Pesti Srácok

1848 nélkül nem lett volna 1956 sem – Wittner Máriával beszélgettünk a Békemenet előtt

1848 nélkül nem lett volna 1956 sem – Wittner Máriával beszélgettünk a Békemenet előtt

A Bem József tér közelében, az R56 Sörözőben már délelőtt 10 óra körül összegyűlt rengeteg ember, lengyelek és magyarok, akik az ezeréves barátság jegyében szerettek volna megemlékezni az 1848-as eseményekről. A helyszínen szintén jelenlévő Wittner Mária, 56-os forradalmár, egykori halálra ítélt elmondta, neki már 1956-ban is sokat jelentett ez a nap.

– hangsúlyozta a PestiSrácok.hu-nak Wittner Mária az R56 Sörözőben március 15-én, ahol már egy kisebb tömeg izgatottan várta a Békemenet kezdetét a közeli Bem József téren. Az egykori 56-os hős, egykori halálraítélt elmondta, neki már 1956-ban is nagyon sokat jelentett március 15-e.

Fotó: Horváth Péter Gyula/PS
PestiSracok facebook image

– mondta Wittner Mára.

Hozzátette: a lengyel magyar barátság egy ezeréves kapcsolat, amit soha nem tudtak kiölni a magyar emberek lelkéből.

– emlékeztetett az 56-os hős.

Fotó: Horváth Péter Gyula/PS

Úgy véli, hogy ha nem lett volna 1848, akkor 1956 sem lett volna, hiszen a szovjet megszállás ellen harcolóknak nem lettek volna példaképeik.

Az R56 Sörözőben szerencsére lengyel barátaink is tiszteletüket tették, akik hosszú utat tettek meg, hogy a mai napon itt lehessenek velünk. Egy magyar zászlót lengető lengyel fiatalokból álló társaság úgy fogalmazott, “megtiszteltetés számukra, hogy itt lehetünk Budapesten és együtt ünnepelhetünk a magyarok nemzeti ünnepén". Kifejtették, nagy a tét, hiszen egész Európa sorsa múlhat ezen a barátságon.

Hasonlóan vélekedett egy lengyel házaspár, akik állításuk szerint minden évben eljönnek Budapestre ezen a napon, hogy szolidaritásukat fejezzék ki a magyar szabadságharc iránt, amelynek egyik hőse a lengyel származású Bem tábornok volt. Elmondták, büszkék arra, hogy a lengyelek is kiálltak a magyar szabadság mellett.

A PestiSrácok.hu táblával induló menet 11 óra körül indult A Bem József térre, ahol Wittner Mária átadta az ’56-os Magyarok Világszövetségének ajándékát is, a Corvin közben felállított szobor kis másolatát. Tomasz Sakiewicz viszonzásul a Gazeta Polska csaknem két évszázados történetét bemutató albumot nyújtotta át, amely megemlékezik a két nép XIX. századi közös harcairól is.

Fotó: Horváth Péter Gyula/PS

Ajánljuk még

Rabok legyünk vagy szabadok? - Halkó Petrával, az új könyvéről beszélgetünk a csütörtöki Polbeat-felvételen

‎Polbeat 2025 június 11.
A szabadságelvűségünk magyar? Volt-e valaha szabad a magyar nemzet, vagy mindig is a nemzetközi ideológiák társadalomátalakító kísérleteinek terepeként szolgált? A rendszerváltoztatás idején, 1989–1990-ben valóban visszaszereztük a szabadságunkat vagy csak egy illúziónak, esetleg egy átverésnek estünk áldozatul? Halkó Petra, a XXI. Század Intézet vezető elemzője Rabok legyünk vagy szabadok? című könyvében ezekre a kérdésekre keresi a választ, Stefka István és Huth Gergely pedig ezeket a témákat feszegeti majd a Polbeat következő, június 12-i, csütörtöki nyilvános felvételén, melyre ezúttal is az R56 Gasztrosörözőben kerítünk sort. Természetesen nem némi, hanem sok aktualitással fűszerezve, mert a szabadságharcosok és hazaárulók vetélkedése - sajnálatosan - örök!