Pesti Srácok

A CEU lehetetlennek mondta, mégis simán megcsinálta

A CEU lehetetlennek mondta, mégis simán megcsinálta

A parlament ma megszavazta a nemzeti felsőoktatási törvény módosítását, amely 2019. január 1-jéig meghosszabbította azt a határidőt, ameddig a külföldi felsőoktatási intézményeknek teljesíteniük kell magyarországi működésük feltételeit. A CEU sajtótájékoztatón reagált az eseményekre, az egyetem vezetői hangsúlyozták, hogy ők teljesítették a korábban általuk lehetetlennek minősített feltételeket, valamint értetlenségüknek és aggodalmuknak adtak hangot a határidő kitolása miatt.

A Közép-európai Egyetem (CEU) kijelenti, hogy mindent megtett annak érdekében, hogy megfeleljen a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény lex CEU néven ismert módosításának, és bemutatja azokat a dokumentumokat, amelyek alátámasztják, hogy az egyetem teljes mértékben megfelel a származási országban folytatott oktatási tevékenység feltételének – közölte Soros egyeteme. Mindehhez mellékelték a Bard College-dzsel szeptember 8-án kötött megállapodást, valamint New York Állam Oktatási Minisztériuma oktatási biztosának levelét, amelyben tanúsítja a megállapodás tényét.

Michael Ignatieff rektor emlékeztetett, hogy a magyar hatóságok megállapodtak New York állammal a megkötendő megállapodás szövegéről, ami szerinte lehetővé tette, hogy a CEU lépéseket tegyen a New York államban folytatott oktatási tevékenység követelményének teljesítésére. A magyar–New York-i megállapodás ugyanakkor nem volt előfeltétele annak, hogy a CEU tárgyalásokat kezdjen egy New York állambeli egyetemmel. A törvény április elejei elfogadása óta pontosan tudható ugyanis, hogy vagy saját amerikai campusra vagy egy tengerentúli egyetemmel való együttműködésre lesz szüksége a CEU-nak; utóbbi végül szeptember elején meg is valósult, azonban addig hat hónapon át lehetett hangoztatni, hogy a felsőoktatási törvény módosítása gyakorlatilag ellehetetleníti a CEU-t, és lehetetlen megfelelni az általa támasztott követelményeknek.

Liviu Matei (balról) és Fodor Éva rektorhelyettesek, Michael Ignatieff rektor és Enyedi Zsolt rektorhelyettes (fotó: Horváth Péter Gyula / PestiSrácok.hu)
PestiSracok facebook image

Nem tudni, miért csak többhónapos panaszkodás után vitték véghez a „lehetetlent”

Michael Ignatieff rektortól meg is kérdeztük, miért mondta néhány hónapja lehetetlennek a lex CEU által előírt követelmények teljesítését, ha most mégis azt jelentették be, hogy az egyetem teljesítette ezeket a „lehetetlen” követelményeket. Válaszában nem oldotta fel az ellentmondást:

A rektor elmondása szerint ők mindent megtettek, teljesítették a lex CEU elvárásait, betartják a magyar törvényeket, az egyetem mégis veszélyben van, a kormány fenntartja a jogbizonytalanságot, és ez elfogadhatatlan. Szavaik szerint a határidő eltolása aggasztja őket, valamint az oktatási miniszter bejelentése, miszerint okafogyottá vált a New York-i egyezmény. Enyedi Zsolt rektorhelyettes aláhúzta, erre szeretne magyarázatot kapni a CEU.

Hat hónapon át kötötte az ebet a karóhoz a CEU, hogy a felsőoktatási törvény teljesíthetetlen feltételeket ró rá. (fotó: Horváth Péter Gyula / PestiSrácok.hu)

Tőle azt is megkérdeztük, mit gondol arról a szombati esetről, amikor az Echo TV-nek nyilatkozó Gerő Andrást a stábbal együtt elküldte az épület elől az egyetem munkatársa, miután forgatási engedélyt követelt rajtuk a nyílt utcán, majd félrehúzta a baloldali elkötelezettségéről közismert történészt, és elmagyarázta neki, hogy az Echo TV már számtalanszor „kibaszott” velük, ezért nem forgathatnak itt. Mindez úgy derült ki, hogy bekapcsolva maradt az interjúalany mikrofonja. A rektorhelyettes nem tudott az esetről, de mint mondta, ha ez így történt, akkor sajnálja, hiszen nyilván bárki bárhol forgathat.

– fejtette ki, a lehetséges következményekről viszont egyelőre nem nyilatkozott.

Ajánljuk még

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.