Orbán Viktor: „Hazaküldjük Gyuri bácsit a hálózatával együtt”
Ha valamilyen okból nem tud részt venni a Békemeneten, a tömeggel vonuló kollégánkkal, Füssy Angélával élőben követheti az eseményeket. Délelőtt 10 órától gyülekeznek a résztvevők a Bem téren, ahol beszédet mondanak az ötletgazdák, Bayer Zsolt és Csizmadia László, valamint a lengyel vendégek nevében Tomasz Sakiewicz, a Gazeta Polska főszerkesztője. Az első Békemenetet még 2012-ben tartották, amikor fű alatt olyan heves nyomás nehezedett a nyugati pénzügyi érdekek helyett a magyar érdekekért fellépő kormányra, hogy a kétharmados többsége ellenére is szükség volt ilyen erődemonstrációra a megmentéséhez. A senki által nem megválasztott erők aktivitása miatt, azóta több alkalommal is meg kellett mutatnia ugyanilyen módon a kormánynak, illetve a kormánypártoknak, hogy az óriási parlamenti többségét nem lottón nyerte, hanem az valóban a tömegek bizalmából fakadó demokratikus felhatalmazás. A Békemenetekhez mérhető, vagy akár csak azokat közelítő tömeget a kormánnyal szemben egyszer sem sikerült senkinek megmozdítania. A közelgő, április 8-i választások előtti kampányhajrában megint óriási erőket mozgósítottak az ellenzék politikai pártjai, civilnek álcázott szervezetei és médiája egyaránt, így február elején döntés született egy újabb Békemenetről. A Bem téren elhangzó beszédek után, várhatóan délben indul a menet, és a Margit-híd, a Jászai Mari tér, a Nyugati tér érintésével, a Bajcsy-Zsilinszky út, Alkotmány utca vonalon haladva ér a Kossuth térre, ahol Orbán Viktor mond beszédet 14 órakor.
Kezdődik Orbán Viktor miniszterelnök beszéde:
Összetartozásunk természetes, összekapaszkodásunk erőforrás. Ha Lengyelország erős, akkor Magyarország sem veszhet el. Ha mi vagyunk erősek, segíthetünk lengyel barátainknak. Ezért a Békemenet ma nem csupán a haza érdekében való felsereglés, hanem Lengyelország melletti kiállás is.
<...>
Ezen a választáson nem négy év lesz a tét. Tudtam, hogy sokan leszünk, és tudtam, hogy elszánt arcokat fogok látni. Ma éppen erre van szükségünk.
<...>
Ha nem mondjuk meg világosan, mi és miért történik Magyarországgal, akkor senki sem fogja megérteni, és nem is hozhatunk jó döntést három hét múlva.
<...>
El akarják venni az országunkat. Nem egy tollvonással, mint Trianonban, hanem azt akarják, hogy néhány évtized alatt, önként adjuk át más földrészről érkező idegeneknek.
<...>
Magyarország volt is, van is. A kérdés csak az, lesz-e. Nemcsak a választást akarjuk most megnyerni. Európa és Magyarország fordulóponthoz érkezett. Még sohasem feszültek egymásnak ekkora erővel a nemzeti és a globalista erők. Nemzeti és demokratikus az egyik, nemzetek feletti és antidemokratikus erők a másik oldalon. Így áll a dolog 24 nappal a választások előtt.
<...>
Európa és Magyarország egy civilizációs küzdelem kellős közepén áll. Egyszerre kell megvédeni az eredményeinket, és harcba szállni azért, hogy egyáltalán legyen értelme folytatni. Nekünk nem a vérszegény ellenzéki pártocskákkal kell megküzdenünk, hanem egy birodalommá szerveződött külföldi hálózattal.
