Pesti Srácok

Heteken belül eldől a terrorcselekménnyel vádolt Budaházy György sorsa

Heteken belül eldől a terrorcselekménnyel vádolt Budaházy György sorsa

Hamarosan pont kerülhet a terrorcselekménnyel és Csintalan Sándor megveretésével is vádolt Budaházy György és társai ellen lassan tíz éve indult eljárás végére, ugyanis a büntetőügyben jövő év februárjában hirdet másodfokú ítéletet a Fővárosi Ítélőtábla. Noha Budaházy és a többi vádlott tavaly augusztusban nem jogerősen - összesen - 125 évnyi fegyházbüntetést kapott, az ügyészség a büntetés súlyosbítását kérte a másodfokú bíróságtól.

A Fővárosi Ítélőtábla jövő év február 13-án, 15-én, 20-án és 27-én tart nyilvános ülést Budaházy György és társai büntetőügyében – értesült a táblabíróság sajtóosztályától a PestiSrácok.hu. Az utolsó ülésen várhatóan másodfokú ítéletet hirdet majd a bíróság. A vád szerint a Budaházy György által létrehozott Magyarok Nyilai elnevezésű szervezet 2007 és 2009 között Molotov-koktélos támadást intézett MSZP- és SZDSZ-pártirodák, képviselők, vezető politikusok otthonai ellen, és ezekkel az erőszakos cselekményekkel próbálták megváltoztatni a kormánypártok politikáját és félelmet kelteni a lakosság egyes csoportjaiban. Ezeknél a cselekményeknél sérült nem volt, ugyanakkor a vádpontok között szerepel a Hír TV-s műsorvezető, politikai kalandor, a magyar maffiaháború és az olajszőkítési botrány idején MSZP-s alelnöki tisztséget betöltő Csintalan Sándorbántalmazása, illetve egy szórakozóhely, egy jegyiroda és melegbárok elleni támadás is. A vádlottak többsége tagadta bűnösségét, de volt olyan is, aki magára és másokra terhelő vallomást tett.

Budaházy György a tavaly augusztusi ítélethirdetéskor. Fotó: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok.hu

Az ügyészség súlyosabb büntetést szeretne

PestiSracok facebook image

A terrorcselekménnyel, testi sértéssel, kényszerítéssel vádolt, 2009. áprilisában letartóztatott, jelenleg házi őrizetben lévő radikális vezetőt tavaly augusztus 30-án ítélték első fokon tizenhárom év fegyházbüntetésre. Budaházy egyik társa tizenkét év fegyházbüntetést kapott terrorcselekmény, lopás, lőfegyverrel visszaélés miatt, négyen tíz évet, egy további terhelt pedig kilenc évet. Az összesen tizenhét vádlott közül a tizenöt terrorcselekménnyel megvádolt személyt tizenhárom és öt év közötti letöltendő szabadságvesztéssel sújtotta nem jogerősen a törvényszék. Az ítélet után a védelem és az ügyészség is fellebbezett, a terrorcselekmény vádját fenntartó Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség pedig be is nyújtotta írásos indítványát a Fővárosi Ítélőtáblához. A főügyészség a büntetés súlyosbítását kérte a másodfokú bíróságtól. A portálunk által megismert fellebbezésben az ügyészség hangsúlyozta, hogy erre azért van szükség, mert

A vádlottak első fokon összesen 125 évet kaptak. Fotó: Horváth Péter Gyula/PS

Lecserélték az egyik másodfokú tanácsot

Azonban az eljárás idén nyáron elakadt, mivel az ítélőtábla felfüggesztette a büntetőügyet és az Alkotmánybírósághoz fordult. A döntés oka az volt, hogy a kijelölt másodfokú bírói tanács elnöke az a Rédei Géza volt, aki évekkel korábban tagja volt Budaházy, illetve a harmadrendű vádlott előzetes letartóztatásáról döntő tanácsnak. Utóbbi döntésben a Rédei-tanács egy másik bírája is részt vett. Négy hónap után végül eldőlt, hogy a táblabíróság Lassó Gábor vezette tanácsa fogja másodfokon elbírálni Budaházyék ügyét, így február 27-én, közel tíz év után akár jogerős ítéletet is hirdethet a bíróság.

Kenéz Andreát megviselhették a bírálatok

Néhány hónapja írtunk arról is, hogy a tavaly augusztusban szóban kihirdetett elsőfokú verdikt írásba foglalására a törvény szerint hatvan napja lett volna az eljáró tanácsvezető bírónak, Kenéz Andreának, aki azonban többszörösen túllépte ezt az időkeretet. A késedelem miatt a büntető kollégiumot korábban vezető Mikó Gergely visszavonta Kenéz munkahelyen kívüli munkavégzésre vonatkozó engedélyét, és más, szigorú igazgatási intézkedéseket kezdeményezett vele szemben, ám ez sem használt. Kenéz végül benyújtotta lemondását. Információink szerint a lemondás hátterében az állt, hogy Kenézt megviselték a bírálatok, amelyeket a Budaházyékra kiszabott túl szigorú ítélet (összesen 125 évnyi fegyházbüntetés) kapcsán kapott.

Vezető kép: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok.hu

Ajánljuk még

Jobba Gabi színésznő tragikus élete és öngyilkossága – Kik „vették el tőle a levegőt”?

Magyar ugar 2021 január 9.
Jobba Gabi hatalmas csillaga volt a Kádár-rendszernek, Aczél egyik kedvenc írója, Gyurkó László is támogatta, valamint az az Erdős Péter, akinek az egyik kedvese volt. Mégis öngyilkos lett, tragikusan fiatalon, mindössze harminchat évesen. „Nincs több erőm ezzel a lelki nyomorúsággal élni és nem akarok tovább senkinek a terhére lenni” – írta utolsó levelében, míg Gyurkó arra célzott, valakik tönkretették, elvették tőle a levegőt. Mi történhetett? Tóth Eszter Zsófia történész tragikus életének és halálának járt utána.

Kicsoda Veszprémi Jimmi, aki az energolosoknak is dolgozott egy bűnbánó pentító vallomása szerint? (videó)

Az alvilág titkai 2025 április 6.
Elfogta a rendőrség Veszprémi Jimmit, valamint három másik olyan gyanúsítottat, akik összefüggésbe hozhatók a '90-es évek leszámolásos, valamint olajos ügyeivel. A Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ) és a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) nyomozói nem adják fel, az el nem évült ügyekben folyamatosan kutatják a bizonyítékokat. A történtek alapján kimondható: az elmúlt hónapokban újabb bizonyítékok kerültek elő a leszámolásos maffiaügyekben. Vélhetően újabb pentítók szólalhattak meg. Kicsoda Veszprémi Jimmi, akire már 2000-ben rávallott egy maffiózó?

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)