Budaházy a PS-nek: A Fidesznek ártana a bíróság, ha a választások előtt börtönbe küldene minket
Február 27-én hirdethet jogerős ítéletet Lassó Gábor büntetőtanácsa az úgynevezett Hunnia-perben, amelyben Budaházy György mellett tizenhatan ülnek a vádlottak padján. A Hunnia-ügy Magyarország első olyan rendőrségi és bírósági ügye, amelyben az ügyészség a vádlottakat bűnszervezetben elkövetett terrorcselekmények elkövetésével vádolja. Budaházy portálunknak úgy nyilatkozott, hátsó szándékot sejtenek amögött, hogy a bíróság közvetlenül a választások előtt egy őket börtönbe juttató ítélettel akar a Fidesznek ártani. Szerintük mindezt a „bíróságok átszervezésére való – egyébként teljesen indokolt – törekvéséért” tennék. „Arra gondolván, hogy ez a jobboldali választók körében felháborodást okoz majd, és emiatt számosan nem szavaznak rájuk” – vélekedett Budaházy.
Február 13-án másodfokon folytatódik a Budaházy György és társai ellen egyebek mellett terrorcselekmény miatt indult büntetőeljárás. Budaházyt 2016 augusztusában tizenhárom év fegyházra ítélte a Fővárosi Törvényszék Kenéz Andrea vezette tanácsa első fokon, és a verdikt szerint feltételesen sem szabadulhat. A bíróság tíz évre a közügyektől is eltiltotta a magát egyszerűen csak nemzeti érzelműnek tartó férfit, miután bűnösnek találta társtettesként elkövetett terrorcselekmény, testi sértésre való felbujtás és kényszerítés bűntettében, mindezt bűnszervezetben elkövetve.
A 2007-es és 2009-es cselekmények miatt sokáig előzetes letartóztatásban, jelenleg házi őrizetben lévő vagy lakhelyelhagyási tilalommal sújtott vádlottak elmondása szerint eközben nem lehetnek hasznos tagjai a társadalomnak: gátolják őket tanulmányaikban, a családalapításban és szakmájuk gyakorlásában. Egyfajta feloldozást is hozhatna számukra, hogy február 27-én jogerős ítélet születhet ügyükben, ám másodfokon a szigorúságáról is híres Lassó Gábor asztalára került dossziéjuk, aki már több büntetőper vádlottjának elsőfokú ítéletén súlyosított.
Lassó Gábor olyan büntetőeljárásokban mondta már ki a végső szót, mint a szintén nagy vihart kavart Geréb-ügy, vagy az ártatlanul hét évet börtönben töltött panziós ügyében, de még a móri mészárlás miatt elítélt Weiszdorn Róbert ítéletén is ő súlyosított másodfokon. A néhai Kiss Ernő dandártábornok első fokon kiszabott három évnyi börtönbüntetését szintén Lassó emelte másodfokon négy és fél évre. Lassó Gábor tisztánlátása reményt kelthet a magyar terroristának kikiáltott Budaházyban, hogy legalább pont kerülhet a több mint tíz évvel ezelőtti események nyomán ellenük indított eljárás végére is, ugyanakkor a tapasztalatok eddig azt mutatják, hogy Lassó keménykezűen elmeszeli azokat, akiknek vaj van a füle mögött.
Budaházy védője még 2016 májusi védőbeszédében a Fővárosi Törvényszéken azt hangsúlyozta:
Boldog az az ország, amelynek ilyen terroristái vannak
Ezzel Szikinger István akkor a Párizsban és Brüsszelben néhány hónappal korábban elkövetett, több tucatnyi halálos áldozatot követelő merényletekre utalt.
A vádak súlyosak, kérdés, hogy megállják-e a helyüket
A vád szerint ugyanis a Budaházy György által létrehozott Magyarok Nyilai elnevezésű terrorszervezet 2007 és 2009 között erőszakos eszközökkel próbálta megváltoztatni az MSZP-SZDSZ kormány politikáját. A vádlottak Molotov-koktélos támadást intéztek MSZP- és SZDSZ-pártirodák, illetve képviselők és miniszterek otthona ellen. Ezeknek a cselekményeknek a következtében senki sem sérült meg, ám egy másik vádpont szerint vascsövekkel súlyosan bántalmazták Csintalan Sándor Hír TV-s műsorvezetőt, korábbi szocialista politikust.