<...>
Mi sohasem gyűlöltünk, és nem is fogunk gyűlölni senkit. Mi továbbra is hiszünk a szeretet és összefogás erejében, de továbbra is harcolni fogunk az ellen, amit Soros György és birodalma tesz és tenni akar Magyarországgal. Ez a mi hazánk, nincs másik, és küzdeni fogunk érte, nem adjuk fel soha.
<...>
Európa felteszi a kezét, megadja magát. A legyőzöttek történetét mások írják tovább. A nyugat-európai fiatalok még látni fogják, amikor kisebbséggé válnak a saját országukban, és elvesztik az egyetlen helyet, amelyet a hazájuknak nevezhettek.
<...>
Az európai népek nem fognak megbocsátani azoknak a vezetőknek, akik az emberek megkérdezése nélkül megváltoztatták Európát. Legyünk rá büszkék, hogy mi voltunk az egyetlen ország, amelyben megkérdezték az embereket, akarnak-e tömeges bevándorlást.
<...>
Arra készülünk, hogy a mi jelöltjeinkkel minden választókerületben egy Soros-jelölt áll majd szemben. Mindenki tudja, hogy mi, a bevándorlást ellenző magyarok vagyunk többen. Ellenfeleinknek csak úgy van esélyük, ha megosztják az erőinket. Úgy, ha bármiről, csak nem a valós problémáról beszélünk. Ők is tudják, hogy most évtizedekre eldől Magyarország sorsa.
<...>Olyan erővel kell harcolnunk, amely más, mint mi vagyunk. Nem egyenes, hanem fortélyos, nem nemzeti, hanem nemzetközi, pénzzel spekulál, nincs hazája, mert azt hiszi, övé az egész világ. <...> Hazaküldjük Gyuri bácsit a hálózatával együtt.A magyar fiatalokhoz szólva elmondta, tudja, hogy most úgy gondolják, övék a világ, de kell egy olyan hely, nyelv, otthon, ahol az övéik közt biztonságban lehetnek. Végezetül a miniszterelnök és a tömeg közös imaként szavalta el a Himnusz részletét, majd Orbán Viktor ezzel zárta beszédét:
Magasba a zászlókat, menjetek, harcoljatok, fel győzelemre! Hajrá Magyarország, hajrá magyarok!
***
Videós élő közvetítésünk véget ért. Percről-percre tudósításunk az ünnepi műsor után Orbán Viktor beszédével folytatódik, élőben pedig a Duna TV-n, illetve ITT követhetik a beszédet.
***
Tudósítónk, Ambrózy Áron jelenti a Kétfarkú Kutyapárt ellenzékváltó rendezvényéről az Oktogonról:
Váratlanul nagy, egyes elfogult vélemények szerint több mint 5000 ember gyűlt össze az Oktogonon, hogy megünnepelje a komolyan vehető ellenzéki politikát és politikusokat helyettesítő politikai humort. A Kétfarkú Kutyapárt rendezte békemenet fanyar cinizmusa olyan közösségteremtő élményt nyújtott, amihez hasonlót utoljára talán csak a netadós tüntetéseken élhettek át, hiszen fáradt politikusok mélabús szónoklatai helyett jól kitalált, frappáns szkeccseket hallhattak egy-egy kétfarkús ál-politikustól, valamelyik neves kormánypárti jelöltet vagy megmondóembert parodizálva.
Bár a kormányt akarták elsősorban karikírozni, az ellenzék állapotáról is meglehetősen szomorú bizonyítványt állítottak ki. A két tucat közeli ismerőst megmozgató Momentum és a pár kitartó hívét a hazai radikáljobbos roncstársadalomból, a szemerkélő eső ellenére pár hívét megtartó MIÉP helyett ugyanis ma eddig ők voltak a legnagyobb ellenzéki erő. A közönség pedig olyan hálás volt a váratlan élményért, hogy még a hatásszüneteket is hangos kuncogással jutalmazták, ismeretlenek mosolyogtak egymásra, talán csak a McDonald's előtt felvert hajléktalan érezte magát az ellenzékváltás vesztesének.
