Pesti Srácok

Hódmezővásárhelyen az ellenzék valójában nem állított jelöltet, hanem beállt Márki-Zay mögé

Hódmezővásárhelyen az ellenzék valójában nem állított jelöltet, hanem beállt Márki-Zay mögé

Vasárnap Márki-Zay Péter nyerte a hódmezővásárhelyi polgármester-választást a Fidesz–KDNP jelöltje ellen. Az eredmény mindenkit meglepetésként ért, és persze rögtön meg is kezdődött az esemény tovább- és túlgondolása az ellenzék részéről, amely most majdnem egységesen úgy véli, ha Hódmezővásárhelyen legyőzhető a Fidesz, akkor országos szinten is. Törcsi Pétert, az Alapjogokért Központ kutatási igazgatója a PestiSrácok.hu-nak elmondta, ha az ellenzéki pártok logója szerepelt volna Márki-ZayPéter kiadványain, akkor nem biztos, hogy ugyanilyen eredmény született volna. Kifejtette, egy önkormányzati választás során az ország és az emberek biztonságának a kérdése nem nyom feltétlenül annyit a latba, mint amikor arról kell dönteni, hogy kit bíznak meg a választók kormányalakítással.

– mondta Törcsi Péter a PestiSrácok.hu-nak. Az Alapjogokért Központ kutatási igazgatója szerint Hódmezővásárhelyen “csak” polgármestert választottak, tehát nem érdemes túlértékelni az eredményt, bármennyire is ezt akarja elérni az ellenzéki oldal. A szakértő szerint azonban az is nagy hiba lenne, ha a “független” jelölt győzelmét alul értékelnénk.

PestiSracok facebook image

– mondta el Törcsi Péter. A szakértő szerint a hívószó Márki-Zay Péter esetében a függetlenség volt, így még az ellenzéki szavazókon túl is képes volt megszólítani embereket. Vannak helyi és személyi aspektusai egy választásnak, amik döntőek lehetnek egy adott településen, és az urnához vihetik a szavazókat, függetlenül a pártlogótól, vagy esetleg annak hiányától. Márk-Zay Pétert több választó tartotta szimpatikusnak, mint kormánypárti ellenfelét, egyértelműen befolyásolta a végeredményt a személyes szimpátia - vélte a kutatási igazgató, aki hozzátette, ebben a konkrét esetben arra is érdemes figyelni, hogy az ellenzéki pártok valójában nem állítottak jelöltet, hanem beálltak egy független, magát jobboldalinak tartó jelölt mögé. Márki-Zay kampányának egy központi üzenete az volt, hogy ő polgári közegből érkezik, sokgyerekes, vallásos ember, akinek ráadásul magas az ismertsége Hódmezővásárhelyen. Olyanok is szavaztak Márki-Zayra, akik egy markánsan jobboldali jelöltre nem szavaztak volna, de akár olyan jobboldaliak is szóba jöhettek, akik egy LMP-s, vagy DK-s jelöltre nem adták volna soha a voksukat – mondta Törcsi Péter. Hozzátette, az ellenzék most saját sikerének próbálja betudni ezt a győzelmet annak ellenére, hogy nyilvánosan pártlogóval nem, pusztán hallgatólagosan támogatták Márki-Zajt. Az ellenzéki pártok vezetői Vona Gábortól egészen Gyurcsány Ferencig most saját eredményükként akarják eladni ezt a győzelmet, pedig ha az ő pártjaik logója szerepelt volna Márki-Zaj Péter kiadványain, akkor nem biztos, hogy ugyanilyen eredmény született volna. Ebből is látszik, hogy valójában ellenzékváltó hangulat van a választók körében. Ugyanakkor az vitathatatlan, hogy a nyilvánvaló „sunnyogás” ellenére az ellenzéki pártok komoly erőforrásokat mozgósítottak Márki-Zay győzelme érdekében. Azonban egy a hódmezővásárhelyihez hasonló ellenzéki erőfeszítés országosan nagyon nehezen tudna megvalósulni, hiszen sok helyen alapvető szervezettségi problémákkal küszködnek az ellenzéki pártok.

Az Alapjogokért Központ kutatási igazgatója úgy véli, hogy a stratégián nem szabad változtatni, egy-két taktikai lépést azonban érdemes lehet megfontolni, például azt, hogy a migráció veszélye mellett az eddig elért eredményekről is érdemes lenne hangsúlyosabban tájékoztatni az embereket, hiszen ez fontos szempont akkor, amikor egy szavazó leteszi egy párt mellett a voksát. Függetlenül a hódmezővásárhelyi választás lokális jelentőségétől, a kormánypártoknak is komoly erőfeszítéseket kell tenniük az április 8-ai győzelem érdekében. Törcsi Péter úgy véli, az is fontos, hogy mi a tétje egy soron következő választásnak. Ezúttal az ország sorsáról van szó, a magyar emberek biztonsága tét. Egy önkormányzati választás során az ország és az emberek biztonságának a kérdése nem nyom feltétlenül annyit a latba, mint amikor arról kell dönteni, hogy kit bíznak meg a választók kormányalakítással. Ha az emberek a folytatásra szavaznak és a jelenlegi kormánypártokat támogatják, akkor van egyedül garancia arra, hogy a közbiztonság, amit az elmúlt években érezhettünk a jövőben is megmaradjon. Ha a választók a kaotikus ellenzéket támogatják, akkor a saját biztonságukat teszik kockára, sőt ebben az esetben, akár az ország lakosságának az összetétele is radikálisan megváltozhat.

Címlapfotó: Alapjogokért Központ

Ajánljuk még

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.