Pesti Srácok

Közpénzért kuncsorog Bajnai volt pénzügyminisztere, aki korábban az állami beavatkozást szapulta

Közpénzért kuncsorog Bajnai volt pénzügyminisztere, aki korábban az állami beavatkozást szapulta

Bajban van Oszkó Péter, a Bajnai-kormány expénzügyminisztere: az elmúlt hónapokban gőzerővel próbál pénzt szerezni az Európai Befektetési Alappal (EIF) közösen indult projektjéhez. Információink szerint egy jelenleg is folyó közbeszerzési eljáráson keresztül próbál tízmilliárd forinthoz jutni Oszkó cége, az OXO Labs úgy, hogy közben a legfontosabb, mondhatni referencia-befektetése, az úgynevezett „okoskarkötők” fejlesztésével és értékesítésével foglalkozó Liber8Tech Kft. haldoklik. Az OXO Labs az elmúlt években 600 millió forint vissza nem térítendő támogatást kapott a kapolcsi inkubációs ház felépítésére, amelyből jelenleg szinte semmi nem látszik. Oszkó állami pénzcsapokra való rácsatlakozása (illetve rácsatlakozási szándéka) azért is pikáns, mert korábban ő maga beszélt arról, mennyire káros az állami jelenlét a befektetési piacon.

Oszkó Péter adótanácsadóból lett a Bajnai-kormány pénzügyminisztere 2009-ben, és vette ki a részét a pislogós miniszterelnök megszorítási politikájából, amelyet egy korabeli Bajnai-idézettel lehet a legjobban visszaadni: „Nem kell félni, nem fog fájni! Legalábbis nem nagyon.” Aztán persze mégis sokaknak fájt, ami szerepet játszott a Fidesz 2010-es kétharmados győzelmében. Oszkó azóta kivonult a politikai közéletből, és ma már a startup-befektetések „pápájaként” ad időnként interjúkat, amelyekben a kormány gazdaságpolitikájának ekézése mellett azért az ellenzéknek is oda-odaszúr. Oszkó az elmúlt években sorra alapította befektetési cégeit, és bár lépten-nyomon hangoztatja alapelvét, mely szerint „az állami jelenlét kifejezetten káros a befektetési piacon”, ez azonban nem zavarja abban, hogy lelkiismeret-furdalás nélkül az államhoz forduljon segítségért vállalkozásai pénzzel való megtöméséhez. Jelen pillanatban is több cégével állami forrásokért ácsingózik. Ilyenkor azért nagyon jól tud jönni az állam segítsége.

Kifulladt az okoskarkötő-bizinisz

Oszkó Péter OXO Labs nevű cége még 2015-ben kezdett el együtt dolgozni a Liber8Tech Kft.-vel, amelyben azóta Oszkó közvetlen tulajdonos is lett. Az akkor még igen ígéretes startupnak tűnő vállalkozás okoskarkötők gyártására vállalkozott, azonban három év OXO-féle „inkubáció” (a startupoknak nyújtott üzletfejlesztési támogatás) és akceleráció (a termék piacra juttatásának támogatása) után a cég már alig mutat életjelet: a Liber8Tech-kel szemben tavaly többször indult végrehajtás. Oszkó Péter tavaly személyesen roadshow-zta végig a piacot külső források bevonása érdekében, de hiába: információink szerint sem itthon, sem külföldön nem talált egyetlen befektetőt sem, aki még hitt volna az okoskarkötő-sztoriban. Piaci forrásoktól úgy tudjuk: a cég gyakorlatilag semmilyen árbevételt nem termel, folyamatosan „égeti” a pénzt, amit alátámaszt, hogy a PestiSrácok.hu megkeresésére az OXO Labs elismerte, ők biztosítják a Liber8Tech finanszírozását, az ezzel kapcsolatos döntéseket pedig az „ügyvezetés”, azaz maga az ex-pénzügyér hozza meg. Kérdés, vajon az OXO Labs-ban lévő számos befektető, tulajdonos biztos, hogy örömmel finanszírozná a Libert8Tech-et?

PestiSracok facebook image
Kapolcs, Kossuth utca 48. Egyelőre semmi jele annak, hogy Oszkóék a 600 milliós támogatásból inkubációs házat fejlesztenének itt; fotó: PS

Az okoskarkötőkön múlhat Oszkó befektetői imidzse

Miért ilyen fontos a Liber8Tech Oszkó Péternek? Azért, mert ez a cég az OXO-csoport „referencia projektje”, amely az egykori adótanácsadó befektetői géniuszát lenne hivatott demonstrálni. Az ügy most pont különösen pikáns, tekintve, hogy az OXO-csoport újabb tőkebevonásokon dolgozik. A befektetési piacon tényként kezelik, hogy az OXO-csoport is elindul egy jelenleg is folyó közbeszerzési eljáráson, ahol 10 milliárd forint uniós forrásra pályázik. Tavaly nyáron nagy csinnadrattával bejelentették, hogy az OXO-csoport az Európai Befektetési Alappal (EIF) közösen 50 millió eurós tőkealapot indít, azonban azt kevesen tudják, hogy az EIF az ilyen támogatást feltételesen nyújtja, ez a feltétel pedig: jelentős mértékű magánforrást bevonása. Ám ezt eddig piaci információk szerint nem sikerült az OXO-csoportnak teljesítenie. Az EIF március végéig adott haladékot Oszkó cégcsoportjának a magánforrások bevonására, így amennyiben kiderülne, hogy a Liber8Tech rossz állapotban van, az az OXO-csoportnak sem kedvezne, tekintve, hogy az „agyonhájpolt” befektetés rossz pedigréje a társaság és az exadótanácsadó befektetési képességeit is megkérdőjelezné.

