Pesti Srácok

Hörcher Ferenc cikkünk után a lukácsista szeánszról: A politikai sokszínűséget hiányát én is sajnáltam

Hörcher Ferenc cikkünk után a lukácsista szeánszról: A politikai sokszínűséget hiányát én is sajnáltam

Pénteken és szombaton mások mellett Heller Ágnes, Vajda Mihály és Krausz Tamás beszélt '68-ról a Magyar Tudományos Akadémia konferenciáján. Véleményünk szerint marxista, lukácsista szeánszot tartottak állami pénzen. Felháborodott cikkünkre reagált a Filozófiai Intézetet vezető, és egyébként konzervatívként ismert Hörcher Ferenc. Azt írta: a politikai sokszínűség hiányát ő is sajnálta. „Sajnálom, hogy konzervatív és jobb oldali eszmetársaim most nem osztották meg velünk gondolataikat” – fogalmazott.

Nagy vihart kavart pénteken megjelent cikkünk, amelyben azon méltatlankodtunk, hogy a Magyar Tudomány Akadémia Filozófiai Intézete egészen szélsőségesen egyoldalú konferenciát szervezett '68-cal kapcsolatban. Mások mellett Heller Ágnes, Vajda Mihály és Krausz Tamás tartott előadást, és a marxista Lukács György emlékezete gyakorlatilag külön blokkot kapott.

Leginkább azt nem értettük, hogy a magát mérsékelt konzervatívnak tartó Hörcher Ferenc vezette MTA Filozófiai Intézet, hogyan tarthatott olyan konferenciát, amire egyetlen konzervatív előadót, szakértőt sem hívott meg. Hiszen nem egy átlagos intézetről beszélünk, hanem a reformkorban alapított Magyar Tudomány Akadémiáról.

PestiSracok facebook image

Hörcher megtisztelte portálunkat válaszlevelével, amelyet természetesen teljes egészében közlünk.

„Kedves Mező Úr, Tisztelt Szerkesztőség!

Örömmel vettem írásukat (Marxista szeánsz állami pénzen: Heller Ágnes, Vajda Mihály és Krausz Tamás szónokol ’68-ról), mely arra mutat, hogy konferenciánk a nyilvánosság széles körei számára is izgalmas kérdést tárgyalt. Egyet értek a szerzővel, hogy a programban a baloldali politikai filozófiai nézőpont vált meghatározóvá, bár aki ott volt, tudja, hogy az előadásokat milyen parázs vita követte. Mindenesetre a politikai sokszínűség hiányát én is sajnáltam, hisz mint bevezetőmben jeleztem, ahogy 1789 forradalma a konzervativizmus szimbolikus születési pillanata is, Edmund Burke révén, úgy volt 1968 meghatározó a kortárs konzervativizmus számára is. Utaltam rá, hogy ezt az irányt Roger Scruton pályája fémjelzi, aki ’68 hatására lett konzervatív (erről az általam intézetünkbe a Danube Institute segítségével meghívott Scruton következő írása számol be: Miért lettem konzervatív?).

A mi szándékunk mindenesetre az volt, hogy minden releváns hozzászólás kapjon helyet, ezért nyílt Call for Papers-t tettünk közzé, vagyis bárki jelentkezhetett előadással, így akár Mező Úr, a cikk szerzője is. Vele együtt sajnálom, hogy konzervatív és jobb oldali eszmetársaim most nem osztották meg velünk gondolataikat, szemben mondjuk a két hete az MTA főépületében tartott, Szabad György munkásságát tárgyaló konferenciánkkal. Ez utóbbit viszont a sajtó nem tisztelte meg figyelmével, de anyagát szeretnénk hamarosan hozzáférhetővé tenni.

Tisztelettel,Hörcher Ferenc”

Fotó: MTI (Archív)

Ajánljuk még

Kegyetlenül megkínozta, agyonverte, majd elásta hajléktalan áldozatait Dragan Bajic és bandája a csepeli eperföldön (videó) - a 20 éves NNI ügyeiből (4. rész)

Az alvilág titkai 2024 július 6.
Az idén 20 éve alakult NNI kiemelkedő nyomozásaiból válogattunk, a csepeli eperföldi sorozatgyilkosság ügyét mutatjuk be sorozatunk 4. részében. Több, mint 100 év fegyházat kapott 2016-ban a szerb börtönből megszökött Dravan Bajic és magyar hajléktalanokból álló bandája, a csepeli eperföldi sorozatgyilkosság elkövetői. Egy diósdi fiatalembert és egy négy fős nyáregyházi hajléktalan családot kínoztak meg bestiálisan, meggyilkolták őket, majd a holttesteket megégették, a diósdi áldozat maradványait a Dunába dobták, a család tagjainak maradványait az eperföld melletti erdőben elásták. A csepeli halálbrigád lebukását az összevert, megkínzott, majd félig elásott erdélyi M. Mátyásnak köszönhetik. M. kiásta magát, és a rendőrségen elmondott mindent.