Pesti Srácok

A hazai és az uniós költségvetés tervezetéről beszélt a kormányinfón a csúcsminiszter

A hazai és az uniós költségvetés tervezetéről beszélt a kormányinfón a csúcsminiszter

A Varga Mihály pénzügyminiszter által benyújtott költségvetéstervezet és az uniós ügyekben megtartott első kormányülés volt a hagyományos kormányinfó fő témája. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a büdzsétervezetet a biztonságos növekedés költségvetésének nevezte, melyben kiemelten támogatott célként jelenik meg a családok támogatása, a teljes foglalkoztatottság elérése, valamint ország biztonságának szavatolása. A kormányülésről a miniszter azt mondta, alapvetően az uniós költségvetés volt a téma. Megerősítették, hogy Magyarország csak olyan költségvetést tud elfogadni, amelyik nem bünteti azokat a tagállamokat, akik az elmúlt években eredményeket mutattak fel. Portálunk Szanyi Tibor újabb magyar nemzeti érdekekkel szembemenő uniós felszólalásról, valamint a Google Soros szervezeteknek és hazai balliberális médiumoknak nyújtott támogatás lehetséges veszélyeiről kérdezett.

Az elmúlt 15 évben nem volt ilyen magas a gazdasági növekedés negyed éves lebontásban, mint az idei első negyed évben. A számok ismeretében a pénzügyminiszter által benyújtott költségvetés tervezetről elmondható, hogy reális helyzetértékelésből indul ki - fogalmazott Gulyás Gergely.

A büdzsétervezet 4,1 százalékos gazdasági növekedéssel, és 2,2 százalékos inflációval számol.

PestiSracok facebook image

Hozzátette, hogy a teljes foglalkoztatottság nem hiú ábránd. 3,8 százalékos munkanélküliség mellett abszolút reális célkitűzés. A beruházásokra, fejlesztésekre 4000 milliárd Forint áll rendelkezésre. Az egyes tárcák külön-külön jelölték meg a saját fő célkitűzéseiket. A Miniszterelnökség feladatainak a fókuszában fejlesztések tekintetében a Modern Városok és Modern Falvak Program áll.

A másik kiemelt terület, mely a Miniszterelnökséghez tartozik, az az egységes fővárosi fejlesztés. Gulyás Gergely külön kiemelte az elővárosi közlekedés összehangolásának fontosságát.

Magyarország csak igazságos uniós költségvetést tud elfogadni

Az Európai Unióval való kapcsolatunkat illetően a miniszter hangsúlyozta, közel másfél évtizede vagyunk az unió teljes jogú tagjai. Nagyon sok kritikával élünk a brüsszeli bürokráciával, annak sikertelenségével szemben, de ez nem változtat azon, hogy a jövőnket egyértelműen ebben a szövetségben képzeljük el.

Azt, hogy ez mennyire így van, mi sem bizonyítja jobban, hogy az új kormány külön az uniós ügyeknek rendszeres kormányüléseket fog szentelni. Az első ilyen ülést tartották meg a minap, amelynek fő témája az uniós költségvetés volt.

A jelenlegi uniós költségvetési javaslat a közép-európai és a balti államoknak fáj a legjobban - jegyezte meg a csúcsminiszter. Ha a tervezetet így fogadnák el, akkor akkor azok az országok kapnák a legtöbb fejlesztési forrást, akik a támogatásokat eddig sem megfelelően és hatékonyan használták fel, miközben azokat a tagállamokat, akik pedig eredményeket tudtak felmutatni, kifejezetten büntetnék.

Magyarország ilyen költségvetést nem tud elfogadni.

- húzta alá Gulyás. Szólt arról is, hogy mivel Anglia netto befizető volt, a Brexit alapvetően a főösszeg csökkenésével jár.

Magyarország álláspontja az, hogy vagy emeljék a befizetési összeget, de arányosan a tagállamok között, hogy a költségvetés főösszege ne csökkenjen a korábbiakhoz képest. Ellenkező esetben a kieséseket is igazságosan kell elosztani. Kiemelte például Hollandiát és Lengyelországot. A tervezet szerint Hollandia magasabb egy főre jutó támogatási összeget kapna a következő fejlesztési ciklusban mint korábban, Lengyelország pedig drasztikusan kevesebbet.