***
***
A menet eleje odaért a Kossuth térre, az Alkotmány utcába is teljesen betömörültek már, miközben a jelen pillanatban a Bajcsy-Zsilinszky utat és a Szent István körutat is megtöltő, óriási tömeg vége még mindig a Margit-hídon gyalogol. Helyszíni becslések szerint két kilométer hosszan hömpölyög a menet.
Még soha ennyien nem vettek részt Békemeneten az eddigi adatok alapján. Óriási tömegek érkeznek a Kossuth Lajos térre, köztük a Fidesz országgyűlési képviselői is, támogatóik kíséretében. Egy nagy, emelkedett ünneplésre készülünk
– közölte Hidvéghi Balázs, a Fidesz kommunikációs igazgatója az MTI-vel.
***
Tudósítónk, Ambrózy Áron jelenti a Momentum „megemlékezéséről” a Városháza parkból, ahol összeomlott a törpepárt kampánya:
A nap láthatatlansági versenysorozatát egyértelműen a Momentum Mozgalom nyerte, akik a hatalmasra épített színpadukat magányosan hagyták megfelelőn hüllőmelegítő idő és érdeklődők hiányában. Inkább az eredetileg VIP-nek tervezett, Gulyás Marci vastraverzének ízléstelenségét idéző fabódéban gyűltek össze, hogy meghallgassák Fekete-Győr András ünnepi és orbánfenyítő beszédét. A budai házibulik tömegjeleneteit megidéző buliban 30 momentumos várta feszülten a pártelnököt 30 sajtómunkás és 10 darab, a hirtelen támadt eső elől betévedő turista társaságában. A várakozás nem volt hiábavaló, a 11 órára kiírt kezdés után negyed órával Fekete-Győr neki is kezdett forradalmi tablója ismertetésének, ahol mindennemű, iskolában elsajátítható lexikális tudást mellőzve próbált párhuzamot vonni ’48 és napjaink lilába hajló kiscsoportos forradalmai között. A rendkívül mesterkélten előadott szónoklat során elővette az elmúlt egy évben kitalált összes paneljét és körülbelül ugyanolyan sorrendben elmondta azokat, mint az eddigi nyilvános szereplései során. Szóba került az elvándorlás, Orbán kivagyisága, a NER gazdag ficsúrjai, a generációs hitvallás, a 2 millió fiatal, akiket csak ők képviselnek. Roppant aranyos volt, amikor a szövegben megbotlott, de ugyanolyan felhevülten folytatta a javítás után – valószínűleg az előtte fekvő papíron lilával oda volt írva, hogy most mérgesek vagyunk. A beszédben megígérte még az úgynevezett modernizációs forradalmat is, mely alatt – valószínűleg – azt érthette, hogy ők a nyugatról hazahozott tudásukkal jelenkori Széchenyiként megújítják az országot minden területen. Azt elegánsan elhallgatta az álmélkodó közönsége elől, hogy Széchenyi István nem biciklisfutárként vagy behajtási gyakornokként gyűjtötte a tapasztalatokat.
A szónoklat végére fenyegetőre fordult a kilátástalanságot sugalló, depresszióban bőven megmártott ecsettel vázolt mondanivalója: ha nem sikerül változást elérniük (értsd: bejutni a parlamentbe), akkor elhagyják az országot, ami ezáltal, Fekete-Győrék távozásával, ki fog ürülni. Nem maradnak fiatalok, szülők, nyugdíjasok, és amilyen csoport még az eszébe jutott. És Fekete-Győr Andrásunk sem marad, amivel stábunkat annyira nem ijesztette meg, bár kétségkívül unalmas lenne a közélet a mérhetetlen szerencsétlenkedésük nélkül.
