Csúnya titkokat rejthet az átvilágításon elbukott afgán Szél-szakértő múltja
A múlt hét egyik legfontosabb belpolitikai híre volt, hogy megbukott a nemzetbiztonsági átvilágításon Szél Bernadett LMP-társelnök afgán származású külsős szakértője, Janan Mirwais, s a Fidesz emiatt bejelentette: ha Szél részt vesz a nemzetbiztonsági bizottság ülésein, akkor ők nem. A PestiSrácok.hu összegyűjtötte, milyen okai lehetnek annak, ha valaki „megbukik” a nemzetbiztonsági átvilágításon. Egyébként az átvilágítás célja, hogy kiszűrjék azokat, akik nemzetbiztonsági szempontból veszélyesek, vagyis alkalmatlanok bizalmas munkakör betöltésére. Nagyon leegyszerűsítve: az nem ülhet az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának ülésein, aki takargatni akar valamit a magánéletében, vagyoni helyzetével összefüggésben, kapcsolatot tart szervezetekkel közéleti tevékenysége során, illetve büntetőeljárás alatt állt. Az is lehet, hogy ezek közül csak egy miatt akadt fenn a rostán Szél szakértője, de nem kizárt a többszörös érintettség sem. Ezt azonban – minősített adat lévén – egyhamar nem tudjuk meg, maga az érintett pedig hétfői közleményében nem árulta el, mi miatt bukhatott meg az átvilágításon...
Kisebb hisztériában tört ki Szél Bernadett a múlt héten, amiért a fideszes Németh Szilárd aggályosnak ítélte, hogy az LMP társelnöke olyan külsős szakértővel dolgozik, aki saját bevallása szerint is megbukott a nemzetbiztonsági átvilágításon. Mostani összefoglalónk némi támpontot adhat, miért nem ülhet be bárki az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának üléseire. A lényeget a törvény szövege is tartalmazza:
A biztonsági feltételek vizsgálata azon kockázati tényezők, körülmények, információk felderítését jelenti, amelyek felhasználásával a fontos és bizalmas munkakört betöltő személyek tevékenysége jogellenes céllal befolyásolhatóvá, illetve támadhatóvá válhat, és ezáltal a nemzetbiztonságot sértő vagy veszélyeztető helyzet állhat elő.
Az ellenőrzést a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvényben foglaltak alapján a szakszolgálatok végzik. A törvény szerint az ellenőrzésnek, a kockázati tényezők vizsgálatának és értékelésének arányosnak kell lennie a fontos és bizalmas munkakör betöltéséhez fűződő titokvédelmi és más biztonsági követelményekkel. Az ellenőrzést "A" típusú kérdőív esetén az elrendeléstől számított 30, "B" típusú kérdőív esetén 45, "C" típusú kérdőív esetén 60 napon belül kell lefolytatni. Az ellenőrzés a kérdőívben megadott adatok valóságának vizsgálatára és értékelésére, valamint egyéb kockázati tényezők felderítésére terjed ki. A szigorú ellenőrzés során tehát az érintetteket, valamint rajtuk kívül hozzátartozóik, rokonaik, barátaik személyes körülményeit, anyagi helyzetét, emberi kapcsolatait is vizsgálják öt, tíz, illetve tizenöt évre visszamenőleg. Minderre egy kitöltött kérdőív alapján kerül sor.
Átkutathatják a lakását, felbonthatják a leveleit, lehallgathatják a telefonbeszélgetéseit
A törvény leírja, hogy a nemzetbiztonsági szolgálat az érintett személlyel konzultálhat, referens személyeket hallgathat meg, felhasználhatja a személyügyi nyilvántartások és a korábbi ellenőrzések adatait, adatkezelési rendszerekben adatellenőrzéseket végezhet (ha a szükséges adatok más módon nem szerezhetők meg), titkos információgyűjtést alkalmazhat. A nemzetbiztonsági szolgálat külső engedélyhez kötött titkos információgyűjtést csak a "C" típusú kérdőívhez kapcsolódó ellenőrzés során alkalmazhat.
