Pesti Srácok

Soros jogvédői csak akkor védenék meg a székelyeket az akasztástól, ha melegek lennének

Soros jogvédői csak akkor védenék meg a székelyeket az akasztástól, ha melegek lennének

Nincs mese, ha az erdélyi magyarok kicsi kis feltűnést is akarnak kelteni Nyugaton az olyan esetek kapcsán, hogy a román exminiszterelnök a fellógatásukkal fenyegetőzött, legalábbis transzneművé kell váljanak. Erre enged ugyanis következtetni az a tény, hogy sem a nyugati sajtó, sem az úgynevezett jogvédő szervezetek nem méltatták különösebb figyelemre a durva fenyegetést. A Soros által is támogatott Amnesty International Magyarország civil szervezet legutóbbi FaceBook-bejegyzésében meg is indokolta, hogy olyan csip-csup politikai ügyekre, hogy egy szomszédos ország vezetője a magyar kisebbség kivégzését lebegteti be, egyszerűen nincs idejük. Mint írják, különben is éves tervben gondolkodnak, amibe Tudose interjúja nem volt belekalkulálva. Viszont van kampányuk a transz emberek jogainak védelmére, így a meleg székelyek legalább megnyugodhatnak...

Elöljáróként csak játékból képzeljük el, mi történt volna, ha VI. Fülöp spanyol király a függetlenedni vágyó katalán zászlólengetőket karóbahúzással fenyegette volna meg egy interjújában. Vagy Theresa May angol miniszterelnök az ír, vagy a skót autonómiatörekvés támogatóit lefejezéssel próbálná eltántorítani. Esetleg, ha Donald Trump az Álló Szikla rezervátumon keresztültúrt olajvezetéke ellen tiltakozó indiánokat lelövetéssel fenyítette volna meg. Persze, ilyen nem történhet a civilizált világban. Még azt is meg mernénk kockáztatni, hogy Európa legkevésbé demokratikus országának, Magyarországnak a vezetőjéről, a szélsőjobb felé kacsingató és migránsgyűlölő Orbán Viktorról sem feltételezné senki, hogy bármelyik Magyarországon élő kisebbséget megfenyegetné. Az unió-tag Romániának ugyanakkor éppen ilyen elnöke volt, így némileg érthetetlen az a politikai vákuum, amely Tudose kijelentése körül kialakult. Sőt, joggal remélhettük volna, hogy az elnyomottakért, üldözöttekért mindenkor oly érzékeny nyugati sajtó majd hírt visz Brüsszelnek Tudose akasztós interjújáról, mindhiába. Végső reményünk az úgynevezett nemzetközi jogvédő szervezetekben lett volna, viszont úgy tűnik, nekik más dolguk akadt. Hogy mivel voltak, mivel vannak elfoglalva, arra az Amnesty International nemrégiben megjelent FaceBook-bejegyzése világíthat rá, amely éppen azt a kérdést hivatott körüljárni, ugyan miért is ez a nagy csönd.

Az Amnesty szomorú

Először is a közleménynek azért nem tekinthető FaceBook-posztban leszögezik, szomorú, hogy az Amnesty-t gyakran vádolják meg azzal, hogy a szervezetet nem érdekli a Romániában vagy Szlovákiában élő magyar kisebbség helyzete. Ezt ünnepélyesen visszautasítják. Annyira, hogy a következő mondatban máris jön az eposzi "deviszont" fordulat, amely így hangzik,

PestiSracok facebook image
  1. ez nem feladatunk, nem vagyunk politikai elemzők, sem tanácsadók, mi pártpolitikától függetlenül végezzük a munkánkat,

  1. minden elképesztő politikusi nyilatkozatot nem fogunk kommentálni, mert akkor másról se szólna az életünk és a munkánk.

  1. bárki mondjon bármit, ha az a gyűlöletkeltésre alkalmas, ha sérti mások emberi méltóságát, akkor álláspontunk szerint az elfogadhatatlan, mert alapjaiban tagadja az egyetemes, egyenlő emberi jogokat. Ez akkor is így van, ha ezt történetesen Mihai Tudose vagy Orbán Viktor, vagy Donald Trump teszi.

