Pesti Srácok

A panoptikum megjutalmazta önmagát, rettegve átadták a Radnóti-díjakat (PS-videó!)

Csodálatos kis belterjes csapat gyűlt össze a Radnóti Miklós Művelődési Központba, hogy átadja és átvegye a Radnóti Miklós Antirasszista Díjakat, illetve végignézze magát az aktust. A díjakat átadó Magyar Ellenállók és Antifasiszták Szövetségének (MEASZ) elnöke, Hanti Vilmos, valamint a műsorvezető Dési János is ünnepről beszélt, ugyanakkor sem a rendezvényt belengő szomorú hangulat, sem a bő félházas érdeklődő tömeg nem sejtet túl sok okot az ünneplésre. Főleg, hogy kiderült, az elmúlt csaknem két évtizedben háromszáznál többen kapták meg az elismerést, a nézőtéren azonban közel sem gyűltek össze ennyien, hogy együtt rettegjenek a fasizmustól a színpadon rettegőkkel.

– húzta alá Dési János rögtön az elején.

PestiSracok facebook image

– mulasztotta el hozzátenni, pedig a díjazottakat elnézve indokolt lett volna.

Hangulati ráfordulásként Hegedűs D. Géza olvasta fel Radnóti Miklós utolsó razglednicáit, az ezután színpadra lépő Hanti Vilmos pedig nem kertelt, rögtön belevágott a rettegésbe. Ma is fenyegetőnek nevezte az idézett versek tartalmát. Igen, azokat, amelyekben a németek foglyokat lőnek tarkón.

Hanti Vilmos attól fél, hogy a németek megint népirtásba kezdenek. (kép forrása: pinterest.com)

A MEASZ elnöke elpanaszolta, hogy az antifasiszták 2010 óta nem vihetik be a parlamentbe a díjátadójukat, ezen pedig azóta sem tudtak túllépni. Elmondta, hogy a Radnóti-díjak átadóünnepségein kerülni szokták a nyílt pártpolitizálást, de azért a biztonság kedvéért szinte mindenki, aki megszólalt a színpadon, szavazni küldte a népet április 8-án, finoman körülírva azt is, hogy kikre nem szabad adni a voksot. Hanti például csak az antifasiszta minimumot elfogadó pártokat mondta támogathatónak, kizárva a „gyűlöletkeltőket“, hiszen:

Egyből magasra tette tehát a lécet az elnök, ezt kellett megugraniuk a többieknek. Kardos Péter főrabbi, mielőtt ő is diszkréten felhívta a figyelmet a pártpolitikát kerülő rendezvényen, hogy kikre kell szavazni, a rasszizmus oldalfüggetlen mivoltáról értekezett. Gyanúnk szerint azonban ezúttal nem a balliberális hírportálok Facebook-oldalain a miniszterelnököt veszettül cigányozó és zsidózó hozzászólások végtelen sorára gondolt. A Kardos mellé odaállított Beer Miklós váci megyéspüspök a 60-as évek kommunista diktatúrájának udvari költőjétől, Váczi Mihálytól látta indokoltnak idézni egy rövidet.

Horn Gyula boldog lett volna

A Pa-Dö-Dö koncert volt az a pont, ahol már egybefolyt a felszabadulás napi munkásőr-emlékülések és a 90-es évekbeli gyereknapok hangulata. Horn Gyula lett volna a legboldogabb, ha láthatta volna, hogyan idézték meg egyszerre az élete két legfontosabb időszakát. A bravúrt elismerjük, megemeltük a kalapunkat. Apró adalék, hogy éppen a helyszínen figyeltük a műsort, amikor megjelent a hír, hogy négy afrikai mohamedán migráns bedrogozott és órákig erőszakolt két holland lányt. Az indoklás szerint kicsúsztak a dolgok az irányításuk alól. Itt nem lehet nem észrevenni a párhuzamot az MSZP-SZDSZ 2002 utáni történetével: az ő irányításuk alól is kicsúsztak a dolgok, aztán a bedrogozott Magyarország hirtelen ott volt megerőszakolva.

Nem hittük volna, de a Pa-Dö-Dö csak a kezdet volt. Ikonikus piros ingjében és bőrmellényében eljött szavalni Galkó Balázs, az Új Színház mártírja. Emlékezetes, hogy a színész annak idején keményen bírálta a színházban történt konzervatív irányváltást, de négy hónapig még ottmaradt, együtt weimarizálódott a közeggel, és csak azután lett szabadúszó rettegő. A váratlanul színpadra lépő Sas József a drámai énjét hozta el, és elszavalta A gólyához c. verset. Amikor már a Mikroszkóp Színpad vezetője sem valami vidám csasztuskával jelentkezik, akkor igazán nagy a baj.

– fejezte be Sas József, és még le sem csengtek Tompa Mihály a külföldre menekült magyarokhoz írt súlyos sorai, máris bekonferálták Gerendás Pétert, aki 2013-ban a disszidálásával fenyegette meg a szerinte fasizálódó országot, de azóta is idehaza énekel. A szomorú eseményről akkor ITT emlékeztem meg. Gerendás szokás szerint szomorú dala közben azon töprengtünk, hogy ennyi legenda után még vajon kik fognak előugrani a tortából, de több muníció már nem volt a tárban.

