Lehet, hogy Junckerék korán örülnek: az Alkotmánybíróság is megfúrhatja a kvótahatározatot
Egyáltalán nincs még lefutva a kényszerbetelepítési kvóta ügye azzal, hogy az Európai Bíróság (EuB) szerdán elutasította Magyarország és Szlovákia keresetét. A PestiSrácok.hu megkeresésére Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központ igazgatója két olyan körülményre is utalt, amelyek az EuB döntésétől függetlenül meghiúsíthatják a kvótahatározat végrehajtását. Tehát meglehet: Junckerék korán örülnek. Eközben a Századvég szerdán ismertetett felmérése szerint a magyarok több mint kétharmada úgy látja, hazánknak tovább kell harcolnia a kényszerbetelepítési kvóta ellen.
Az Alapjogokért Központ igazgatója portálunk megkeresésére először is rögzítette: az EuB mai döntése arról szólt, hogy a belügyi tanács kvótahatározatát megfelelő eljárásban hozták-e meg. Ugyanakkor a bíróság megerősítette a főtanácsnok korábbi állásfoglalását, miszerint a „határozat véglegesen 2017. szeptember 26-án jár le”.
Ezáltal viszont az uniós szervek nyilvánvaló ellentmondásba keveredtek, hiszen a bizottság szerint a határozatban foglaltakat szeptember 26. után is számon lehet kérni, a bíróság (és a főtanácsnok) viszont – azt alátámasztandó, hogy megfelelő eljárásban hozták a kvótahatározatot – éppen azt hangsúlyozta, hogy az csak ideiglenes, átmeneti jellegű
– mutatott rá Szánthó Miklós. Hozzátette: a bizottság bizonyosan bírósági szakba lépteti a kvótahatározat kapcsán egyébként már folyamatban lévő kötelezettségszegési eljárást Magyarország ellen, tehát újabb jogi procedúra kezdődik az ügyben. A szakértő kiemelte: egyébként az egész uniós jogértelmezés téves talapzaton áll, hiszen mindegyik uniós szerv azt állítja, „nemzetközi védelemre szoruló személyekről” van szó, holott ezen szír, afgán és belső-afrikai személyek Európában nem, kizárólag a származási országukhoz legközelebb eső, már biztonságos országban jogosultak menekültstátuszra.
Az Alkotmánybíróság közbeszólhat
Szánthó Miklós portálunknak arról is beszélt, hogy az ügynek jogi értelemben több aspektusa van. Egyfelől az uniós szervek – így az EuB bírósága is – próbálja Magyarországra kényszeríteni a kvótahatározatot, azonban nemcsak az uniós, hanem a hazai, „belső jogi” alkotmányos szempontokat is figyelembe kell venni. Ugyanis régóta húzódó vita, hogy mi van az uniós jog és a tagállami alaptörvények ütközésénél: felülírhatja-e egy uniós döntés a nemzeti szuverenitást, alkotmányos identitást.
Ennek eldöntésére pedig nem az uniós bíróság, hanem a magyar Alkotmánybíróság jogosult, mely egy korábbi értelmezésében már kimondta a „fenntartott szuverenitás vélelmét”, vagyis hogy az EU és Magyarország közötti hatásköri vita esetén azt kell vélelmezni, hogy az adott hatáskört Magyarország nem engedte át. Ezért annak megítélése, hogy a kvótahatározat sérti-e szuverenitásunkat, az AB kezében van
– fogalmazott az Alapjogokért Központ igazgatója. Ezért is érdemes figyelemmel kísérni, miként dönt majd ősszel az Alkotmánybíróság egy témához kapcsolódó ombudsmani beadványról, hogyan értelmezi az alaptörvényt. Szánthó Miklós szerint
végső esetben akár az is elképzelhető lenne, hogy a kormány az AB-n támadja meg az uniós kvótahatározatot.
Igaz, tette hozzá, ez „ugrás lenne az ismeretlenbe”. Viszont kulcsfontosságú lehet, amit az AB a már említett értelmezésében kimondott: hogy adott esetben vizsgálhatja a közös uniós hatáskörgyakorlást – zárta értékelését Szánthó Miklós.
Századvég: a magyarok többsége szerint tovább kell harcolni
A Századvég Alapítvány legfrissebb közvélemény-kutatása szerint a magyar lakosság 72 százaléka gondolja úgy, hogy Magyarországnak tovább kell harcolnia saját igazáért abban az esetben, ha a magyar keresetet elutasítják. A közelgő döntés kapcsán a Századvég egy előzetes felmérésében azt vizsgálta, hogy a lakosság szerint mit kellene tennie Magyarországnak egy ilyen bírósági ítélet esetén. A válaszadók 88 százaléka hallott a kvótaperről.
A kutatás szerint a magyarok 77 százaléka ellenzi az Európai Unió kényszerbetelepítési kvótáját. Ezekkel az adatokkal összefüggésben az aktuális felmérés arra világított rá, hogy abban az esetben, ha a bíróság elutasítja a keresetet, a magyarok jelentős többsége, 72 százaléka szerint Magyarország ne adja fel, harcoljon tovább az igazáért a kvótaügyben. Mindössze 22 százalék azok aránya, akik szerint a döntést követően Magyarországnak végre kell hajtania a kvótahatározatot.
Vezető kép: Getty Images
