A muzulmán veszélyt tagadja, a bajba került nőket viszont felhasználja Szél Bernadett
Miután mindent megelőző vezérhírré pumpálták fel az elmúlt időszakban a #metoo kampányt, szinte természetes, hogy annál is előkerül, amihez semmi köze. Semjén Zsolt a nemzeti konzultációval kapcsolatban tartott lakossági fórumot Zalaegerszegen, így az mno.hu ott kérte meg, hogy röviden vázolja föl a kormány álláspontját a magyarországi, egyelőre kivétel nélkül csak elbeszélésekből ismert, egyetlen esetben sem bizonyított, ugyanakkor kiválóan körülhiszterizált, mellesleg rendkívül sok vetületű társadalmi problémával kapcsolatban. Semjén ezt természetesen nem tette meg, amit bekészített felháborodás-patronokkal várt Szél Bernadett is.
Nincs manapság fontosabb kérdés a női beosztottjaikhoz férfiként közeledő, illetve a kelleténél rámenősebben közeledő férfiak ügyénél. Boldog-boldogtalan #metoo-zott már, köztük olyanok, akikről kimondottan nehéz elhinni, hogy férfiak akár erőszakra is hajlandók a közelükbe kerülésért, és a haladó erőknek sikerült teljesen összemosniuk a közbeszédben, illetve sok nő fejében a konkrét nemi erőszakot a molesztálással, valamint az egyszerű férfi rámenősséggel. Ennek folyományaként egészen drasztikus véleménnyel is találkozhattunk már, hiszen Fábián Anita színésznő a nemi erőszakoló, a molesztáló és a rámenősen kezdeményező férfiakból összetákolt közös halmaz szó szerinti kiherélését javasolta megoldásnak (erre vonatkozó, magabiztos Facebook-videóbejegyzését azóta magabiztosan törölte). A téma felmérhetetlen bonyolultsága ellenére tehát sikerült fekete-fehérre lebutítani a kérdést, és sokaknál célba érhetett a férfiellenes, a férfiakat en bloc patriarcha agresszornak láttató feminista propaganda.
Erre a vonatra ült fel a Magyar Nemzet online is, amely a nemzeti konzultációról szóló lakossági fórumon Semjén Zsoltnak tette fel a fekete-fehérre lebutított kérdést, nyilvánvalóan azzal a hátsó szándékkal, hogy egy-két percben erre nem lehet, illetve csak rosszul lehet válaszolni. Hogy miért nincs rá rövid, de még csak egységes válasz sem, azt tökéletesen szemlélteti Paranoid Android keddi írása. Semjén Zsolt a rossz választ megkerülve, a nemierőszak-esetek szempontjából jóval nagyobb horderejű ügyben válaszolt, mondván a saría által irányított iszlám értékrend megerősödésétől félti az európai nőket, hiszen ennek veszélyei mellett eltörpülnek a jelenlegi esetek.
Ha a nőket az erőszaktól meg akarjuk védeni és azt akarjuk, hogy egy nő nőként élhessen, és járhasson miniszoknyában, kendő nélkül és szabadon élhessen mint nő, akkor a legfontosabb dolog az, hogy a migrációt megállítsuk, és ne engedjük azt, hogy a tömeges iszlám következtében a saría árnyékában és fenyegetésében kelljen élnie a nőknek
– fogalmazott a KDNP elnöke.
Minden hölgyet arra kérek, azt gondolja meg, ha ő szabadon, nőként akar élni, akkor most az a legfontosabb, hogy az illegális migráció ne fenyegesse őket
– tette hozzá, immár a nemzeti konzultációra utalva.