Ha nem lenne egészen világos mindenki számára, ez azt jelenti, hogy a Soros György által is támogatott Amnesty International a román kormány vezetőjének, Románia miniszterelnökének egy hivatalos interjúban elhangzott szavait, amely bőven kimeríti a gyűlöletbeszéd fogalmát, egyszerű politikai játszmának degradált. Elképzelni sem tudnánk, hogyan reagálnának, ha Orbán Viktor jelentené be, hogy fölakasztatja a roma kisebbséget, ha nem bírnak magukkal. Az Amnesty hozzáteszi, hogy minden politikusi nyilatkozatot, legyen az bármilyen súlyú is, nem fog kommentálni, mert nincs rá idejük. Végezetül egy laza mondatban arra azonban felhasználják Tudose vállalhatatlan kijelentését, hogy egy kicsit Trumpozhassanak, meg Orbánozhassanak azzal a címszóval, hogy akárki mondhat olyan mondatot, hogy fellógatja a kisebbségeit. Csakhogy ez merő hazugság, és mint kiderült még Romániában sem teheti ezt meg, pláne egy miniszterelnök büntetlenül, akárhogy is igyekszik magyarázni gyors menesztését a román sajtó. Az Amnesty ugyanakkor elmondja, hogy amúgy továbbra is dolgoznak, hogy mindenki emberi jogai érvényesüljenek, "viszont a politikai hisztériakeltés csak abban az esetben lesz - legalább részben - "amnestys" téma, ha valamely konkrét kampányukat érinti". És hogy mik az "amnestys" témák, azt szorgosan be is linkelik mindenki okulására. Mi is megnéztük tehát, mik is lehetnek azok.

Egy előre megírt valóság buborékjában

Nem szabad elfelejteni, hogy az Amnesty International saját bevallása szerint is tervek mentén dolgozik. Egy évre előre meghatározzák a világ problémáit, illetve azt, hogy mit lehet problémának nevezni és mivel lehet foglalkozni. A valóság innentől nem zavarja meg a jogvédő szervezet munkatársait a mindennapi világjobbításban. A felsorolásban szereplő ügyek ugyanis minden energiájukat leköti. Ilyen égető feladat például a "menekülők számára biztosított biztonságos és legális migrációs csatornák számának növelése, a befogadási körülmények javítása és egy olyan globális felelősségvállalási rendszer, amelyben az országok arányosan részt vállalnak a menekülőkkel kapcsolatos feladatok ellátásában". Magyarul a bevándoroltatás megszervezése és a kötelező letelepítési kvóta politikai-társadalmi képviselete.

Az Ír alkotmányba bezzeg bátran beleszállt az Amnesty, persze akkor az abortuszról volt szó; fotó: trinitynews.ie

Aztán, mint írják, fordulhatnak az Amnestyhez olyanok, akiknek közvetlenül sérülnek az emberi jogai. No persze vannak fontos, a programba tartozó emberi jogok, és vannak a határon túli magyar kettős állampolgárok, akiknek nincsenek ilyesfajta jogai. Illetve vannak, amennyiben az illető határon túli magyart rasszista, homo- vagy transzfób vagy xenofób gyűletbűncselekmény ér. Azt azonnal ki kell vizsgálni. Az Amnesty International ráadásul sürgeti a rendőrség, az ügyészség, az áldozatsegítés, illetve a büntető igazságszolgáltatás egészének reformját a gyűlölet-bűncselekményekkel szembeni hatékonyabb fellépés, valamint azok megelőzése érdekében. Hangsúlyozzuk, eszerint a magyargyűlölet nem tartozik a gyűlölet-bűncselekmények sorába, hanem a diszkrimináció még megengedhető formája.

A meleg székelyeknek nem kell aggódniuk

Nem kell azoknak az erdélyi magyaroknak sem aggódni, akiket hátrányos megkülönböztetés ért leszbikus, meleg, biszexuális, transznemű és interszexuális mivoltukból kifolyólag. Az Amnesty ugyanis egy egész külön kampányt szentel a transz emberek jogaira. Az erdélyi magyarok ugyanakkor ne reménykedjenek abban, hogy levelet kapnak az Emberi Jogok Világnapján. Mint az közismert, az Amnesty levelezős kampánya "a világ legnagyobb emberi jogi eseményévé nőtte ki magát, amelynek keretében együtt érző emberek 2014-ben több mint 200 országból és területről 3.245.565 levelet, emailt, SMS-t, fax és Twitter üzenetet küldtek különféle jogsértések áldozatainak, hogy kifejezzék támogatásukat és szolidaritásukat, valamint a hatóságoknak írtak, felszólítva őket, hogy engedjék szabadon a jogtalanul bebörtönzött foglyokat vagy vizsgálják ki a jogsértéseket, és vonják felelősségre az elkövetőket". Kivéve az erdélyi magyarokat. Ők nem kapnak levelet.