Az ügy eredetileg a Magyarok Nyilai Felszabadító Hadsereg nevű szervezethez kötődött, amely a hatóságok mostani állításai szerint valójában a Budaházy György és Toroczkai László által 2007-ben létrehozott Hunnia Mozgalom Budaházy által vezetett „katonai szárnyával” azonos. A Magyarok Nyilai elnevezést használták ismeretlenek aláírásként több elektronikus levélben, amelyeket a támadásokat követően és azok kapcsán figyelmeztető és fenyegető tartalommal juttattak el a magyarországi médiumoknak, esetenként a támadásokhoz köthető fényképfelvételeket is mellékelve. Amennyiben a bíróság megállapítja a bűnösségüket, büntetési tételként velük szemben akár életfogytig tartó fegyházbüntetés is kiszabható. Az ügyben eredetileg szintén gyanúsítottként szereplő S. Tibort tanúvá minősítették át, vélhetőleg olyan vádalku keretében, amelyben S. Tibor terhelő vallomást tett vádlott-társaira, és az általa a csoport vezetőjének állított Budaházy Györgyre.
Hátsó szándékot sejtenek Budaházyék az ítélethirdetés időpontja mögött
Budaházy portálunknak úgy nyilatkozott, hátsó szándékot sejtenek amögött, hogy a bíróság közvetlenül a választások előtt egy őket börtönbe juttató ítélettel akar a Fidesznek ártani. Szerintük mindezt a „bíróságok átszervezésére való – egyébként teljesen indokolt – törekvéséért” tennék.
Arra gondolván, hogy ez a jobboldali választók körében felháborodást okoz majd és emiatt számosan nem szavaznak rájuk. Meggyőződésem, hogy a kormányzó erők csak nyerhetnek rajta, ha a mi kanossza-járásunknak véget vetnek a választások előtt
– vélekedett Budaházy. Ahogy a vele készült nyári videóinterjúnkban, most is hangsúlyozta Budaházy, hogy szerinte a Fidesz számára az egyetlen még megcélozható plusz választói tömeg a régi nemzeti radikális szavazóréteg.
Ennek a tömegnek elege van a Jobbik árulásából - ezt saját tapasztalataira alapozva állítja –, „köztük egyértelműen pozitív visszhangra találna egy ilyen lépés, és motiválná őket, hogy a jelenlegi kormányra adják a voksukat”.
Hozzáfűzte ugyanakkor: abban is biztos, „ha minket közvetlenül a választások előtt elítélnek, akkor ez a réteg dühből csak azért sem fog a Fideszre szavazni, mert már jó ideje az a meglátásuk egyébként is, hogy ezt az ügyet a Fidesz már rég megoldhatta volna”. (Lássuk be, ebben van igazság.)
De talán még rosszabbul venné ki magát, ha az elítélésünk, mondjuk közvetlenül a választások után történne meg, vagyis a másodfokú eljárás ítélethirdetése valamilyen okból elhúzódna addigra, mert akkor senki nem tudná meggyőzni a nemzeti érzelmű embereknek egy igen jelentős részét arról, hogy ez nem valamiféle sunyi taktika volt a kormány részéről, még ha a kormány adott esetben nem is tehetne erről.
Budaházyék továbbra is az amnesztiában hisznek
A terrorcselekményekkel vádolt férfi szerint az amnesztiát megadni sokkal nagyobb haszonnal jár, mint az a „kár”, hogy a ballib sajtó esetleg azt fogja írni, hogy „terroristákat engedtek szabadon”. Mellékesen azt is kiemelte, hogy „tök hiteltelen lesz egyrészt azoktól, akik a legnagyobb terrorista támogatók és tolják a potenciális Iszlám Állam-harcosok EU-ba importálásának a szekerét és Ahmed H.-ért siránkoznak”. Nyilatkozatát Budaházy azzal zárta:
Egyébként sem vagyunk terroristák, legfeljebb – ha igaz lenne az egész vádira, akkor is maximum – az illegitim, szemkilövő igazi terrorista hatalomgyakorlók ellen felkelő hazafiak vagyunk, akik kisebb rongálásokat követtek el.
Eddig több, mint 11 ezren írták alá Budaházyék amnesztiáról szóló petícióját.
Vezetőkép: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok.hu