A regula ezen része részletesen leírja, milyen eszközökhöz nyúlhatnak a nemzetbiztonságiak egy ilyen szigorú ellenőrzés során: a nemzetbiztonsági szolgálatok külső engedély alapján átkutathatják az illető lakását, megismerhetik a közcélú telefonvezetéken vagy azt helyettesítő távközlési szolgáltatás útján továbbított közleményeket és az észlelteket technikai eszközökkel rögzíthetik, továbbá felbonthatják és ellenőrizhetik a leveleket illetve egyéb postai küldeményeket.
Zsarolhatóvá válik, aki hazudik
A törvény mellékletében található kérdéssor tartalmaz néhány igen érdekes részt: például az illetőnek van-e házasságon vagy élettársi közösségen kívüli partnerkapcsolata (homoszexuális is), iszik-e alkoholt, ha igen, mennyit. Természetesen a fontos és bizalmas munkaköröket betöltőknél sem kizáró ok, ha valaki homoszexuális vagy élettársi közösségen kívüli partnerkapcsolata van. A veszély abban rejlik, ha nem a valóságnak megfelelő adatokat adja meg, mert így könnyen zsarolhatóvá válhat, ráadásul személye – hazugsága folytán – hiteltelenné is válik.
Szenvedélybetegség? Miért fontos ez?
Ha valaki rendszeresen fogyaszt nagyobb mennyiségű alkoholt, akkor felvetődik a kérdés, alkoholos befolyásoltság alatt vajon mennyire tudja koordinálni, kinek milyen információkat ad át. A törvény szerint az átvilágítás alapján biztonsági szakvélemény készül, amely valamennyi felmerült biztonsági kockázati tényezőt tartalmazza. Ezt a miniszter ellenjegyzi, majd a nemzetbiztonsági szolgálat továbbítja azt a kezdeményező munkáltatóhoz. Az ellenőrzés végén a munkáltató szakvéleményt kap az érintettről, melyet a Nemzeti Biztonsági Felügyelethez továbbít. Az ellenőrzés befejezéséről, valamint a biztonsági szakvéleményben foglaltakról a munkáltató tájékoztatja az érintett személyt. Ha a vizsgált személy ezzel nem ért egyet, fellebbezhet az ellenőrzést kezdeményezőnél vagy az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságánál.
A szerető eltitkolása zsarolhatóvá tehet
Tehát az nem ülhet a nemzetbiztonsági bizottság ülésein, aki takargatni akar valamit a magánéletében, vagyoni helyzetével összefüggésben, kapcsolatot tart szervezetekkel közéleti tevékenysége során, illetve büntetőeljárás alanya volt. Ez utóbbi azonnal kizárja a pozitív elbírálás lehetőségét. Az sem árt a nemzetbiztonsági átvilágítás során, ha az illető partnere nem maffiatag, vagy nincs eltitkolt kapcsolata. Magyarán, be lehet vallani a szeretői viszonyt, de az eltitkolása zsarolhatóvá teheti az átvilágítottat. Van ennek „melegebb” vonatkozása is: ha nem nyíltan vonzódik valaki a saját neméhez, és ezen vonzalmát el is titkolja, ismét bukta lesz az átvilágítás eredménye.
Szintén nem érdemes nemzetbiztonságilag veszélyes alakokkal folyamatos kapcsolatot tartani, és jobb esetben nem bűnöző, maffiatag, esetleg kém házastársat választani. Emlékeztetőül: Demcsák Zsuzsa kormányszóvivői karrierjének útjába is többek között volt férje kétes kapcsolatai álltak.
Offshore-számlák=bukás
Aztán ott van a vagyoni helyzet. Azon belül, ha különböző, rendszeres pénzmozgások vannak a vizsgált személy és külföldi szervezetek számlái között, ismét borítékolható az átvilágításon való elhasalás. Ugyanez lesz a következménye, ha az illetőnek offshore-számlája van.
A lényeg az, hogy a delikvens ne legyen zsarolható külföldi állam által partner, vagyoni, stb egyéb helyzet miatt.
A közéleti tevékenység a legérdekesebb. Ha bizonyos szervezetekbe tartozik a vizsgált személy, máris a nemzetbiztonságilag megbízhatatlan kategóriába kerül. Ilyen például, ha valaki olyan külföldi alapítású szervezet tagja, amely – tevékenysége vagy más ok miatt – gyanús, vagy veszélyt jelenthet.