A magyar kisebbséget gyűlölni

Az Amnesty programjában fontosnak tartja továbbá, hogy a magyar társadalom befogadóbb és szolidárisabb legyen a hazánkba érkező és köztünk élő menekültekkel és menedékkérőkkel szemben. Az Amnesty nem tartja fontosnak, hogy a román társadalom befogadóbb és szolidárisabb legyen az eredetileg őshonos magyar kisebbséggel. Az Amnesty érzékeli azt is, hogy sokan, sokféle okból jönnek Európába, de szerintük Európa cserbenhagyta ezeket az embereket. Úgy látják, a migránsokkal és menekültekkel szembeni előítéletek széles körben elterjedtek, amiket a tagállamok bevándorlást korlátozó politikájukkal sokszor felerősítenek. Ráadásul úgy látják, az egyre szigorodó szabályok súlyos emberi jogsértésekhez vezetnek. Az Amnesty ugyanakkor nem érzékeli, hogy vannak népek, akik minden kellemetlenség, üldöztetés, diszkrimináció, történelmi igazságtalanság ellenére a hazájukban akarnak maradni, és ott akarnak boldogulni. Akikkel szemben az adott országban szintén széles körűen elterjedtek az előítéletek. Az ilyen népség mindennapi problémái ugyanakkor az Amnesty számára a napi politika kategóriájába esnek. És végül az Amnesty International szeretné elérni, hogy "nemet mondjunk a rasszizmusra". Amennyiben az a roma kisebbséget érinti. Ha a magyar kisebbséget érinti az elnyomás, a kirekesztés és a diszkrimináció, ha magyar kisebbséget fenyegetnek kötéllel legfölső vezetői szintről, az nem rasszizmus. Politikai játék csupán. Hogy visszaidézzük, miért is érzi magát szomorúan az Amnesty International Magyarország, hogy sokan számonkérik rajtuk a jogvédést akkor is, ha a magyar kisebbségről van szó, nagyjából pont azért, amit magukról leírnak, és amit tevékenységükről kommunikálnak.

Forrás: FaceBook.com; kezdőkép: amnesty.eu

Ajánljuk még

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.

Azt azért elismerte, hogy titkos úti jelentéseket írt – Vágó István külkeres kalandjai a droggal is kereskedő Medimpexnél

A Hálózat 2021 április 8.
Sokan meglepődtek akkor, amikor az addig szinte apolitikus szerepet játszó Vágó István pár éve a DK politikusa lett. Vágó akkoriban egy felmérés szerint az ország egyik legnépszerűbb emberének számított, nem véletlenül: tudatosan építették a karrierjét a rendszerváltás előtt és után. De honnan indult? Külkeresként. Vágó Istváné klasszikus hálózati karrier. Apja, Vágó György a rezsim ünnepelt nyelvtanára volt, Indiában és Afrikában is dolgozott, fia is sokat utazott, nyelveket tanult, külföldiekkel levelezett, majd vegyészmérnökként a Medimpex külkereskedője lett. Állítása szerint „csak” titkos úti jelentéseket írt, amelyekről azt sem tudta, hogy a belügybe vagy a külügyhöz kerültek. Ezen jót nevettünk Schiffer Andrással és Borvendég Zsuzsannával, akiknek elmeséltem Vágó kalandjait a Pesti TV ma esti (csütörtök, 22.00) adásában (A Hálózat). Róla és a többi hálózati, külkeres emberről, az elszabotált rendszerváltásról is elbeszélgettünk. De ebben a cikkben bemutatom, hogyan is lett Vágóból tévés, miután visszamondott egy állítólagos többéves mexikói kiküldetést.