  • Kijelenthető: ha az OXO-csoport „zászlóshajója zátonyra fut és léket kap”, az az OXO-lufi kipukkanásához vezetne. Talán ezért sem riad vissza Oszkó Péter minden eszköztől a baj elkerülése érdekében.

Oszkó Péter a jelek szerint nem tanult 2009-2010-ből, most sem néz hátra, csak előre, ami nagy kvalitású emberek esetében hiba, így ugyanis nem ismeri fel a befektetési aranyszabályt: „Soha ne dobj jó pénzt, rossz pénz után!”. Az OXO Labs 600 millió forintos vissza nem térítendő európai uniós forrást kapott a „szocialista Szilícium-völgy” kiépítésére, amelyből ma szinte semmi nem látszik Kapolcson, a Kossuth utca 48. szám alatt. Elvileg itt hoznának létre Oszkóék inkubációs házat.

Még egy kép a 600 millióért fejlesztett inkubációs házról; fotó: PS

A Zoom.hu tavaly szeptemberben írt arról, hogy új céget hozott létre Oszkó Péter, az Oxo Lab alapítója. Az akkori cikk szerint Oszkó ezúttal nem a startupokra vadászik, hisz az ingatlanfejlesztő nonprofit kft.-t Kapolcson jegyezték be szeptember elején. Az OXO Properties Településfejlesztési Nonprofit Kft. a minimális, hárommilliós jegyzett tőkével alakult meg, s a tulajdonosa egyedül a volt pénzügyminiszter. Oszkó a kockázati tőkebefektetés mellett évekkel ezelőtt beszállt a kapolcsi Művészetek Völgye-projektbe, miután azt már többször a megszűnés fenyegette. A rendezvényen először vendégként, aztán fellépőként – Blue sPot zenekarával – lépett fel, innen volt a következő lépés a szervezésbe való beszállás. „Az OXO Properties egy újabb lépés. A most bejegyzett céggel a tervem, hogy a helyi önkormányzattal együttműködve, olyan turisztikai fejlesztésekbe, új attrakciókba kezdjünk, amely a művészetek hetén túlra is kitolja a völgyben a turisztikai szezont” – nyilatkozta akkor a Zoomnak Oszkó Péter.

Vezető kép: Magyar Hírlap

Ajánljuk még

"Büszke vagyok rá, hogy pályafutásom során nem tettem rosszat egy kollégámnak sem" - A születésnapos Stefka István a Polbeatben

‎Polbeat 2023 június 10.
Rendhagyó Polbeatet szerveztünk Stefka István 80. születésnapjára a Revolution '56 Szabadságharcos Sörözőbe, ahol a PestiSrácok.hu-s csapat mellett Stefka régi barátja és harcostársa, Alexa Károly irodalomtörténész, író, illetve a konzervatív televíziózás nagy, a rendszerváltoztatás utáni - a Horn-Kuncze-kormány által teljesen felszámolt - korszakának két jeles alakja (egyben az ünnepelt akkori munkatársa), Mátyássy Andrea és Dézsy Zoltán is elmondta méltatását, visszaemlékezését. Megszólalt továbbá Stefka István felesége, Naszályi Kornélia és egyik lánya, Stefka Nóra, továbbá Ambrózy Áron, Szabó Gergő és Szalai Szilárd. A Huth Gergely által celebrált rendkívüli adást végül egy fergeteges köszöntés követte, a tortát és a pezsgőt Stefka István kedvenc együttesének, az AC/DC-nek a dübörgésére hozták be a kollégák.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Basszgitáron a postabankos Princz, a zongoránál Presser – Amikor nem nekünk, hanem neki írták a dalt

A Hálózat 2020 április 4.
Emlékeznek arra a jelenetre, amikor Johnny Fontane megjelenik Don Corleone lányának esküvőjén, és elénekel pár dalt a Keresztapában? Persze segítséget is kért az amúgy Frank Sinatráról mintázott figura. Ha volt merszünk a Postabank néhai királyát, Princz Gábor bankvezért keresztapának nevezni az előző cikkünkben, akkor miért ne mondanánk ki, hogy az ő udvari zenésze Presser Gábor volt? Presser nem csupán slágert írt Princz Postabankjának (ez volt az egész ország által ismert Ezt egy életen át kell játszani), de Princz másik bizalmi embere, Kende Péter szerint még külön zenekaruk is volt, amellyel a Postabank bulikon játszottak. A vezér basszusgitározott, Presser pedig zongorázott. A zseniális zenész amúgy bekerült abba a postabankos tanácsba is, amelybe Mester Ákos, Forró Tamás és a már említett Kende is tartozott. Erős névsor. Ők ügyeltek az elvileg konzervatív Magyar Nemzetre a kilencvenes évek közepén... Szürreális az egész, mégis igaz. A KISZ-ből érkezett, moszkovita Princz Gábornak szüksége volt az arculatfestésre. Kultúremberként tetszelgett, és ehhez megkapta a segítséget az általa támogatott, zömmel liberális értelmiségtől. A milliárdok közben eltűntek, de a zene szólt. Folytatjuk a Postabank történetét.