"Van ott valaki bekapcsolt agyféltekékkel?" - Ókovács Szilveszter visszaszólt a Billy Elliot miatt hisztiző ellenzéki sajtónak
Ókovács Szilveszter az Origón publikált írásában szólt vissza a hisztiző liberálisoknak és az ellenzéki sajtónak a Billy Elliot című darab állítólagos "betiltásának ügyében". Az Operaház főigazgatója szerint indokolatlan a sivalkodás, hiszen szó sincs a darab "kapitulálásáról", csupán a 44 előadásból 15-öt töröltek. Egyebek mellett azt is felháborítónak tarja, hogy a külföldi sajtó ahelyett, hogy utánajárna, hogy valóban levették-e a darabot, rögtön lejáratókampányba kezd ellene és a magyar kormány ellen.
Ókovács Szilveszter elmondása szerint harmadik éve játsszák a Billy Elliot című darabot Magyarországon. Az igazgató így fogalmazott:
A jog jövő nyáron jár le, a harmadik év végén. Persze, egyezkedünk majd az ügynökséggel, hisz a mi extra nagy nézőterünk előtt már bőven látta annyi néző, százezer, amennyi egy kisebb színház 150-es szériáját csúcsra látogathatta volna. De most a helyzet annyira szimpla. Adott a jegytérkép, mindennap nézzük, a napi rutin része. És azzal szembesülünk, hogy a korábbi 4 sorozat átlagosan 1.000 néző feletti számaihoz képest a felére esik vissza a látogatottság – ekkor viszont dönteni kell. Mi közintézmény vagyunk, a köz pénzét költjük, természetesen nem engedhetjük a Billyt tartósan veszteségbe, mert hiába termelte vissza az árát egy év alatt (pedig rengeteg technika és közreműködő van benne), nullszaldóig vihetjük csak, hisz melléküzemágként, kivételesen vállaltunk musicalt, nem az opera- és klasszikus balettjátszás rovására, hanem pont a kisbalett iskolánk beindítása miatt. Tehát nem állunk bele a földbe azzal a 15 előadással, amelynek tegnapelőtt ilyenkor 100, azaz száz néző alatt volt a látogatottsága."
Emlékeztetett, nem egyedi helyzet a mostani, tavaly ősszel ugyanis egy nagy civil szervezet felejtette el időben lemondani a zártkörű előadását, és már nem lett volna elég idejő megtölteni, így az az este kimaradt a darab sorozatából. Azt azonban Ókovács sem tudta megmondani, mi okozhatta a Billy Elliot nagyarányú nézővesztését.
Ókovács az ellenzéki sajtót is helyreteszi
"Ön szerint miért születnek ilyen cikkek? Ilyen címek? Miért nem azt írják: „Még 29 alkalommal látható Billy az Erkelben"! Vagy ha más a vérmérséklet: „Nem vették le, 29-szer táncol még Billy!" Miért jó átverni az embereket a magyar nyelv írásban többes megoldású hangsúlyaira játszással, például, hogy: „Az Opera törölte a Billy Elliot 15 előadását". Ha úgy olvasom, TÖRÖLTE, akkor levették a darabot cakkpakk. Ha úgy olvasom, 15 ELŐADÁSÁT, akkor talán maradtak még esték, amelyeken meg lehet nézni, de természetesen szenzációhajhászásra szokott szemünk az első verziót támogatja – de miért nem siet az újságíró jelezni: van még egy csomó lehetőség a darabot látni? Hogy ez mégsem valamiféle meghátrálás? (Az a kiváló írás viszi eleddig a pálmát, amelynek szerzője – természetesen ő sem látta azt, amihez hozzászól, ez már valamiféle követelmény lehet – arról delirál, hogy a családok mily' rosszul járnak a Billy betiltásával, hisz ez arról szól, hogy mindenki megbeszélhetné az anyukájával, mivé akar lenni... ugye, értik? És most rácsapok a CapsLockra: A BILLY ELLIOT CÍMŰ PRODUKCIÓBAN NINCS ILYESMI!!!! HAHÓ, VAN OTT VALAKI? MÁR ÚGY ÉRTEM, BEKAPCSOLT AGYFÉLTEKÉKKEL?)" - írja találóan Ókovács.
Idő nincs, ma már a The Irish Timesnak is írtam választ, de érdeklődik a New York-i nagy testvér is, volt néhány külföldi magánlevél (természetesen mindenki úgy tájékozódott, hogy a darab egészében lekerült, betiltották és ledarálták – annyi esze vagy elfogulatlansága a híresen nagy oknyomozóknak sincs, hogy legalább az Opera angol nyelvű oldalán megnézzék, ugyan megy-e a produkció?). Pénzünk sincs erre kutatást szervezni, hisz' épp futunk utána. És kedv sincs: itt úgyis mindenki előre írt kottából játszik, pedig a sajtónak nem kéne színházi zenekarként viselkednie.
– írja az Operaház főigazgatója, s úgy zárta sorait, az érdeklődőket szeretettel várják a Billy Elliotra, hiszen július 14-ig szinte minden nap játszani fogják.
Forrás: Origo.hu; Vezető kép: Papageno.hu
