jelenleg lakhelyelhagyási tilalom hatálya alatt áll. Ha a cégvezért bűnösnek találja a bíróság, akár 15 év szabadságvesztést is kiszabhatnak rá.

Aranyhamisítás Németországban is

Figyelemre méltó, hogy nem csak Magyarországon fordult elő a közelmúltban aranyhamisítási ügy. Németországban pár éve négy gyanúsított csuklóján kattant a bilincs, mert feltehetőleg mintegy hatezer befektetőt százmillió euróval károsítottak meg. A gyanú és a nyomozás adatai szerint az elkövetők alapítványnak álcázott szervezetet és egyesületet hoztak létre azzal a céllal, hogy a később becsapott és átvert üzletfeleiknek ezen keresztül aranyba való befektetést ajánljanak. Az ajánlat szerint a befektetők által vásárolt nemesfémet biztos helyen, egy berlini trezorban őrizték, de lehetőség volt az aranytömböket fizikailag is kikérni. Összesen több mint hatezer szerződést kötöttek, a legkisebb befektetett összeg ötezer euró volt, a legnagyobb pedig 140 ezer euró. Egy rendőrségi rajtaütés során azonban gyorsan kiderült, hogy egy németországi családi ház pincéjében őrzött aranytömbök döntő többsége hamisítvány. A trezorban lévő tömböknek a tizede lehetett valódi, feltehetőleg ezeket adták volna ki azoknak, akik kikérték volna az aranytömbjeiket. A bűnözők módszere arra épült, hogy befektetőiknek prémiumot ajánlottak, amennyiben az arany tárolását rájuk bízzák. Az ellenőrzött tömböknek csak egy vékony, külső rétege volt arany, a tömb valójában olcsó fémötvözet volt. A hamisítás már az első megvizsgált darabnál kiderült, mert a tömbbe beütött súlynak a mérleg még a felét sem mutatta.

Vezető kép: dehir.hu