Schmidt Mária: „Én nagyon Európa-párti vagyok, itt a legjobb az élet”
Schmidt Mária (fotó: Terror Háza Múzeum)
A Terror Háza Múzeumban szerdán és csütörtökön rendezendő V4-konferencia apropóján interjút adott Schmidt Mária a Mandinernek, amelyben kifejtette: értelemszerűen nincs a nagyhatalmak ínyére, hogy a visegrádi országok szót értenek egymással. Beszélt továbbá saját európai meggyőződéséről, a Pax Americana fontosságáról és Orbán Viktor társadalmi legitimációjáról, valamint a baloldal szellemi kiüresedéséről is.
A kérdésre, hogy miért érezték fontosnak egy konferencia szervezését a visegrádi négyek magyar elnökségének alkalmából, Schmidt Mária azt felelte: az Európai Unió válságjeleket mutat és képtelen kellő gyorsasággal, megfelelő színvonalon reagálni, ezért
a közép-európai érdekeket egyeztetni kell, és közös javaslatokkal kell az újjászerveződés során fellépnünk.
Úgy vélte, hogy az egykori nyugati nagyhatalmaknak mindig is érdeke volt, hogy a közép-európai nemzeteket szembefordítsák egymással, de mára ezeknek az erőknek a nagyhatalmi szerepe megkérdőjeleződött, míg a közép-európai országok felismerték, hogy több köti őket össze, mint amennyi elválasztja. A történelmi tapasztalatok is azt mutatják, hogy
ennek a térségnek sem a német, sem az orosz dominancia nincs ínyére, és főleg nem a kettő együtt.
Az EU túlzott német dominanciájával kapcsolatban a Terror Háza Múzeum igazgatója leszögezte: nem lehet úgy irányítani az Uniót, hogy kizárólag a németek gazdasági önzése érvényesüljön, ezzel párhuzamosan pedig a periféria mindig rosszul járjon. Azt is hozzáfűzte, hogy ha Németország ezt a térséget folyamatosan maga ellen hergeli, akkor mind gazdasági, mind politikai értelemben megnehezíti magának a közép-európai pozícióit. Schmidt Mária szerint az Osztrák-Magyar Monarchia sikeres modellt állított fel azzal, hogy bár a külügy, a hadügy és a pénzügy közös volt, a nemzeti szuverenitások mégis megmaradtak – ezzel szemben Brüsszel pont a közös külpolitikát és haderőt nem tudja sikerre vinni, minden másba viszont beleszólnak. Hozzátette, hogy a Monarchia fél évszázados sikeres működése ma is sikeres tanulságokkal szolgál. Maradinak nevezte az európai elitet, amely híján van az erőnek, a határozottságnak, az önbizalomnak és az öntudatnak. Az Európáért folytatott kultúrharc szerinte nyerhető, de
egy olyan elittel, aminek 1968 óta nem jutott eszébe az égegyadta világon semmi, azzal nincs mit kezdeni.
Megjegyezte azt is, hogy az Európát irányító, marxista gyökerű '68-as elit a saját önteltsége miatt nem is kíváncsi a kommunizmust valóban átélő országok tapasztalataira és véleményére, ennek kapcsán pedig vitatta Navracsics Tibor véleményét, aki szerint Jean-Claude Juncker nem akarta meggyalázni a kommunizmus áldozatainak emlékét a trieri Marx-szobor felavatásán való részvétellel: Schmidt szerint ez egy Macronnak tett gesztus volt, a francia elnök ugyanis érdekelt a kontinens kettészakításában, a „kétsebességes Európa” koncepciójában. A V4-konferencia ötletgazdája aláhúzta: az, hogy Donald Trumpnak hívják az Amerikai Egyesült Államok elnökét, realitás, nem pedig rémálom, amiből a német politikai elit majd felébred. Kiindulási pontnak tekintette az amerikai világrendet, a Pax Americanát, amelynek a függvényében meg lehet határozni a magyar érdekek érvényesítésének módjait. Véleménye szerint e világrend még mindig stabilabb, mint amit a kínai, orosz vagy arab világuralmi törekvések nyújthatnak. Schmidt Mária szerint Orbán Viktort azért tekintik problémásnak, mert a bürokratikus elit ellenében fogalmazza meg és képviseli az érdekeit, valamint azért, mert
Orbán Viktor a magyar választók felhatalmazása alapján magyar érdekképviselettel foglalkozik.
Ezt követően arról beszélt, hogy míg egyre több, Orbánhoz hasonló felfogású politikus lesz sikeres, addig a hagyományos pártok az eltűnés szélére kerültek: példaként hozta fel a francia pártok válságát, a legutóbbi német választás okozta patthelyzetet. Szerinte az elit épp ezért tart a jövő évi EP-választásoktól, és emiatt próbálnak a hátralevő időszakban évtizedes hatású döntéseket hozni a választói akarat ellenében. Schmidt szerint a demokrácia aláásása, a politika kiüresítése, ha politikusok helyett technokrata menedzserek döntenek mindenről. A Terror Háza Múzeum igazgatója a migrációs válság kapcsán kifejtette: az európaiak most kezdik megérteni, milyen hatással lesz az életükre, ha olyan tömegek jelennek meg a kontinensen, akik az alsóbb rétegek életviszonyait lerombolják – a kereslet növekedése a lakásárak, bérleti díjak növekedését, a munkaerő-kínálat növekedése pedig a munkabérek csökkenését fogja eredményezni. A '68-as elit szerinte a migránstömegek szavazataiból akarja fenntartani a kiváltságos életkörülményeit. Hozzátette azt is, hogy ezeket a tömegeket az elit meg sem próbálja integrálni: korábban a török vendégmunkások esetében sem történt erre kísérlet, és ennek ma látszanak a következményei.
Címlapfotó: Terror Háza Múzeum
