Kormányinfó: Az ENSZ vezényli az újabb migrációügyi támadást a határvédelem ellen
A magyar kormány szövetségépítésben gondolkodik – közölte Lázár János a 108. Kormányinfón, Orbán Viktor bécsi látogatásával kapcsolatban. Kiderült, hogy adott esetben Magyarország is követheti az Egyesült Államokat, amely kilépett az ENSZ globális migrációs szabályrendszerével kapcsolatos tárgyalássorozatból, az ugyanis jelentősen megnyirbálná az államok szuverenitását, a menedékjogot pedig szociális alapjogként fogja fel. A déli határon eközben szüntelenül folytatódnak a határsértési kísérletek, és az érkezők láthatóan sokkal inkább egy hidegvágó segítségével képzelik el a bejutást Magyarországra, mintsem menekültkérelem beadásával, a tranzitzónán át.
Az Ausztriával folytatott, átfogó tárgyalások mellett emlékeztetett a Miniszterelnökséget vezető miniszter az elmúlt hétvége közös nyilatkozattal véget ért V4-es csúcstalálkozójára, és beharangozta, hogy jövő héten magyar–szerb találkozó lesz Budapesten. Lázár János a bécsi megbeszélésekről elmondta, hogy a schengeni határ megvédése végett fontos számunkra a jó kapcsolat Ausztriával, és ebben teljes az egyetértés a két ország között. Nyugati szomszédunk jelentőségét növeli, hogy júliustól az Európai Unió soros elnöki tisztét is betölti. A közeljövőben esedékes a külügyminiszteri szintű találkozó is Ausztriával, és a miniszterelnök Pintér Sándor belügyminisztertől is a mielőbbi kapcsolatfelvételt kérte osztrák kollégájával.
A politikai kapcsolatok mellett a közlekedési kapcsolat javítása is napirenden van a két ország között: Körmendnél, Szentgotthárdnál és Sopronnál is autópálya fogja elérni az osztrák határt magyar részről, és ugyanezt kéri a kormány Ausztriától. Kényesebb ügy Paks II kérdése, amelyet Ausztria a saját atomellenes doktrínája alapján támad. Ezt Magyarország tiszteletben tartja – mondta Lázár János –, azonban a kormány bízik benne, hogy a jelenleg már az Európai Bizottság és Ausztria között zajló vita lehetséges lesz az együttműködés.
Az ENSZ vette át a nyomásgyakorlást migrációügyben
Az ENSZ által szorgalmazott új migrációs szabályrendszer is igencsak nehéz ügynek ígérkezik. Lázár János emlékeztetett, hogy 2016 óta tart a szervezet és a tagállamok közti diskurzus ebben a kérdésben, majd az Egyesült Államok 2017 decemberében kilépett a tárgyalássorozatból. Magyarország ezután felvette a kapcsolatot az amerikaiakkal, hogy megismerje az indokaikat, majd bennmaradtunk a tárgyalássorozatban, abban bízva, hogy meg lehet győzni az érintetteket a számunkra elfogadhatatlan célkitűzések megváltoztatásáról. Arra az esetre, ha ez nem sikerül, Szijjártó Péter külügyminiszter felhatalmazást kapott Magyarország kilépésének előkészítésére az ENSZ globális migrációs tárgyalássorozatából.
Az eddig napvilágra került információk elkeserítőek, ösztönözni szeretnék a bevándorlást, beleértve az illegális bevándorlást is, miközben nagyon korlátoznák a nemzeti szuverenitást, és szélesítenék a nemzetek feletti jogköröket – foglalta össze Lázár, hangsúlyozva, hogy az elképzelés nemcsak a bevándorlóországok határait nyitná meg mindenki előtt, hanem azokét is, amelyeket egyelőre nem érinti a bevándorlás. Szavai szerint az ENSZ szociális alapjoggá akarja tenni a menedékjogot, és ez alapján bárki bárhol születik, joga lenne eldönteni, hol akar élni, és kötelezően meg kellene nyitni előtte a határokat.