Majtényi László és Jordán Tamás is örül neki, hogy Gerendás Péter végül, ígéretével szemben, mégiscsak a fasizálódó Magyarországon maradt. (kép: PS)

Egy hely, ahol minden bánatot kibeszélhettek

Az egész rendezvényre rányomta a bélyegét a hatalomból kiszorultság kilátástalan szomorúsága, amit a jobboldali kormányra irányzott, burkolt beszólásokkal próbáltak tompítani. Szerencsére jó sok díjazott volt, így a méltatásoknál az összes balos toposzt ellőhették a vészkorszaktól és antiszemitizmustól rettegéstől a civilekért és muszlimokért aggódáson és a migránssimogatáson át a közelebbről sosem kifejtett „emberek iránti szeretetig“. Utóbbi mindig rendkívüli módon foglalkoztatja a baloldalt, a történelmi tapasztalatok szerint viszont csak a hatalomra kerülés pillanatáig. Az oktatásegészségügyet azért hiányoltuk a felsorolásból, de hát nem lehet egyszerre minden fronton megküzdeni a fasizmussal.

Az esemény után volt szerencsénk beszélgetni Hanti Vilmossal, valamint a tavalyi díját most átvett Gurmai Zitával. Elmondják, hogy súlyosabb-e Magyarországon az antiszemita és rasszista fenyegetés, mint a zsidóellenes támadásokkal immár rendszeresen szembesülő Nyugat-Európában, és az is kiderül, hogy hányféle szocializmus létezésében hisz a magyar antifasiszták vezetője.

Vezető kép: PS

Ajánljuk még

Pákh Imre a PS-nek: „Kimentem a szüleim sírjához és megesküdtem, hogy a turul újra visszaszáll” (Videó)

Exkluzív 2022 október 21.
Nem a várárokban fekszik, hanem a munkácsi múzeum egyik termében, ponyvával letakarva őrzik az október 13-án a várfokon álló obeliszkről barbár módon levágott turulmadár darabjait – tudta meg a PestiSrácok.hu Pákh Imrétől, aki lapunknak azt mondta: nem nyugszik, míg vissza nem kerül rendeltetési helyére a magyarok eredetét, Kárpát-medencei ezeréves múltját szimbolizáló szobor. A New Yorkban élő magyar üzletember Kárpátaljáról, Munkácsról származik. Édesapja, Pákh Sándor élete egyik legfőbb küldetésének tekintette a munkácsi vár felújítását és a csehszlovákok által 1924-ben ledöntött turul helyreállítását. A vár felújítását és a 25 méter magas obeliszk, rajta a turul elkészítését és felállítását is a Pákh család finanszírozta. Pákh Imrét akkor az ukrán államfő ki is tüntette a kulturális értékmentésért, sőt, mi több, az akkori polgármester díszpolgári címet is adományozott neki. 14 évre rá, 2022 október 13-án másodjára is ledöntötték a turulmaradat. „Aznap kimentem a temetőbe a szüleim sírjához és megesküdtem, hogy újra visszaszáll a turul” – mondta lapunknak Pákh Imre, aki, mint cikkünkből megtudják, nagy valószínűséggel a szobor és az obeliszk jogos tulajdonosa lehet. A szobordöntés számtalan jogsértés lehetőségét felveti, az üzletember mégis a probléma igencsak gáláns megoldását javasolja és magyar jogászokkal vág neki a turul megmentésének.

Milliárdos ingatlanvagyonnal gyarapodik tovább tatabányai családok nyomorán a „Szeviép-család” – Csinos céghálót találtunk az egykori vezér fia körül

Exkluzív 2022 május 25.
A Pesti TV Az Ügy című riportműsorában mutattuk be a tatabányai szellemtársasházat, amely tizenöt éve áll befejezetlenül. A huszonegy lakásos, a földszinten nagy irodaépületet is magába foglaló ingatlant sajátos konstrukcióban kezdték építeni 2004 után. A telektulajdonos, első számú építtető, a Környe és Vidéke Takarékszövetkezet ingatlanhasznosító cége, a Tak-Ing végelszámolás alatt áll; az építő Pólus Kft. 2007 óta felszámolás alatt; a lakásaikat előre kifizető tatabányai családok, összesen tizenöt károsult család a mai napig nem kapott vissza egy fillért sem. Közben tavaly év végén a félkész épület az egyik szeviépes érdekeltség kezébe került. A Szeviép-üggyel a PestiSrácok.hu az elmúlt években kiemelten foglalkozott; követjük a több száz kisvállalkozó csődjéért felelős, csődbűncselekménnyel vádolt milliárdosok ma is tartó büntetőperét. Megmutattuk, hogy a mai napig milyen luxusban élnek, és egy tényfeltáró cikksorozatban azt is, hogy a Szeviép csődeljárása előtt milyen elképesztő céghálót építettek fel a Szeviép-vezérek, amely cégekben immár egy-egy családtagjuk a tulajdonos. Ebben a tényfeltáró riportban azt mutatjuk meg, hogyan kerül a Szeviép-vezér B. Sándor fia Tatabányára, miként jutottak hozzá a tizenöt család anyagi megnyomorítását jelentő, milliárdos értékű ingatlanvagyonhoz, és azt is, hogy a tatabányai botrányban szereplő cég csak egy az újabb céghálóban. Körülbelül tíz milliárdos vagyont találtunk éppen csak, hogy „muzsikáló” cégekben, és mindez az egyik B.-fiú kezében fut össze.

Az Állami-lakótelepről indulva lett a világ legdrágább játékosa és az utolsó magyar vb-gól szerzője – Détári Lajos hatvanéves!

Exkluzív 2023 április 24.
Alapembere volt az 1980-as évek világverő magyar válogatottjának, ő magyar foci eddigi utolsó világklasszisa, egyben ő szerezte a magyar labdarúgás utolsó világbajnoki gólját is. Középpályás létére rendkívül gólerős volt, ugyanakkor irányítani is zseniálisan tudott, labdáinak, utolsó passzainak pedig mindig szeme volt. A Németországban, Görögországban és Olaszországban is sztárrá váló egykori csodálatos játékos, Détári Lajos ma ünnepli hatvanadik születésnapját, írásunkkal előtte tisztelgünk.