Nem igazságos az az elosztás sem, ha az európai uniós állampolgároktól elvesszük a pénzt, azért, hogy a migránsoknak adjuk - fogalmazott Gulyás Gergely.

A Miniszterelnökséget vezető miniszter kritikával illette azt az európai uniós javaslatot is, amely a költségvetést a jogállamiság megítéléshez kötné igazítaná a tagországok esetében. Mint mondta, ez a javaslat elfogadhatatlan és ráadásul ellentétes a lisszaboni szerződéssel. Továbbá

elfogadhatatlannak tartjuk azt is, hogy az unió az OLAF-ot a politikai zsarolás eszközeként használja.

Rámutatott, hogy hogy az OLAF által indított eljárások 52 százaléka azokat a tagállamokat érinti, amelyek nem kívánnak csatlakozni egy egységes Európai Ügyészséghez.

A jelenlegi uniós költségvetés tervezetet 16 tagállam nem támogatja és csak 5 igen. Egyre több tagállam álláspontja mozdul el a magyar álláspont irányába, ezért jó esély van arra, hogy el lehessen halasztani és meg lehessen változtatni döntést a bolgár elnökség költségvetési javaslata kapcsán.

A magyar belpolitikai vitákat itthon és nem nemzetközi téren kellene lefolytatni

A kérdések sorában portálunk azon európai parlamenti felszólalások esetleges kártékony hatása iránt érdeklődött, amelyek nem a magyar nemzeti érdekeket képviselik, sokkal inkább ellentétesek azokkal. A legutóbb Strasbourgban épp Szanyi Tibor szocialista EP képviselő helyeselte azokat a szankciókat Magyarország, akár Lengyelország esetében is, amelyek szerinte az európai értékrend és a jogállamiság melletti határozott kiállást jelentik. De korábban nem egy esetben Niedermüller Péter helyeselte, ha akár forráselvonással is megbüntetik hazánkat, amiért nem idomulunk az uniós politikai elvárásokhoz.

Válaszában Gulyás Gergely úgy fogalmazott az ilyen felszólalások fölöslegesek, mert a magyar kormány álláspontján nem változtatnak, azon kívül károsak is, mert rontják az országról kialakított képet.

Egy friss hír kapcsán arról is kérdeztük a tárcavezetőt, mit szól ahhoz a Google pályázathoz, amelyen kizárólag hazai balliberális médiumok, illetve olyan Soros Györgyhöz köthető intézmények szervezetek, mint a CEU vagy a Trancparency International nyertek el 400 milliós támogatást, valamiféle hírközlési ökoszisztéma megújításra. Kíváncsiak voltunk, hogy a kormány álláspontja szerint az ilyen külföldről érkező támogatások nehezíthetik-e a Stop Soros törvény társadalmi elfogadását, támogatását és megerősítheti-e azokat az NGO-kat, amelyek működését a Stop Soros törvénycsomag éppen ésszerű korlátok közé készül terelni.

Fotók: kormany.hu

Ajánljuk még

"Az árulók nem mi vagyunk, és nem én változtam, hanem Orbán" - Itt az exkluzív Csintalan-Vincze PS-interjú! (videókkal!)

Magyar ugar 2018 április 23.
Jajj, Istenem, ne hülyéskedj már, hogy Simicska Lajos záratta be a Magyar Nemzetet, meg a Lánchíd Rádiót. Értem én, hogy elzáratlan pénzcsapok özönével a hát mögött nehéz megérteni, de előbb, vagy utóbb mindenki megtanulja, hogy milyen ez, hogy adott esetben a hónap végén elfogyhat a lóvé és arról kell dönteni, hogy az egész család megy-e a levesbe - jelentette ki a PestiSrácok.hu-nak adott exkluzív páros interjúban Csintalan Sándor, aki lányával, a konzervatív értékeket valló és a Fidelitasban politizáló Vincze Emíliával beszélgetett portálunkkal. A Hír TV műsorvezetője, Simicska Lajos bizalmi embere elárulta, Simicska döntésébe nem volt beavatva, mert ilyen döntést neki kell meghoznia, de barátai és kollégái kerültek szörnyű helyzetbe. Csintalan szerint a G-napon az kockáztatott, aki a Magyar Nemzetnél, Lánchíd Rádiónál és a Hír TV-nél maradt. Szarvas Szilveszter ezzel kapcsolatban vitába szállt Csintalannal.

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.