A tömeges migrációt kiváltó okokat ugyanakkor nem kívánja kezelni az ENSZ, hanem evidenciaként kezeli az elkövetkező évtizedekben várható, több tízmilliós népvándorlást Afrika felől. Nem véletlen, hogy a világ legerősebb és leggazdagabb országa lépett ki ebből elsőként
– világított rá a furcsa törekvés ellentmondására.
Hidegvágóval jönnek a határsértők, a menekültkérelem nem érdekli őket
A bevándorlás kérdése ezen túlmutatóan is uralta a Kormányinfó jelentős részét. Az 1300 oltalmazott ügyében Lázár elmondta:
A magyar kormány védelmet biztosít mindenkinek, aki védelemre szorul, aki üldöztetést szenved el, ezt sokszor elmondtam, amikor embertelenséggel vádoltak minket. Magyarország eddig is védelmet biztosított a nemzetközi egyezmények értelmében, és ezután is fog. Az országba azonban nem engedünk be senkit, mert ez különbség. Egyesek össze akarják zavarni a képet, akik nem értik, vagy nem akarják érteni, hogy mi a helyzet.
Mint mondta, jelenleg nagyjából 3500 oltalom alatt álló ember lenne Magyarországon, ha mindannyian itt tartózkodnának, azonban ők igazolványt kaptak, amellyel elhagyhatják az országot, és nem is őrzik őket. Átlagosan körülbelül 500 ember tartózkodik a magyarországi táborokban – tette hozzá a miniszter.
A menedékkérőkkel és oltalmazottakkal állította ellentétbe Lázár János azt, amit a határon maga is tapasztalt az ott tett látogatásakor. Elmesélte, hogy napi szinten legalább két-három alkalommal érkeznek a határzárhoz eltakart arcú, jó fizikumú, láthatóan nem éhező, fiatal férfiak és a náluk levő hidegvágóval elkezdik átvágni a kerítést éppen a kamera alatt. Eközben rendre ott várakozik mögöttük elrejtőzve egy-egy csoportnyi bevándorló, akik szintén illegálisan be akarnak lépni az országba. Lázár János szavai szerint azonban, amennyiben nem menekülnek vissza a határ szerb oldalára, a kerítésnél vagy a 8-10 kilométeres határsávban mindig elfogja őket az erre a célra odavezényelt akciócsoport.
A Miniszterelnökséget vezető miniszter arra is felhívta a figyelmet, hogy a határsértők között nincsenek sem nők, sem gyerekek, ellenben fiatal férfiak, akiknek hiába mutatják meg az elfogásuk után a tranzitzónát, eszük ágában sincs menekültkérelmet benyújtani, inkább próbálkoznak tovább Horvátország felé. Kérdésre válaszolva azt is elmondta, hogy a BÁH-nak napi egy menekültkérelem befogadására van kapacitása a tranzitzónákban, és ennek az az oka, hogy többre igény sincs:
Ne úgy képzeljük el, hogy 30-50-100 menekült sorakozik a tranzitzónában! Akik jönnek, azok nem menekülnek, hanem indulnak. Nem menekülnek valami elől, hanem indulnak a több pénzért.
Egyszerűsödik a csok-igénylése
Egyszerűsíti a kormány a csok-igénylést, ezzel kapcsolatban Lázár János új elv bevezetését jelentette be. A nyilatkozati elv azt jelenti, hogy nem kell a jövőben igazoló dokumentumokat összegyűjteni és bemutatni, hanem csak nyilatkozni kell az igénylőnek a szükséges adatokról. A kormány célja ezzel a kevésbé bürokratikus ügyintézés, amely a céljaik szerint ezáltal egyszerűbb, olcsóbb és gyorsabb lesz. A miniszter hozzátette, hogy a NAV fogja vizsgálni az esetleges visszaéléseket, ezek azonban nem jellemzőek, hiszen az eddigi, összesen 177 milliárd forintos támogatást jelentő, 64 ezer ügyből mindössze 800 esetében merült fel ilyen gyanú.
A miniszter hozzátette, hogy az LMP által meghirdetett családtámogatás nem támogatná új lakások építését, inkább bérlakásokba kényszerítené az embereket.
