Pesti Srácok

Hörcher Ferenc cikkünk után a lukácsista szeánszról: A politikai sokszínűséget hiányát én is sajnáltam

Hörcher Ferenc cikkünk után a lukácsista szeánszról: A politikai sokszínűséget hiányát én is sajnáltam

Pénteken és szombaton mások mellett Heller Ágnes, Vajda Mihály és Krausz Tamás beszélt '68-ról a Magyar Tudományos Akadémia konferenciáján. Véleményünk szerint marxista, lukácsista szeánszot tartottak állami pénzen. Felháborodott cikkünkre reagált a Filozófiai Intézetet vezető, és egyébként konzervatívként ismert Hörcher Ferenc. Azt írta: a politikai sokszínűség hiányát ő is sajnálta. „Sajnálom, hogy konzervatív és jobb oldali eszmetársaim most nem osztották meg velünk gondolataikat” – fogalmazott.

Nagy vihart kavart pénteken megjelent cikkünk, amelyben azon méltatlankodtunk, hogy a Magyar Tudomány Akadémia Filozófiai Intézete egészen szélsőségesen egyoldalú konferenciát szervezett '68-cal kapcsolatban. Mások mellett Heller Ágnes, Vajda Mihály és Krausz Tamás tartott előadást, és a marxista Lukács György emlékezete gyakorlatilag külön blokkot kapott.

Leginkább azt nem értettük, hogy a magát mérsékelt konzervatívnak tartó Hörcher Ferenc vezette MTA Filozófiai Intézet, hogyan tarthatott olyan konferenciát, amire egyetlen konzervatív előadót, szakértőt sem hívott meg. Hiszen nem egy átlagos intézetről beszélünk, hanem a reformkorban alapított Magyar Tudomány Akadémiáról.

PestiSracok facebook image

Hörcher megtisztelte portálunkat válaszlevelével, amelyet természetesen teljes egészében közlünk.

„Kedves Mező Úr, Tisztelt Szerkesztőség!

Örömmel vettem írásukat (Marxista szeánsz állami pénzen: Heller Ágnes, Vajda Mihály és Krausz Tamás szónokol ’68-ról), mely arra mutat, hogy konferenciánk a nyilvánosság széles körei számára is izgalmas kérdést tárgyalt. Egyet értek a szerzővel, hogy a programban a baloldali politikai filozófiai nézőpont vált meghatározóvá, bár aki ott volt, tudja, hogy az előadásokat milyen parázs vita követte. Mindenesetre a politikai sokszínűség hiányát én is sajnáltam, hisz mint bevezetőmben jeleztem, ahogy 1789 forradalma a konzervativizmus szimbolikus születési pillanata is, Edmund Burke révén, úgy volt 1968 meghatározó a kortárs konzervativizmus számára is. Utaltam rá, hogy ezt az irányt Roger Scruton pályája fémjelzi, aki ’68 hatására lett konzervatív (erről az általam intézetünkbe a Danube Institute segítségével meghívott Scruton következő írása számol be: Miért lettem konzervatív?).

A mi szándékunk mindenesetre az volt, hogy minden releváns hozzászólás kapjon helyet, ezért nyílt Call for Papers-t tettünk közzé, vagyis bárki jelentkezhetett előadással, így akár Mező Úr, a cikk szerzője is. Vele együtt sajnálom, hogy konzervatív és jobb oldali eszmetársaim most nem osztották meg velünk gondolataikat, szemben mondjuk a két hete az MTA főépületében tartott, Szabad György munkásságát tárgyaló konferenciánkkal. Ez utóbbit viszont a sajtó nem tisztelte meg figyelmével, de anyagát szeretnénk hamarosan hozzáférhetővé tenni.

Tisztelettel,Hörcher Ferenc”

Fotó: MTI (Archív)

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)