Pesti Srácok

A CEU lehetetlennek mondta, mégis simán megcsinálta

A CEU lehetetlennek mondta, mégis simán megcsinálta

A parlament ma megszavazta a nemzeti felsőoktatási törvény módosítását, amely 2019. január 1-jéig meghosszabbította azt a határidőt, ameddig a külföldi felsőoktatási intézményeknek teljesíteniük kell magyarországi működésük feltételeit. A CEU sajtótájékoztatón reagált az eseményekre, az egyetem vezetői hangsúlyozták, hogy ők teljesítették a korábban általuk lehetetlennek minősített feltételeket, valamint értetlenségüknek és aggodalmuknak adtak hangot a határidő kitolása miatt.

A Közép-európai Egyetem (CEU) kijelenti, hogy mindent megtett annak érdekében, hogy megfeleljen a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény lex CEU néven ismert módosításának, és bemutatja azokat a dokumentumokat, amelyek alátámasztják, hogy az egyetem teljes mértékben megfelel a származási országban folytatott oktatási tevékenység feltételének – közölte Soros egyeteme. Mindehhez mellékelték a Bard College-dzsel szeptember 8-án kötött megállapodást, valamint New York Állam Oktatási Minisztériuma oktatási biztosának levelét, amelyben tanúsítja a megállapodás tényét.

Michael Ignatieff rektor emlékeztetett, hogy a magyar hatóságok megállapodtak New York állammal a megkötendő megállapodás szövegéről, ami szerinte lehetővé tette, hogy a CEU lépéseket tegyen a New York államban folytatott oktatási tevékenység követelményének teljesítésére. A magyar–New York-i megállapodás ugyanakkor nem volt előfeltétele annak, hogy a CEU tárgyalásokat kezdjen egy New York állambeli egyetemmel. A törvény április elejei elfogadása óta pontosan tudható ugyanis, hogy vagy saját amerikai campusra vagy egy tengerentúli egyetemmel való együttműködésre lesz szüksége a CEU-nak; utóbbi végül szeptember elején meg is valósult, azonban addig hat hónapon át lehetett hangoztatni, hogy a felsőoktatási törvény módosítása gyakorlatilag ellehetetleníti a CEU-t, és lehetetlen megfelelni az általa támasztott követelményeknek.

Liviu Matei (balról) és Fodor Éva rektorhelyettesek, Michael Ignatieff rektor és Enyedi Zsolt rektorhelyettes (fotó: Horváth Péter Gyula / PestiSrácok.hu)
PestiSracok facebook image

Nem tudni, miért csak többhónapos panaszkodás után vitték véghez a „lehetetlent”

Michael Ignatieff rektortól meg is kérdeztük, miért mondta néhány hónapja lehetetlennek a lex CEU által előírt követelmények teljesítését, ha most mégis azt jelentették be, hogy az egyetem teljesítette ezeket a „lehetetlen” követelményeket. Válaszában nem oldotta fel az ellentmondást:

A rektor elmondása szerint ők mindent megtettek, teljesítették a lex CEU elvárásait, betartják a magyar törvényeket, az egyetem mégis veszélyben van, a kormány fenntartja a jogbizonytalanságot, és ez elfogadhatatlan. Szavaik szerint a határidő eltolása aggasztja őket, valamint az oktatási miniszter bejelentése, miszerint okafogyottá vált a New York-i egyezmény. Enyedi Zsolt rektorhelyettes aláhúzta, erre szeretne magyarázatot kapni a CEU.

Hat hónapon át kötötte az ebet a karóhoz a CEU, hogy a felsőoktatási törvény teljesíthetetlen feltételeket ró rá. (fotó: Horváth Péter Gyula / PestiSrácok.hu)

Tőle azt is megkérdeztük, mit gondol arról a szombati esetről, amikor az Echo TV-nek nyilatkozó Gerő Andrást a stábbal együtt elküldte az épület elől az egyetem munkatársa, miután forgatási engedélyt követelt rajtuk a nyílt utcán, majd félrehúzta a baloldali elkötelezettségéről közismert történészt, és elmagyarázta neki, hogy az Echo TV már számtalanszor „kibaszott” velük, ezért nem forgathatnak itt. Mindez úgy derült ki, hogy bekapcsolva maradt az interjúalany mikrofonja. A rektorhelyettes nem tudott az esetről, de mint mondta, ha ez így történt, akkor sajnálja, hiszen nyilván bárki bárhol forgathat.

– fejtette ki, a lehetséges következményekről viszont egyelőre nem nyilatkozott.

Ajánljuk még

"Büszke vagyok rá, hogy pályafutásom során nem tettem rosszat egy kollégámnak sem" - A születésnapos Stefka István a Polbeatben

‎Polbeat 2023 június 10.
Rendhagyó Polbeatet szerveztünk Stefka István 80. születésnapjára a Revolution '56 Szabadságharcos Sörözőbe, ahol a PestiSrácok.hu-s csapat mellett Stefka régi barátja és harcostársa, Alexa Károly irodalomtörténész, író, illetve a konzervatív televíziózás nagy, a rendszerváltoztatás utáni - a Horn-Kuncze-kormány által teljesen felszámolt - korszakának két jeles alakja (egyben az ünnepelt akkori munkatársa), Mátyássy Andrea és Dézsy Zoltán is elmondta méltatását, visszaemlékezését. Megszólalt továbbá Stefka István felesége, Naszályi Kornélia és egyik lánya, Stefka Nóra, továbbá Ambrózy Áron, Szabó Gergő és Szalai Szilárd. A Huth Gergely által celebrált rendkívüli adást végül egy fergeteges köszöntés követte, a tortát és a pezsgőt Stefka István kedvenc együttesének, az AC/DC-nek a dübörgésére hozták be a kollégák.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Basszgitáron a postabankos Princz, a zongoránál Presser – Amikor nem nekünk, hanem neki írták a dalt

A Hálózat 2020 április 4.
Emlékeznek arra a jelenetre, amikor Johnny Fontane megjelenik Don Corleone lányának esküvőjén, és elénekel pár dalt a Keresztapában? Persze segítséget is kért az amúgy Frank Sinatráról mintázott figura. Ha volt merszünk a Postabank néhai királyát, Princz Gábor bankvezért keresztapának nevezni az előző cikkünkben, akkor miért ne mondanánk ki, hogy az ő udvari zenésze Presser Gábor volt? Presser nem csupán slágert írt Princz Postabankjának (ez volt az egész ország által ismert Ezt egy életen át kell játszani), de Princz másik bizalmi embere, Kende Péter szerint még külön zenekaruk is volt, amellyel a Postabank bulikon játszottak. A vezér basszusgitározott, Presser pedig zongorázott. A zseniális zenész amúgy bekerült abba a postabankos tanácsba is, amelybe Mester Ákos, Forró Tamás és a már említett Kende is tartozott. Erős névsor. Ők ügyeltek az elvileg konzervatív Magyar Nemzetre a kilencvenes évek közepén... Szürreális az egész, mégis igaz. A KISZ-ből érkezett, moszkovita Princz Gábornak szüksége volt az arculatfestésre. Kultúremberként tetszelgett, és ehhez megkapta a segítséget az általa támogatott, zömmel liberális értelmiségtől. A milliárdok közben eltűntek, de a zene szólt. Folytatjuk a Postabank történetét.