Pesti Srácok

Kirekesztették a jobboldali sajtót Vona Gábor zsidónegyedbeli kanosszajárásáról (videóval!)

Duplán biztosra ment a Spinoza Ház azzal, hogy Vona Gábort ültették le beszélgetni Rangos Katalinnal. Ha a Jobbik elnöke leszerepel, akkor mondhatják, hogy csak a dilisek vacsorája volt az este, ha viszont átmegy egy kegyelemkettessel a demokratavizsgán, akkor megint csak jó, mert össze lehet vele fogni. A PestiSrácok.hu nem számított elég bennfentes médiumnak ahhoz, hogy bejusson az eseményre: a Médiatörvény előírásainak ellentmondva avval rekesztették ki stábunkat (és az Echo Tv stábját), hogy nem regisztráltunk és túl sok a vendég, miközben az Index és a HVG újságíróját simán beengedték. Az esemény egyébként a szervezők meghívója szerint sajtónyilvános volt és nem volt regisztrációhoz kötve. A kérdések elől elrejtett pártelnök helyett Csintalan Sándorral vigasztalódtunk.

Meglehetősen szokatlan látványt nyújtott a jobbikos csapat az Erzsébetvárost átszelő Dob utcában, első pillantásra lejött, hogy nem a saját közegükben vannak. A baloldal sok-sok befolyásos képviselője által hosszú éveken át lenácizott párt elnökének felbukkanása az egykori zsidónegyedben egyfajta fordított rút kiskacsa mesének látszott, ahol a főszereplő előbb tudja, hogy hattyú, majd mégis inkább kacsa szeretne lenni. Finoman szólva nem volt egyöntetű a rendezvény fogadtatása a törzsközönség részéről sem, az esemény Facebook-oldalán komoly felháborodást keltett Vona meghívása, valamint a szervezők lapítása is, mert nem válaszoltak a feltett kérdésekre.

Érdekes hozzászólások láthatók az esemény Facebook-oldalán.

Néhány nappal később aztán közleményben reagált a Spinoza Színház a bírálatokra, amelyben Sándor Anna igazgató így fogalmazott:

PestiSracok facebook image

A helyszínen a nem kivételezett sajtó, azaz a PestiSrácok.hu és az Echo TV stábja is azzal szembesült, hogy helyhiányra hivatkozva nem jutott be a beszélgetésre, így az arról készült felvételből kellett megtudnunk, hogy a kritikus kérdések persze elmaradtak, ellenben Vona Gábor szemforgatásból jól teljesített a nagy bűnbocsánat-körút legújabb állomásán. A rendezvény végeztével szerettük volna megkérdezni őt így a Dob utcai flaszteren, hogy osztja-e párttársa, Apáti István a holokausztról kifejtett véleményét. Apáti többek között ezeket hangoztatta régebben a Szent Korona Rádióban:

„Pont tőlem kérdezi?”

Különösen érdekelt volna minket, hogy az azóta már inkább az ország csaknem három évtizede tartó megosztottságán sopánkodó Apáti István milyen rendrakásra gondolhatott a pártelnök szerint. Mindez sajnos feltételes módban maradt, mert Vona Gábor a hátsó ajtón surrant ki, villámgyorsan beült a készenlétbe állított frakció típusú gépjárműbe, és már ott se volt.

Helyette Csintalan Sándort bírtuk szóra, aki csupa érdekeset mondott nekünk a Jobbik irányváltásáról és a baloldallal való jövendőbeli összekapaszkodásáról, miközben e cikk szerzőjét vegzálta, hogy milyen pálfordulásokon esett át élete során.

Vezető kép: PestiSrácok.hu - A videót készítette: Szerencsés Márton Dániel

Ajánljuk még

"Büszke vagyok rá, hogy pályafutásom során nem tettem rosszat egy kollégámnak sem" - A születésnapos Stefka István a Polbeatben

‎Polbeat 2023 június 10.
Rendhagyó Polbeatet szerveztünk Stefka István 80. születésnapjára a Revolution '56 Szabadságharcos Sörözőbe, ahol a PestiSrácok.hu-s csapat mellett Stefka régi barátja és harcostársa, Alexa Károly irodalomtörténész, író, illetve a konzervatív televíziózás nagy, a rendszerváltoztatás utáni - a Horn-Kuncze-kormány által teljesen felszámolt - korszakának két jeles alakja (egyben az ünnepelt akkori munkatársa), Mátyássy Andrea és Dézsy Zoltán is elmondta méltatását, visszaemlékezését. Megszólalt továbbá Stefka István felesége, Naszályi Kornélia és egyik lánya, Stefka Nóra, továbbá Ambrózy Áron, Szabó Gergő és Szalai Szilárd. A Huth Gergely által celebrált rendkívüli adást végül egy fergeteges köszöntés követte, a tortát és a pezsgőt Stefka István kedvenc együttesének, az AC/DC-nek a dübörgésére hozták be a kollégák.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Basszgitáron a postabankos Princz, a zongoránál Presser – Amikor nem nekünk, hanem neki írták a dalt

A Hálózat 2020 április 4.
Emlékeznek arra a jelenetre, amikor Johnny Fontane megjelenik Don Corleone lányának esküvőjén, és elénekel pár dalt a Keresztapában? Persze segítséget is kért az amúgy Frank Sinatráról mintázott figura. Ha volt merszünk a Postabank néhai királyát, Princz Gábor bankvezért keresztapának nevezni az előző cikkünkben, akkor miért ne mondanánk ki, hogy az ő udvari zenésze Presser Gábor volt? Presser nem csupán slágert írt Princz Postabankjának (ez volt az egész ország által ismert Ezt egy életen át kell játszani), de Princz másik bizalmi embere, Kende Péter szerint még külön zenekaruk is volt, amellyel a Postabank bulikon játszottak. A vezér basszusgitározott, Presser pedig zongorázott. A zseniális zenész amúgy bekerült abba a postabankos tanácsba is, amelybe Mester Ákos, Forró Tamás és a már említett Kende is tartozott. Erős névsor. Ők ügyeltek az elvileg konzervatív Magyar Nemzetre a kilencvenes évek közepén... Szürreális az egész, mégis igaz. A KISZ-ből érkezett, moszkovita Princz Gábornak szüksége volt az arculatfestésre. Kultúremberként tetszelgett, és ehhez megkapta a segítséget az általa támogatott, zömmel liberális értelmiségtől. A milliárdok közben eltűntek, de a zene szólt. Folytatjuk a Postabank történetét.