Tudatos kormányprogram része az erőművek hazai kézbe vétele
Az egykori Gagarin Erőmű 22 év után ismét hazai tulajdonba került, miután a német RWE konszern eladta a tulajdoni hányadát egy magyar-cseh befektetési társaságnak, amelyben Mészáros Lőrinc tőzsdei cége is érdekelt. A hazai áramtermelés 20 százalékát adó lignit alapú erőmű magyar ipar kulcsfontosságú cége. A Mátrai Hőerőművet 1995-ben, az akkor éppen a karrierje csúcsán lévő privatizációs miniszter, Suchman Tamás adta el – mindenféle versenytárgyalást mellőzve – a német RWE konszernek.
A vételár azóta sem ismeretes, annyit lehet tudni, hogy az egész magyar energiaszektorért a németek és franciák 20 milliárd dollár körüli összeget fizettek valamilyen konstrukcióban. Ezt a tömérdek pénzt Surányi György akkori jegybankelnök az államadósság „valorizálására” használta fel. Hogy ez mit jelent? Senki se tudja azóta sem. Egyébként az akkori privatizációs szerződés se volt semmi. Olyan kikötések szerepeltek benne, hogy az állam garantálja a cégek 8 százalékos nyereségét. Ilyet még a világ nem látott, hogy egy magáncég profitját az állam biztosítja.
Suchman Tamás produkciója is kimagasló volt, hiszen volt olyan szerződés, amelyet állítólag uzsonnázás közben tárgyalt le. Mire megette a szendvicset, addigra alá is írt egy több milliárd dolláros szerződést. Hiába, kellett a pénz, hiszen addigra Békesi László pénzügyminiszter megbukott, és már indult a Bokros program, miközben az IMF folyamatosan verte a tamtamot. Horn Gyula miniszterelnök a kezdeti ellenállása után beadta a derekát és hozzáfogott a magyar gazdaság „versenyképesebbé tételéhez”. Akkori pletykák szerint ez a 20 milliárd dolláros privatizációs csomag a német kormány feltétele volt az épp soron következő IMF hitel megkapásához.
2010 után változott a gazdaságpolitika
Orbán Viktor miniszterelnök többször kijelentette, hogy bizonyos ágazatokban a hazai tőkét helyzetbe kívánja hozni. Ahogy fogalmazott:
„Négy olyan terület létezik, ahol muszáj elérni, hogy a hazai tőke a nemzetközi fölé nőjön. Ezek a média, a bankok, az energia és a kiskereskedelmi hálózat. Hárommal megvagyunk, a negyedikbe beletörött a fogunk. Sajnos a kereskedelmi hálózatok furfangosabbak nálunk.”
Ma már az energetikában bőven 60 százalék felett van a magyar tulajdon aránya. Ebben élen jár a gázüzletág, ahol mára már szinte teljes az állami tulajdon. A villamos energia terén a szándéknyilatkozatok ellenére lassabban halad ez a folyamat. Ám ezt gyorsíthatja fel a Mátrai Hőerőmű magyar-cseh tulajdonba kerülése. Vagyis pontosabban fogalmazva, a RWE eladta a birtokában lévő 72,62 százalékos tulajdonrészt az Opus Global Nyrt. és egy cseh magántőke alap által létrehozott közös vállalatnak. (Mint ismeretes az Opus Global Mészáros Lőrinc ellenőrzése alá tartozó tőzsdei cég.) Ezzel az ügylettel hét blokkal működő visontai erőmű, valamint a Visontán és Bükkábrányba működő lignitbányák, továbbá a 72 ezer panellel rendelkező naperőmű új tulajdonosi körbe került.
A hajdani Gagarin Hőerőmű jogutódja mára már a magyar ipar ikonikus cégévé vált. Ám a mátrai lignitmezőt nem a szocialista nagyipar fedezte fel. Trianon után már Bethlen István kormánya is felfigyelt a terület adottságaira, és az erőmű építése Gömbös Gyula idején kezdődött el. Már 1928-ban megnyílt a környéken az első lignitbánya, és a Gagarin előtt már a 40-es évek elején termelt a Mátravidéki Erőmű.
V.M.I./PESTISRÁCOK.HU - Vezető kép: H. Szabó Sándor/MTI