Tényleg veszélyezteti a nőket a muzulmán bevándorlás
A cicás-vizslás-néppárti hírportál rövid interjúja – ahogy az várható volt – megihlette a haladó sajtót és természetesen Szél Bernadettet is, aki amióta miniszterelnöknek készül, úgy csap le a nyilvánosság előtt bármilyen nőbutító feminista témára, mint muslica a rothadó gyümölcsre. Az LMP exhibicionista miniszterelnök-jelöltje természetesen nem ódzkodott a bonyolult kérdéskör rém egyszerű tálalásától, és azonnal elvadult összefüggéseket látott bele Semjén Zsolt megszólalásába. Úgy értelmezte a villáminterjút, hogy a miniszterelnök-helyettes relativizálta a magyarországi nemierőszak-eseteket, és ezzel megsértette azt a 306 nőt, aki a statisztikák szerint tavaly ilyen eset áldozata lett. Emellett persze nem hiányozhatott a szokásos hisztéria, hogy XY, ezúttal éppen Semjén Zsolt, távozzon a közéletből.
Semjén véleményét igazolja ugyanakkor a statisztika, ugyanis a nyugati világban, ahol jelentős iszlám bevándorlás van, 306 nyilvántartott nemierőszak-esetnél jóval több jut 10 millió lakosra. Németországban például 7900 nemi erőszakról tud a rendőrség 2016-ban, ami egymillió lakosra arányosítva 95,6 esetet jelent. Magyarországon ugyanez az arány 31,2, azaz Németországban arányosan háromszor több nemierőszak-esetről tud a rendőrség, mint nálunk. Várható persze az az érvelés, hogy a német rendőrség előtt jóval kevesebb eset marad rejtve, mint magyar kollégáik előtt, ám elnézve a tehetetlen fellépésüket Kölnben, majd a hírhedt tömeges szexuális zaklatás utáni nyomozásban tanúsított renyheségüket, ezt aligha vehetnénk komolyan.
Férfielnyomás a nemi egyenlőség égisze alatt
A keményebb propaganda sem maradt el: Szél bámulatos természetességgel keverte bele a nemi erőszak témájába a Magyarországon 2016-ban meggyilkolt összes nőt, mintha a nők elleni erőszakos cselekmények kizárólag nemi indíttatásúak lennének. Ezzel persze tökéletesen kapcsolódott az Isztambuli Egyezményre (akárcsak Gurmai Zita az ő metoo-zásánál), amelynek az elmaradó ratifikációját ezúttal is a kormány szemére hányta, sőt valójában az egész bejegyzése erre ment ki. Az Isztambuli Egyezményről tudni érdemes, hogy a nők egyenjogúságának és védelmének álcája alatt a nők elleni erőszakos cselekményeket emberiségellenes bűncselekmény jogi kategóriájába helyezi. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a ratifikálásától fogva, ha egy férfit bántalmaz bárki, azt továbbra is egyszerű erőszakos bűncselekményként kezelné a törvény, ha viszont egy nőt bántalmaz egy férfi, azt a bántalmazás jellegétől függetlenül, emberiségellenes bűncselekményként kezelné, az ahhoz tartozó, sokkal szigorúbb büntetési tétellel. Onnantól kezdve – persze a nemi egyenlőség jegyében – sokkal komolyabb büntetés járna egy nő bántalmazásáért, mint egy férfiéért. Erről szól az LMP miniszterelnök-jelöltje által előszeretettel hangoztatott Szél-terv.
Emlékezetes, hogy miután a Pride-tudósításunkban arról írtunk a PestiSrácok.hu-n, hogy a csonka családban, jellemzően apa nélkül felnövő gyerekek közül kerül ki a deviáns gyerekek és a majdani deviáns felnőttek döntő többsége, Szél Bernadett azzal kapcsolatban is fontosnak érezte megszólalni. Miután sikerült félreértelmeznie a cikkünk közlését, akkor Balogh Zoltán emberminiszter lemondását követelte, akinek az égvilágon semmi köze nem volt sem a Pride-hoz, sem az arról szóló tudósításhoz. Viszontválaszunkra már nem reagált a bátor politikusasszony, aki talán megelégedett azzal, hogy akkor is gyorsan meg tudta magát mutatni egy feminista témában elkövetett felháborodás révén.