Szél szakértője magyarázkodik
Szél Bernadett külsős szakértője hétfőn közleményben elismerte, hogy negatív eredménnyel zárult a nemzetbiztonsági átvilágítása, ezért nem vehet részt a bizottság munkájában. Janan Mirwais kedden a hvg.hu-nak nyilatkozva arról beszélt, Magyarországon nem gyűlöletet, hanem félelmet lát. Hétfőn pedig hosszú közleményben próbálta mentegetni magát. Ugyanakkor árulkodó, hogy ebben az őt ért egyetlen – igaznak bizonyult – váddal, vagyis hogy megbukott a nemzetbiztonsági átvilágításon, mindössze egyetlen mondat erejéig tért ki. És még csak támpontot sem próbált adni arra, miért ítélhették a személyét kockázatosnak a szakszolgálatok. Az afgán származású magyar állampolgár közleményét most teljes terjedelmében közöljük:
Mivel az elmúlt napokban a Fidesz-KDNP politikusai és a propagandamédia olyan hamis állításokat tett, amelyektől függetlenül személyem egyértelműen beazonosíthatóvá vált, mint a Lehet Más a Politika országgyűlési frakciójának tanácsadó-szakértője a hamis és hazug állításokkal kapcsolatban az alábbi közleményben reagálok. Magyar állampolgár vagyok, az LMP országgyűlési frakciójának munkatársa, a Migszol nevű szervezettel pedig soha, semmilyen jogviszonyban nem álltam. 1986-ban születtem Kabulban, Afganisztán fővárosában. 1990-től, 4 éves korom óta élek Magyarországon, 2003 óta pedig magyar állampolgár vagyok. Az óvodától kezdve, az iskolán át, a gimnáziumi érettségin keresztül kizárólag magyar oktatási intézmények hallgatója voltam. Az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán végeztem jogászként cum laude minősítéssel. Életem meghatározó részét - 18 évet - Gödöllőn töltöttem. Rendszeres fellépője voltam a nemzeti ünnepek megemlékezéseinek, több helyi civil szervezet munkáját segítettem. 2010-től 2014-ig, majd 2016-tól az egyik szervezeti egység megszűnéséig a Demokrácia Központ Közalapítvány munkatársa voltam. A közalapítvány kuratóriumának elnöke előbb Schöpflin György európai parlamenti képviselő, majd Martonyi János, Magyarország korábbi külügyminisztere volt. 2014 és 2016 között a Terror Háza Múzeumot működtető Közép- és Kelet-Európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány jogásza, valamint az Első Világháborús Centenáriumi Emlékbizottság pályázati irodavezetője voltam. A közalapítvány főigazgatója Dr. Schmidt Mária, az Emlékbizottság vezetője Balog Zoltán emberi erőforrások minisztere. Az Emlékbizottság ülésein rendszeresen részt vettem. Közreműködtem a Tom Lantos Intézet megalapításában, és egyik koordinátora voltam az Intézet megnyitó ceremóniájának, amelyen részt vett Orbán Viktor, Magyarország jelenlegi miniszterelnöke, és Hillary Clinton, korábbi amerikai külügyminiszter. Az ELTE Állam- és Jogtudományi Karának, valamint az Eszterházy Károly Egyetemnek óraadó oktatója vagyok. Kutatási területem a párhuzamos jogrendszerek és a radikalizáció kapcsolata. Továbbá számos alkalommal végeztem tolmácsolási tevékenységet a Magyar Honvédségnek és a Külgazdasági és Külügyminisztériumnak. A Lehet Más a Politika országgyűlési frakciójának 2017. júniusa óta vagyok külpolitikai ügyekben tanácsadó-szakértő munkatársa. A nemzetbiztonsági bizottság munkájában nem vettem részt, mivel az átvilágításom eredménye negatívan zárult. Személyem nem minősül nemzetbiztonsági kockázatnak, hanem a nemzetbiztonsági bizottság zárt ülésein nem vehetek részt. A biztonsági kockázatok tekintetében - mivel minősített információkról van szó - egyéb információval nem rendelkezem.
Forrás: hrportal.hu, MTI, PS, Vezetőkép: hvg.hu