***
A menet elindult a Margit-híd irányába. Földi-Kovács Andrea moderátor felhívta a figyelmet, hogy az ünnep méltóságára való tekintettel, senki ne ne üljön fel semmiféle provokációnak. A tömeg létszámát egyelőre nem lehet megbecsülni, viszont fél órával az indulás után is nagyon lassan halad, akkora a tumultus.
***
Bayer Zsolt Európa és Magyarország rendkívüli megosztottságáról beszélt:
Két szemben álló erő küzd egymással – az egyik oldalon állunk mi, akiket ők, a velünk szemben állók a következőképpen szoktak jellemezni: szerintük mi vagyunk a konzervatívok, a maradiak, az elmaradottak, mi vagyunk azok, akik bezárkózunk a nemzeti tudatba, mi vagyunk azok, akik kizárjuk magunkat a modern világból és a modern Európából, és természetesen mindebből logikusan következik, hogy nacionalisták vagyunk, soviniszták, sőt fasiszták is. Ők pedig saját magukat európainak, haladónak és modernnek gondolják, és nem győzik hangsúlyozni, hogy egyedül ők képviselik a modernitást és Európát magát. Ehhez képest az igazság az, hogy ők, velünk szemben álló erők, kétdimenziós emberek. Az ő számukra semmi más nem létezik, csak az egyén és a szabadság. Ellenben a szabadságról azt gondolják, hogy valami elvont dolog, amelyet soha nem tudunk a maga teljességében megélni, de az egész életünk célja, hogy ezt megpróbáljuk. Ők megfosztattak vallási identitásuktól, nemzeti identitásuktól, a családi identitástól, és éppen most fosztják meg magukat a nemi identitásuktól is. A szabadság őnáluk már ott tart, hogy 72 féle nemi identitásban válogatnak. Mi konzervatívok vagyunk, nekünk elég kettő is. Bármit is mondanak ők, Európa ma mi vagyunk. Mi, és csak mi képviseljük azokat az eszméket, értékeket, amelyektől Európa Európa lett. Mi még tudjuk, mit jelent az Isten, tudjuk, mit jelent a nemzet és a haza, tudjuk, mit jelent a család és a gyerek, és mi még tudjuk, mit jelent a férfi és az asszony.
Bem József szobra alatt elmesélte, hogy amikor a szabadságharc bukása után az orosz cár Bem József kiadatását kérte az oszmán szultántól, utóbbi azt mondta, bárkit kiad, kivéve aki a muszlim vallást követi. Bem ezért, az életét mentve, felvette a muszlim vallást.
Soha többé senkinek ne kelljen itt úgy járnia, hogy fel kelljen vennie a muszlim vallást, hogy mentse az életét!
– tekintett a jövőbe Bayer Zsolt.
***
Bencsik András a magyarok és lengyelek közös kincséről, a szeretet és összefogás erejében való hitről beszélt. Szavai szerint ez egész Kelet-Közép-Európára jellemző, mert számunkra nagyon fontos a függetlenség, és megtanultuk, hogy ezt csak összefogással tudjuk elérni és megvédelmezni.
Nemcsak jelkép, hanem nagyon nagy stratégiai jelentősége van annak, hogy magyarok és lengyelek együtt indulnak el ezen a meneten.
– hangsúlyozta.
***
Wittner Mária azt emelte ki, hogy a lengyel-magyar barátságot ezer év alatt sem tudták megtörni. A közös barátság tiszteletére egy lengyel zászlót adott át a magyarok nevében a lengyeleknek.
Őrizzék ezt a zászlót úgy, ahogy mi őrizzük a mi zászlónkat! Éljen a lengyel-magyar barátság!
– mondta. Egyúttal átadta az '56-os Magyarok Világszövetségének ajándékát is, a Corvin közben felállított szobor kis másolatát. Tomasz Sakiewicz viszonzásul a Gazeta Polska csaknem két évszázados történetét bemutató albumot adta át, amely megemlékezik a két nép XIX. századi közös harcairól is.
