Pesti Srácok

Saját vallásának tanításait is letagadja Beer Miklós püspök a migránssimogatásért

Saját vallásának tanításait is letagadja Beer Miklós püspök a migránssimogatásért

Beer Miklós a balliberális sajtó nagy kedvence, mert a migrációs válsággal kapcsolatban mindig megbízhatóan elmondja mindazt, amit szeretnének. A jövőre nyugdíjba vonuló váci megyéspüspök ezúttal sem okozott csalódást a HVG-ben megjelent interjújában. A bibliai eseményeket, illetve a katolikus tanítást néhol egészen furcsán értelmezve állt ki a migránsok befogadása, segítése, valamint más vallások mellett.

– jelentette ki Beer Miklós, egyúttal rögtön mellékvágányra irányítva a migrációs válságra kifuttatott gondolatmenetet. A migránsok befogadásának ellenzői ugyanis nem népek közti értékrangsorral, hanem a kulturális és etnikai arculat megőrzésével érvelnek. A püspök azonban bőven tudta fokozni, hiszen a vita lényegének elkenésén felül még futotta az erejéből saját vallása tanításainak relativizálására is.

A migránssimogatás fontosabb a krisztusi megváltásnál

PestiSracok facebook image

Meredek feltételezés lenne egy megyés püspökről, hogy nem ismeri Jézus életének történetét, ugyanakkor érthetetlen, hogy miért mondja hajléktalannak Jézust, aki köztudomásúan nem volt az, csupán útközben született, amikor Mária és József a római népszámlálás miatt Betlehembe mentek Názáretből, ahol éltek. Ugyanitt Jézus áldozattá válását holokausztnak nevezi Beer Miklós. Egészen pikáns, amikor egy magas rangú egyházi vezető relativizálja saját vallásának legalapvetőbb dogmáját, és Jézus kereszthalálában a megváltás műve helyett holokausztot lát.

Ha a megváltás relativizálása nem lett volna elég, Beer rátett még egy lapáttal, amikor a riporter kívánsága szerint, a kormány keresztényüldözés elleni fellépését kellett bírálnia. Katolikus főpapként kijelentette, hogy

Mindössze az az apróság maradt ki az érveléséből, hogy a Jézus kereszthalála általi megváltásból Jézus követői részesülnek, illetve amennyiben nem keresztény ember is üdvözül, az éppen annak ellenére történik, hogy más vallást követ. Legalábbis ezt tartja az a vallás, amelynek Beer Miklós az egyik magas rangú képviselője, és amelyben elvileg ő is hisz.

A püspök, akin gyakran nem venni észre, hogy katolikus pap. (fotó: evangelikus.hu)

Ki dönti el, kik az elesettek?

Ilyen erős állítások mellett teljesíti a püspök a migránssimogató kvótát, kiemelve, hogy Ferenc pápa az elesettek pártjára áll. Azt természetesen nem fejti ki, hogy a migrációval Európába érkezett terroristák által megölt európaiak is elesettnek számítanak-e, és az ő oldalukra is odaállt-e Ferenc pápa. Sokkal inkább a hódolatát fejezi ki Beer Miklós, amikor elmeséli, hogy

Papként a liberalizmus szolgálatában

Az interjúban arról is beszél a váci püspök, hogy életfilozófiájának tartja az értékek és formák közti egyensúlyteremtést, és hitet tesz a formák, azaz feltehetően a liturgia és a külsőségek „időszerűsítése” mellett. Külön figyelemre méltó, hogy a liberális ideológiához igazodva, az időszerűséghez kapcsolja az életszerűséget, mintha a két fogalom elválaszthatatlan lenne egymástól. Ahogy azonban minden korszak liberálisai túlzásnak érzik a következő korszak liberálisainak (később rendre megvalósuló) törekvéseit, Beer Miklós is ellenzi, bolond világnak tartja a genderprogramot, a transzneműek átoperálását és a nők pappá szentelését. Ilyenkor, miként itt a püspök is, azzal a normalitással érvelnek, amelynek más elemeit viszont éppen ők bontanák le. A papi nőtlenség például Beernél az utóbbiak közé tartozik, de ha folytatódik a tendencia, talán jön utána olyan, még progresszívebb egyházi vezető, aki már a genderprogramon sem fog megütközni, és még nyíltabban szembehelyezkedik az alapvető tanításokkal.

Legvégül az is kiderült, hogy hamarosan már nem Beer Miklós fogja kormányozni a váci egyházmegyét a progresszió útján, mivel jövő májusban betölti a 75. életévét. Ez azt jelenti, hogy be kell adnia a lemondáskérelmét, és addig marad hivatalban, amíg megtalálják az utódát. Tervei szerint ezután egy falusi plébániát még bevállalna.

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)