A kormány célja viszont az, hogy mindenkinek munkahelye, keresménye és saját tulajdonú otthona legyen
– jelentette ki Lázár, aki arról is beszélt, hogy a babakötvény kamata 5,4 százalékra emelkedett.
Az elmúlt harminc év legjobb számait produkálja a gazdaság
A gazdasági helyzetről is beszámolt Lázár János, és kijelentette, hogy a 2017 végi gazdasági adatok az elmúlt harminc év legjobb adatai. 13 ezerrel csökkent a külföldi telephelyen dolgozók száma, és 39 ezren mentek át a közmunkaprogramból a munkaerő-piacra. Beszámolt a 66 hónapja csökkenő munkanélküliségről is, amely tavaly év végén 3,8 százalék volt. A miniszter elmondta, hogy a gazdasági központokban lényegében már nincs munkanélküliség, és a fiatalok munkanélkülisége is 10 százalék alatt van, miközben több európai országban eléri a 30-40 százalékot is.
Miért akarnak bevándorlókat behozni azokba az országokba, ahol a fiatalok harmadának nincs munkája? Persze ez lehet, hogy gazdasági érdek, mert vannak, akik olcsó munkaerőt szeretnének ahelyett, hogy az Európai Unió helyben élő fiataljainak adnának munkát
– kötötte össze a miniszter a bevándorlás és a munkaügy kérdését.
A nettó befizető EU-tagállamok visszakapják a kohéziós pénzeket
Holnap V4-es miniszteri találkozó esedékes a kohéziós támogatások témájában – jelezte Lázár János. Ezekkel a támogatásokkal kapcsolatban kijelentette, hogy a kohéziós alapból részesülő tagállamok megérdemlik a támogatást, valamint érdemes is ebbe a térségbe pénzt irányítani, mert az európai gazdasági növekedés motorjai. Egyúttal felhozta példaként, hogy Ausztria esetében 300 százalékkal térül meg az ilyen célra befizetett pénz. A PestiSrácok érdeklődésére további tájékoztatást ígért a miniszter abban a kérdésben, hogy a nettó befizető államok számára milyen mértékben térülnek meg a befizetések.
Növelte a kormány a hadiárvák és hadiözvegyek juttatását. Lázár János felidézte, hogy 1950-ben, Magyarország második világháborús szerepvállalásának megbélyegzése következményeként elvették a hősi halottak családjaitól az ellátást, amit az Orbán-kormány visszaállított, most pedig 8550 forintról 10000 forintra növelte ezt a juttatást.
A kormány segíteni akar a hat-hétezer holokauszt-túlélőnek, a kommunizmus tizenkétezer élő áldozatának és a hadigondozottaknak is. 73671 ember igényelte az utóbbi támogatást, 412-en pedig hadiözvegyi ellátásban részesülnek.
Az elővárosi vasutakon a sor
Beszámolt a miniszter az M4-es autópálya fejlesztésének folytatásáról is, amelyről legutóbbi ülésén döntött a kormány. Százmilliárdos beruházást említett a Törökszentmiklós–Püspökladány–Berettyóújfalu vonalon, de az új Tisza-hidat és Szolnok összekapcsolását az M0-ás csomóponttal is a megvalósítandó célok közt említette. A budapesti közlekedésben is esedékes egy komoly fejlesztés, Lázár János szerint ugyanis az elővárosi vasutak fejlesztése, illetve az ezzel párhuzamosan kikerülhetetlen HÉV-korszerűsítés, valamint a Liszt Ferenc Repülőtér kötöttpályás összekötése a várossal jelentené a főváros közlekedési gondjainak megoldását. Erre, a véleménye szerint alsó hangon 300 milliárd forintos beruházásra jelenleg 100 milliárd körüli összeg áll rendelkezésre. Hozzátette, hogy uniós támogatásra nem érdemes számítani, mert Budapest és Pest megye (továbbá néhány nyugat-magyarországi járás) már elérte ilyen tekintetben azt a fejlettségi szintet, ahova fel akarta hozni az Európai Unió a kohéziós pénzekkel.