***
Tomasz Sakiewicz, a Gazeta Polska főszerkesztője arról beszélt, hogy 170 évvel ezelőtt egy közös lengyel-magyar felkelés tört ki a Közép-Európát elnyomó Habsburg és orosz nagyhatalmak ellen.
A lengyelek saját államuk újjászületését látták ebben a harcban, számos lengyel katona emlékezett még az 1830-as novemberi felkelésre. A ti szabadságharcotok ennek volt a folytatása
– mondta. A főszerkesztő egyúttal meghívta a magyarokat a lengyel függetlenség századik évfordulójának megünneplésére. Felidézte, hogy 2012-es, Nemzeti Múzeum előtt elmondott beszédében azt mondta, a szabad nemzetek ideje következik.
Ez az idő most elérkezett
– jelentette ki, majd hangsúlyozta, hogy Magyarország a saját nemzeti érdekeiért dolgozik, két éve Lengyelország is csatlakozott hozzá, és egyre többen jelzik a hasonló szándékaikat. Mint mondta, sok európai politikus nem örül ennek, de a szabadságvágyat nem lehet megállítani. A főszerkesztő kiemelte, hogy senki nem utasította őket, azért vannak itt, mert itt akarnak lenni, majd így zárta beszédét:
Éljen a független nemzetek Európája!
(fotó: MTI / Máthé Zoltán)
***
Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök üdvözletét olvasták fel a tömegnek. Kiemelte, hogy már hatodik alkalommal emlékeznek együtt a nagy számban érkező lengyelek a magyarokkal együtt az 1848/49-es eseményekre. A miniszterelnök védnökséget is vállalt a lengyelek látogatása fölött. Emlékeztetett, hogy a lengyelek és a magyarok közt erős bajtársiasság működik, mindig számíthattak egymásra, most pedig együtt törődnek azzal, hogy milyen legyen Európa a jövőben.
Egy hét múlva együtt üljük meg Veszprémben a magyar-lengyel barátság napját
– üzente Morawiecki, kiemelve, hogy a két nép támaszt jelent egymásnak a nehéz pillanatokban, és barátságuk egyre erősödik.
Isten áldd meg Magyarországot, Isten áldd meg Lengyelországot!
– zárta sorait, amire a lengyel küldöttség magyarul skandálta:
Magyar, lengyel két jóbarát!
***
Az első felszólaló, Csizmadia László az 1848/49-es szabadságharcunk lengyel hadvezéreit, Józef Wysockit és Bem Józsefet méltatta Csizmadia László.
1989-ben együtt söpörtük ki országainkból a szovjet gyarmatosítást. Most a brüsszeli bürokrácia és a nyílt társadalom téves eszméje, ultraliberális ideológiája tör hazáink önállóságára. Kelet-Közép-Európa népei a V4 vezetésével meg fogják védeni szabadságukat
– hangsúlyozta Csizmadia a lengyel vendégekhez szólva.
A magyar nép és parlament támogatta, hogy Orbán Viktor vétózza meg a Lengyelország ellen elindított hetes cikkelyt
– emlékeztetett a CÖF-CÖKA elnöke, hozzátéve, hogy nem akarunk kevert társadalmakban élni, és megvédjük kétezer éves keresztény kultúránkat, asszonyainkat, lányainkat, gyermekeinket, unokáinkat, ha kell, tűzzel-vassal. Csizmadia László felhívta a figyelmet, hogy a gyarmatosítást a nyugat-európai országok hajtották végre, ők élvezték annak gazdasági előnyeit, ezért most ne akarják másokra áthárítani annak a jelenkori következményeit.
Békemenetünk az uniós közjó megvalósítását és a keresztény szolidaritást képviseli
– jelentette ki.
Galéria: Óriási tömeg vonult a Békemeneten Fotó: Horváth Péter Gyula
1/30
Óriási tömeg vonult a Békemeneten Fotó: Horváth Péter Gyula
